Varga Mihály azt mondta: az ország súlyos adósságterhet örökölt az elmúlt évtizedekből, és bár jelenleg nincs szüksége pénzre a nemzetközi szervezetektől, de a pénzpiacok idegesek. Ezért van egy szükség az EU/IMF-fel megkötött  jelentette biztonságra.

A nemzetközi szervezetek képviselői hétfőn érkeznek Budapestre, és kedden kezdik tárgyalásaikat a magyar kormány képviselőivel. Az IMF-t 2010 nyarán, a kormányváltást követően ebrudalta ki Budapestről a magyar kormány, az újbóli együttműködést tavaly novemberben jelentette be a gazdaságpolitikáját három nappal korábban még az IMF ellen hangoló Matolcsy György; a nemzetgazdasági miniszter erről hamarabb tájékoztatta a sajtót, mint magát a valutaalapot. Az informális tárgyalások decemberben megkezdődtek, de megszakadtak a jegybanktörvény és más, az unió által kifogásolt jogszabályok miatt.

A miniszter a tárgyalások mostani elkezdése előtt azt mondta: „Európában kavarog minden, a nálunk sokkal nagyobb gondot jelentő Spanyolország, Olaszország, esetleg Franciaország ügyei a piacokat hektikussá teszik”, ezért nehéz megmondani, hogy jövőre meglesz-e a piacon az az 5-6 milliárd eurós finanszírozási forrás, ami Magyarországnak ahhoz kell, hogy például vissza tudja fizetni a lejáró, korábbi IMF-adósságot. Ha igen, akkor nem kell a hitel, de ha nem lesz, akkor hozzá kell esetleg nyúlnunk a kerethez.

Varga Mihály, az IMF-nek más országokkal folytatott tárgyalásai alapján, az esetleg felmerülő témák között említette az ingatlanadó, illetve a vagyonadó kérdéskörét.

Ha ez szóba kerül, el fogják mondani, hogy Magyarország olyan adórendszert akar bevezetni, kiépíteni, amelyben a munkát terhelő adók csökkennek, miközben nő a fogyasztást terhelő adóké. Így a jövedelem típusú adók mértéke csökken, míg a fogyasztási adó, az általános forgalmi adó mértéke növekedhet. Az ingatlanadó, illetve a vagyonadó kapcsán Varga Mihály kijelentette: „határozottan rögzíteni szeretném, hogy a kormány nem készül semmilyen ilyen adó elfogadására”.

A bankadót is a várhatóan szóba kerülő témák között említette a miniszter. Elmondta: 2010-ben a kormány azt ígérte, hogy ez egy olyan adó lesz, amely átmeneti időszakra segíti a költségvetést, addig, amíg válság van. Jelezte: ez az adó 2013-tól egy alacsonyabb szintre megy le, de a bankoknak hosszabb távon is számolniuk kell majd vele, mértékét azonban majd várhatóan az EU-ban érvényesített szokásos szintre állítják be.

A tranzakciós adó kérdését olyan területnek mondta Varga Mihály, amelyről vita lesz a tárgyalásokon. „El fogjuk mondani az álláspontunkat, elmondjuk, hogy nem költségvetéstechnikai kérdésről van szó” – mondta a miniszter. Hozzátette, arról van szó, hogy a jegybank független intézmény, maga dönti el, hogyan fizeti be ezt az adót, áthárítja-e, vagy nem a partnereire. Korábban a jegybank viszont egyértelművé tette: nincs módja, hogy az adót áthárítsa.

Varga Mihály kiemelte: ez egy érzékeny kérdés, "elmondjuk az álláspontunkat, s reméljük, meg tudjuk győzni a valutaalapot, hogy itt egy olyan intézkedésről van szó, ami érint minden banki szereplőt, miért ne érinthetné a jegybankot is". Hozzáfűzte: a jegybank most is fizet adót, például általános forgalmi adót, a dolgozói után pedig jövedelem adót.