Jelentős hozamcsökkenést, és így olcsóbban finanszírozható államadósságot eredményezhet Magyarországnak az IMF-fel és az Európai Unióval kezdődő hiteltárgyalás – lényegében ezt ismerte el Matolcsy György csütörtökön. A miniszter a szerinte 2 százalékos gazdasági növekedést eredményező 300 milliárd forintos tehercsökkentés kapcsán beszélt erről. Elemzők szerint megkezdődött a költségvetés felpuhítása, abban akár 350-400 milliárdos lyukat is vághatnak a mai bejelentések. A forintot megrogyasztották a bejelentések, a reggel még 286 körüli euró 290 fölé drágult.
A kormánypártok és a nemzetgazdasági tárca csütörtökön állapodtak meg egy 300 milliárd forintos foglalkoztatást segítő programról, amely fiatal és idős munkavállalók elhelyezkedését segítené, a kisvállalkozók, köztük cipészek, fodrászok terheit csökkentené.
A megállapodás kiterjedt arra, hogy ennek részeként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi műveleteire is kiterjeszthetik a pénzügyi tranzakciós adót. A tehercsökkentéssel nem nő a költségvetési hiány, Matolcsyék szerint az adókiterjesztésből 100 milliárdot hoz az MNB-t sújtó adó, és ugyanennyit tesznek hozzá a Magyar Államkincstár keretében végrehajtott pénzügyi műveletekre kiterjesztett tranzakciós adóból.
A miniszter elismerte: az MNB elnökével részletesen nem egyeztettek az adóról, de „szakértői szintű jelzés történt, és az Ecofin tagjait és értesítették a tervezett lépésről”. A bankszövetség csütörtök délután szintén jelezte egy közleményben: „a Magyar Nemzeti Bankot érintő rendelkezések egyáltalán nem képezték egyeztetés tárgyát”.
A legfontosabb viszont a további 100 milliárd forint sorsa. Ezt úgy biztosítaná az NGM, hogy a jelenleg összesen 320 milliárd forintos költségvetési tartalékból 100 milliárd forintot venne kölcsön. „Miután megkezdődhetnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutalappal és az Európai Unióval, várhatóan már idén csökkennek a magyar állampapír-hozamok, aminek köszönhetően Matolcsy szerint „reálisan” legalább 150 milliárd forintnyi hozamcsökkenésből adódó kamatkiadási megtakarítása lesz Magyarországnak 2013-ban.
Hozzátette: ebből a 150 milliárdból 100 milliárdot tesznek a program mögé, a kamatkiadási megtakarítást pedig visszapótolják az év során, vagyis a költségvetési tartalék szintjét egész évben ez a módosítás nem érinti.
Matolcsy György beszélt arról is, hogy a Magyar Bankszövetséggel folytatott egyeztetések eredményekképpen az eredeti, 280 milliárd forintos tervekhez képest 140 milliárd forintos tranzakciósilleték-bevétellel számolnak 2013-ban. A csökkenés oka, hogy elfogadták a bankszövetség azon javaslatát, hogy a magyar pénzügyi tranzakciós illetéket, legalább a bevezetés évében a német és osztrák bankrendszerben alkalmazott, a pénzügyi tranzakciókat terhelő felső korláthoz igazítsák, ami átszámítva 6000 forint.
A tervezettnél 140 milliárd forinttal kisebb adóbevételt három forrásból pótolják ki: nagyjából 50 milliárd forintot a már említett a kamatfizetési megtakarítás eredményez, emellett úgy gondolják, hogy mind az MNB-nél, mind az államkincstárnál 100-100 milliárd forintnál több bevételt hoz a tranzakciós adó kiterjesztése – igaz, a miniszter arra nem tért ki, hogy ezt az kétszer százmilliárdot már figyelembe vették a tehercsökkentő programnál is. További 50 milliárd forint bevételt hozhat, ha sokan választják az új program lehetőségeit, és a vállalkozók élnek az élőmunkateher csökkentésével, az kedvezően hat a magyar gazdaság növekedésére.
A miniszter szerint jövőre a bruttó hazai termék a tervezett 1,6 százalék helyett akár 2 százalékkal növekedhet a munka világát érintő, tehercsökkentő csomagnak köszönhetően. Matolcsy György kiemelte: 1,5 millió magyar munkavállalót és vállalkozót érinthet kedvezően a csomag, ha az előterjesztett javaslatokat a kormány is elfogadja.
A költségvetés jelentős átírása komoly piaci hatásokat eredményezett. A Portfolio.hu elemzése szerint a kormány elkezdett fikítv pénzeket osztogatni, az új intézkedések jelentősen fellazítanák a 2013-as költségvetést. „A növekedési terv forrása papíron az állami szervektől beszedett kétszer százmilliárd forint, illetve a tartalék felélése [...] összességében 350-450 milliárd forintos lazítást jelent a mostani akció, amit vagy ellenételez a kormány, vagy kilyukad a jövő évi költségvetés – alig egy héttel azután, hogy az EU törölte a Magyarországgal szembeni, kohéziós alappal kapcsolatos szankciót.
A befektetők is így értékelik a csütörtöki bejelentéseket, ami az EU-csúcs miatt egyébként is aggodalmas piaci környezetben látványos forintgyengülést eredményezett. A reggel még 286 forint körüli euróárfolyam a miniszteri bejelentés nyomán 290 forint fölé emelkedett – napi csúcsa este hétkor 290,25 forint volt –, a dollár 228,5 forint környékéről 233,3 forintig, míg a svájci frank 238,2-ről 241 forint fölé erősödött.
A csütörtöki bejelentések a költségvetési törvényről szóló parlamenti vitát is befolyásolták. Az MSZP-s Tóbiás József a plenáris ülésen kérte az előterjesztés tárgyalásának felfüggesztését, vagyis azt, hogy szüneteltessék a javaslat tárgyalását, mivel a történtek érdemben befolyásolják a javaslatban foglaltakat. Miután Jakab István azt mondta, a szocialisták tárgyalási szünetet kérhetnek, de a Ház az elfogadott napirend alapján folytatja munkáját, Schiffer András (LMP) szorgalmazta az ügyrendi vita megnyitását.
Csatlakozott hozzá Tukacs István (MSZP), aki úgy érvelt, a napirenden szereplő előterjesztést "övező körülmények" érdemben változtak meg, és szerinte a házszabály alapján lehetőség van félbeszakítani a jelenlévők többségi szavazatával a téma tárgyalását. Az elnöklő Jakab István (Fidesz) nem nyitott ügyrendi vitát. A szocialisták egyébként üdvözölték a foglalkoztatásbővítés szándékát, de szerintük a bevételek, amelyekre alapoznák a lépéseket, rendkívül bizonytalanok. Az LMP-s Vágó Gábor arról beszélt, hogy kiszámítható gazdaságpolitika kellene, de ahhoz beszámítható miniszterre lenne szükség.