Tavaly szeptember óta a parlament négyszer módosította a szerencsejáték-törvényt. A törvényhozó eredeti célja a szabályozás átalakításával az volt, hogy a hátrányos helyzetű térségekből kiszorítsa a nyerőgépeket, a tapasztalatok szerint ugyanis sokan így szórták el a különböző jogcímeken szerzett helyi és állami szociális támogatásokat. Az ügyet Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője karolta fel: levélben kérte a nemzetgazdasági minisztert az új szabályozás elkészítésére.
Az új szabályozás két alapvető irányba módosított az addigi szabályokon. Az NGM az első körben tervezett 40-50 százalékos emelés helyett 500 százalékkal emelte meg a játékadót. Ez forintosítva azt jelentette, hogy nyerőgépenként és havonta 500 ezer forintra nőtt az üzemeltetők terhelése. Az E-Casino Szakmai Szövetség (ennek tagjai a legnagyobb magyarországi játékterem-üzemeltetők) számításai szerint a drasztikus lépés miatt a „kocsmai” üzemeltetés lényegében ellehetetlenül, viszont a tőkeerősebb cégek is csak veszteségesen működnek. Az adóemeléssel egy automata üzemeltetési költsége (bérleti díjakkal, járulékokkal, áfával és minden járulékos költséggel számolva) a drágább belvárosi helyeken közelíti az egymillió forintot, amit lehetetlen kitermelni.
Ez nemcsak az érintett cégek profitját tűnteti le, hanem a gépfelszámolások miatt az állami adóbevételeket is alaposan megcsapolja. A szövetség számításai szerint az idei költségvetésbe automatákból betervezett bevétele 60 milliárd forint, amiből nagyjából 15-20 milliárd teljesülhet.
A piaci szereplők szerint legalább ekkora problémát jelent, hogy a mai napig nem jelent meg az a minisztériumi végrehajtási rendelet, ami az ágazat működését jövő év elejétől alapvetően befolyásolja. A hatályos törvény ugyanis kimondja, hogy a jelenleg még – a megemelt adó ellenére is – üzemelő játékgépek működési engedélyei legkésőbb idén december végén lejárnak, és ezeket meghosszabbítani nem lehet.
Ennek oka, hogy a törvény az iparág hosszú távú jövőjét a szerver alapú játékszervezés felé akarja eltolni. Ez azt jelenti, hogy jövő januártól csak a központi szerverparkokon keresztül a felügyeleti hatósághoz bekötött játékgépek működtetése lesz szabályos, emiatt a mostani „offline” gépek eltűnnek. Ezzel a hatóság a visszaéléseket, csalásokat szeretné megelőzni. A törekvés a szövetség szerint is helyes, azonban az átállás az új rendszerre addig nem kezdődhet el, amíg az említett végrehajtási rendelet nem készül el.
A szóban forgó rendelettel a törvény tavaly őszi hatályba lépése óta adós az NGM, a késlekedés pedig azt is jelentheti, hogy januártól az összes kaszinó működése törvénytelenné válik.
A szerver alapú átállás ugyanis lassan megy, akár egy évet is igénybe vehet. Ez azt jelenti: ha az érintett üzemeltető cégek a szükséges fejlesztéseket idén év végéig nem tudják megvalósítani (és szerintük félő, hogy már így is kifutottak az időből), akkor sokan januárban be kellene zárjanak. Ezzel pedig nem csak az ő üzletük lehetetlenül el, több száz munkahely szűnhet meg, és a költségvetés is eleshet a játékgépekből befolyó bevételektől - figyelmeztetnek.