Az MNB először megjelent a fizetési rendszerről szóló jelentése szerint a készpénz még mindig nagy szerepet tölt be a gazdaságunkban, pedig évente 106 milliárdot spórolna meg a társadalom, ha a készpénzes és csekkes fizetéseket felváltaná az elektronikus tranzakciók.
A gazdaság működéséhez elengedhetetlen a hatékony pénzügyi infrastruktúra, fizetési és elszámolási rendszerek. A hatékonyság a pénzforgalomban pedig nálunk elsősorban a készpénzmentesítést jelenti, hiszen gyorsabb, biztonságosabb és a rejtett gazdaságot is komolyan visszaszorítaná, áll az MNB most kiadott jelentésében.
Egy tavalyi felmérés szerint Magyarországon 3,7 milliárd fizetési műveletet bonyolítottak le, amelyek 84 százaléka készpénzhez kötődött. Az elmúlt években ugyan lassan, de folyamatosan emelkedett a fizetési számlák és a betéti kártyák száma, de bőven van még tere a hatékonyság növelésének.
A hatékony elektronikus fizetési módok használatának széles körű elterjedését
két fő tényező akadályozza. Az egyik, hogy az ország egyes régióiban, illetve a társadalom egyes szegényebb rétegei számára az alapvető pénzforgalmi szolgáltatásokhoz (pl. fizetési számla, kártyával történő fizetési lehetőség) való hozzáférés nem megoldott.
A másik jellemző ok, hogy a fizetési módok választása során a döntés sokszor nem azok relatív hatékonysága alapján születik meg, mert a valós társadalmi költségek az ügyfelek előtt rejtve maradnak. Itt például olyanokra érdemes gondolni, hogy a látszólag ingyenes postai befizetésünk összességében a felhasznált papírtól és számtalan közbeiktatott folyamattól lényegesen drágább lesz az egész társadalomnak, mint mondjuk egy csoportos beszedési megbízás.
A jelentés szerint a magyar társadalom évente mintegy 106 százmilliárd forintot takaríthatna meg (ebből 24 milliárdot az állami fizetésekhez kapcsolódóan), ha az észak-európai országokhoz hasonló arányban a készpénzes és papír alapú fizetéseket felváltanák az elektronikus tranzakciók.
Bartha Lajos, az MNB igazgatója példaként a nyugdíjakat hozta fel, amelyek kifizetése során 50 százalék a készpénz és 50 százalék az átutalás aránya. Százszázalékos átutalási arány évi 6 milliárd forint megtakarítással járna – tette hozzá az MTI tudósítása szerint. Emelett jelezte, hogy szükség lenne egy kedvezményes alapszámla konstrukcióra a kereskedelmi bankoknál.
A jelentés kapcsán a monetáris tanács megállapította, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése viszont éppen a készpénzhasználatot fogja erősíteni, így jó eséllyel növeli a készpénzhasználatot és segíti a rejtett gazdaságot. Tekintettel arra, hogy az illetéket végül várhatóan alacsony felső korláttal vezetik be, a pénzforgalom szempontjából várhatóan nem jár majd kiugróan torzító hatással.
Azt is megállapították, hogy a készpénzmentesítés nagymértékben növelhető lenne, ehhez pedig egy kedvezményes alapkártya konstrukcióra és több bankautomatára lesz szükség, hogy a mindenki hozzá tudjon férni az olcsóbb szolgáltatáshoz.
A fizetési szokások változásához a kötelező kártyaelfogadás szektorspecifikus, lépcsőzetes bevezetésére, a készpénzhasználat fokozatos korlátozására, a fizetési módok transzparens, alapszolgáltatástól elkülönült árazására, illetve a bankközi jutalék hazai szintjének csökkentésére is szükség van.