Július 17-én kezdődhetnek az IMF-tárgyalások Budapesten, miután a parlament a nemzetközi szervezetek elvárásainak megfelelően módosította a jegybanktörvényt. Az Európai Bizottság megszünteti a jegybanki függetlenség kérdésével kapcsolatban Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárást is.
Budapesten megkezdődnek Magyarország pénzügyi tárgyalásai az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal július 17-én - jelentette be pénteken Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője. Olivier Bailly egyúttal közölte, az Európai Bizottság megszünteti a jegybanki függetlenség kérdésével kapcsolatban Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárást.
Később az IMF is megerősítette, hogy az EU küldöttségével együtt a Valutaalap delegációja is részt vesz a magyarországi tárgyalásokon. "Az IMF/EU közös küldöttsége július 17-25. között Budapesten tartózkodik majd, hogy a magyar fél kérésének megfelelően megkezdje a tárgyalásokat az IMF/EU támogatási programról" - közölte az IMF magyarországi képviseletének vezetője, Iryna Ivaschenko, aki üdvözölte, hogy a parlament elfogadta azokat a jogszabályi változtatásokat, amelyek megerősítik a jegybank függetlenségét.
A bejelentésre azután került sor, miután a parlament pénteken elfogadta a jegybanktörvény módosításait. Több mint fél év telt el azóta, hogy az IMF felállt a magyar tárgyalóasztaltól, és közölte, mindaddig, amíg a magyar kormány nem módosítja az európai elvárásoknak megfelelő módon a jegybanktörvényt, addig nem kezdődhetnek meg a tárgyalások.
A törvény első változatát az EKB, az IMF és az Európai Bizottság is többször bírálta, azzal ugyanis a kormány csorbította volna a jegybanki függetlenséget. A végső, pénteken elfogadott verziót Matolcsy György nyújtotta be június közepén, ebben a kormány már az összes lényeges kifogásolt pontban engedett a nemzetközi szervezetek elvárásainak.
Az új módosítás rendelkezik arról, hogy a monetáris tanács legalább öt-, legfeljebb kilenc tagú testület, a kormány pedig meghátrált a monetáris tanács hatáskörét rendező pontban is, ezek szerint az MT hatáskörébe a stratégiai döntések tartoznak.
Június végén az IMF vezetője, Christine Lagarde a magyar kormányt és a Magyar Nemzeti Bank elnökét arról tájékoztatta, hogy a jegybanktörvény módosításának parlamenti elfogadása után megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval.
Christine Lagarde akkor üdvözölte az MNB-törvény módosítására tett kormányzati javaslatot, amely teljes egészében kielégíti a valutaalap elvárásait. A jegybanktörvény körüli huzavona történetét itt olvashatja el.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken úgy nyilatkozott, a nemzeti bankról szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után "bármikor beeshetnek" az IMF képviselői a Magyarországgal való hivatalos tárgyalások megkezdésére. Arra a felvetésre, hogy a jegybanktörvény-módosítás megszavazása után "pár percen belül lehet időpontot kérni a valutaalaptól", azt felelte: "nem kell kérni időpontot, jönnek ők (...), bármikor beeshetnek mostantól". Hangsúlyozta, szerinte az IMF-hitel értelme a pozíciójavítás, nem pedig a túlélés.
A magyar kormány képviselői korábban többször hangsúlyozták, egy úgynevezett elővigyázatossági hitelkonstrukciót szeretnének kérni, az IMF azonban csakhamar leszögezte, kizárólag készenléti típusú hitel jöhet szóba, ezt ugyanakkor a kormány kezelheti elővigyázatossági hitelként, vagyis csak végszükség esetén használja fel. A forint a bejelentés után kis mértékben erősödött az euróval szemben, az árfolyam 288 forintról 287,44-ig erősödött.
A tárgyalások tehát megkezdődhetnek, a megállapodásig azonban újabb rögös út vezethet, alig két héttel az uniós szankciók feloldása után ismét konfliktusba keveredhetünk az EU-val, mivel nem látszik a fedezet az Orbán Viktor hétfőn bejelentett 300 milliárdos gazdaságélénkítő csomagja mögött, így akár a hiánycél is borulhat. A jegybank megadóztatását már vizsgálja az EKB.