Megkapta az EKB a magyar kormány konzultációs kérelmét, és megkezdi annak a törvénymódosításnak a vizsgálatát, ami az MNB-re is kiterjesztené a tranzakciós adót, közölte az Index kérdésére az Európai Központi Bank szóvivője. Így már biztos, hogy az EKB közli a véleményét az új szabályozásról, amit Simor András jegybankelnök hétfőn jogellenesnek nevezett.

Mint ismert, a tranzakciós illetékről szóló törvény már a zárószavazásra vár, miután hétfőn a parlamentben elfogadták a kormány által támogatott módosító indítványokat. Egy múlt heti módosítás szerint műveletenként legfeljebb 6 ezer forint lenne a tranzakciós illeték, illetve annak hatálya kiterjedne az Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár bizonyos műveleteire is.

A módosító szerint a jegybanknak a műveletek értékének 0,1 százalékát kell adóként befizetnie, illetve speciális szabály biztosítja, hogy az egynapos jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet esetében az illeték mértéke 0,01 százalék.

Simor András jegybankelnök korábban azt mondta, a törvénymódosító javaslat, amely az MNB-re tranzakciós illetéket vetne ki értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes. Értelmezhetetlen, mert a költségvetés számára nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a közel 100 milliárd forintos veszteséget, amelyet az MNB kénytelen elszenvedni 2013-ban, a költségvetésnek egy évvel később meg kell térítenie az MNB-nek.

Veszélyesnek, mert azt a látszatot kelti, hogy a kormány a költségvetés kozmetikázásának eszközével kívánna élni. Az MNB által 2013-ban a költségvetésnek befizetendő közel 100 milliárd forintot a költségvetésnek 2014-ben vissza kell utalnia az MNB-nek. Ráadásul a túlzott deficiteljárás keretében az unió nemcsak az államháztartás hiányát vizsgálja, hanem a strukturális hiányt, illetve annak javulását is, tehát a probléma továbbra sincs megoldva - vezette végig a gondolatot Simor András.

Magyarázata szerint azért jogellenes a javaslat, mert a jegybanki pénzeszközök szabad felhasználásának korlátozása sérti a jegybanki függetlenséget. Az MNB közölni fogja véleményét az Országgyűléssel, akár kérik a véleményét akár nem, s aztán majd az Országgyűlés eldönti, hogy méltányolja a véleményt, vagy nem - jelezte Simor András.

A hatezer forintos korlát bevezetése kisebb bevételt eredményezhet a költségvetésben eredetileg szereplő 283 milliárdos összegnél, ezt részben az MNB és a kincstár bevonásával is kompenzálnák, tőlük együttesen mintegy 240 milliárdra számít a kormány. Simor András hétfőn közölte, a Magyar Nemzeti Bank nem tervezi a rá kivetendő tranzakciós illeték továbbhárítását, mert az 2,5 százalékos alapkamat csökkentést jelentene.