A jövő évi költségvetés fő számait elfogadják csütörtökön, de még az utolsó pillanatban is jelentős módosításokat adtak be hozzá. Kevesebbre számítanak a tranzakciós adóból, marad a baleseti adó, csökkenhetnek a kamatkiadások, felpörgeti a gazdaságot a munkahelyvédelmi csomag.
A nyárra előrehozott költségvetési tervezés nem hozta meg a várt nyugalmat, még az utolsó pillanatban is alapjaiban írták át a tervezetet kedden tizenhat beadott bizottsági módosítóval. A költségvetés zárószavazására csak ősszel kerül sor, a fő számokról csütörtökön szavaz a parlament.
A költségvetés számait többek közt azért kellett átírni kedden, mert az eredeti tervezet benyújtásakor még nem volt ismert Orbán Viktor 300 milliárdos, munkahelyvédelmi akciótervnek elkeresztelt járulékcsökkentő programja, ami a költségvetés pénzforgalmi szemléletű egyenlegét 280 milliárd forinttal rontja.
A kormány számításai szerint az egyes társadalmi csoportoknak nyújtott járulékkedvezmények 132 milliárd forintos kiesést okoznak majd a költségvetésben az eredeti tervhez képest. A kisadózók tételes adója - amely kiváltja a vállalkozók szociális hozzájárulási adó-, járulék-, szja- és társasági adó terheit - várhatóan visszaszorítja az evások körét, vagyis ennek hatására 47,7 milliárdnyi eva esik ki, a kormány számításai szerint 74,3 milliárd forintot hoz majd az új adó a konyhára.
A kedden benyújtott másik új adófajtával, a kkv-knak kedvező kisvállalati adóval kapcsolatban a kormány úgy kalkulál, hatására 307,5 milliárd forint esik ki, bevételként 214,5 milliárd forintot remél.
Idén rendkívüli módon előrehozták a jövő évi költségvetés fő számainak elfogadását, a szokásos őszi tárgyalás helyett már a nyári szünet előtt dönt a parlament. Az eredeti terv az volt, hogy a kormány megnyugtassa a piacokat azzal, hogy már idejekorán letesz az asztalra egy fenntartható és reális költségvetést. Kérdés, ez mennyire sikerült, a költségvetés tervezete ugyanis máris komoly bírálatokat kapott.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az adóbevételek egyharmadát nem látja megalapozottnak, a Költségvetési Tanács (KT) szerint már a kiindulóponttal is baj van, túl optimista pályával számol a kormány. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) stábja szerint a hibás helyzetértékelés nagyjából 120 milliárd forinttal dobja meg a hiánycélt.
Hogy az új adók és a járulékcsökkentések ténylegesen mekkora kiesést okoznak majd, azt egyelőre nehéz megbecsülni, elemzők szerint komoly kockázat, hogy a munkavédelmi akciótervvel a kormány elszámolta magát, és valójában nagyobb költségvetési lazítást jelent majd a bejelentett 300 milliárdnál. Ez pedig azért is veszélyes, mert a kiengedett bevételek pótlására meglehetősen kétes forrásokat talált a kormány, tehát pusztán már az is kérdéses, hogy a 300 milliárdos lyukat sikerül-e majd betömni.
Matolcsy György azt reméli, hogy a munkahelyvédelmi csomag makrogazdasági hatásai önmagában 40 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét, hiszen növekszik a foglalkoztatottság és felpörög a fogyasztás. További 163 milliárdot vár a kormány a gazdaság fehéredéséből, úgy vélik az adóhatóság hatékonyságának javulása és a szürkegazdaság visszaszorítását segítő lépések jelentős többletbevételt hozhatnak a költségvetésnek. A harmadik forrás az IMF-hitel hatására csökkenő kamatkiadások lehetnek.
Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban úgy számolt, az IMF-megállapodás 150 milliárd forinttal csökkentheti a kamatkiadásokat, a költségvetési bizottság módosítója csak 109 milliárd forinttal kalkulál. Mint ismert, az eredeti tervezet még nem vette figyelembe egy esetleges megállapodás pozitív hatásait, miután azonban kiderült, megkezdődhetnek a tárgyalások, a kormány máris úgy tervez, mintha meg is lenne a piacokat nyugtató védőháló.
Pedig a siker nem garantált, már csak azért sem, mert időközben a kormány olyan intézkedéseket is bejelentett - például a tranzakciós adó kivetése az MNB-re - amelyektől jelentős bevételeket vár, de a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval való megállapodás gátja lehet.
Persze nem kizárt, hogy a kormány máris felkészült a visszavonulásra, a kedden beadott, a költségvetés számait átíró, bizottsági módosító ugyanis a tranzakciós adóból a korábban bejelentett 380 milliárd helyett csak 240 milliárdot vár. Az NGM korábban 240 milliárdot remélt az államkincstártól és az MNB-től, most úgy számolnak, hogy a két szervezet 116 milliárd forintot fizethet összesen. Mindez akár azt is jelentheti, hogy a kormány titokban már nem kalkulál az MNB-től várt 120 milliárddal, és reálisabban látja a Magyar Államkincstártól beszedhető adót.
A bizottsági módosító javaslatból kiderül, az eredeti tervekkel szemben jövőre is megmarad a baleseti adó, amitől 24 milliárd forintos bevételt vár a kormány. Az új biztosítási adóból származó bevétel viszont kevesebb lesz, 52 milliárd helyett 28 milliárd.