Egy átlagos budapesti garázs 1,762 millió forintba került tavaly. A legtöbbet az V. kerületben kell fizetni, de a külső részeken már 6-900 ezer forintért is vehetünk egy garázst, ami ha kiadjuk, befektetésnek is jó - 7-10 százalékos hozamot nyerhetünk az FHB frissített Otthontérképe szerint.
Az átlagos budapesti teremgarázsi hely illetve garázs 1,762 millió forintba került 2011-ben, ám ez az érték időben jelentős változást mutatott az elmúlt évtizedben - derül ki az FHB áprilisban létrehozott Otthontérképének frissítéséből.
1990 és 2006 között a garázsárak majdhogynem megduplázódtak: a kezdeti 1,11 millióról hét év alatt 1,95 millió forintra emelkedtek az értékek. A legjelentősebb növekedés 1999 és 2002 között következett be: ez idő alatt 685 ezer forinttal emelkedtek az árak, évente átlagosan 228 ezer forinttal.
A 2006-os csúcs elérése után azonban az erőteljes növekedést stagnálás, majd csökkenés követte: 2006 és 2011 között közel 200 ezer forinttal vált olcsóbbá az átlagos budapesti garázs. A válság kitörésekor drasztikus csökkenés volt tapasztalható a garázspiacon is: egy év alatt valamivel több mint 175 ezer forintot zuhant az átlagos budapesti garázs ára. 2010-ben ugyan enyhe emelkedésbe fordultak az árak, ám 2011 újból árcsökkenést hozott a fővárosi garázspiacon.
A garázsárak időbeli alakulása szorosan követte az országos lakáspiac árváltozásait. A lakásárak 1990-től megháromszorozódtak 2008-ig, majd a válság kitörése óta elkövetkezett három évben közel 20 százalékkal csökkentek.
Nagy különbség van ugyanakkor a különböző budapesti területek árai között. Egyrészt budán jellemzően drágábbak a garázsok, másrészt az is megfigyelhető, hogy a belvárostól kifelé haladva általában alacsonyabbá válnak az árak.
A legmagasabb vételárat az V. kerületben és Belső-Ferencvárosban kell fizetni egy garázsért. Itt az átlagos ár 3,2 millió forint felett volt 2011-ben. A drága (jellemzően 2,7 és 3,2 millió forint közötti) kategóriába sorolható továbbá a Belső–Teréz-, Belső–Erzsébet- és Belső-Józsefváros is, továbbá a Várnegyed.
2,2 és 2,7 millió forintba kerül egy átlagos garázs Középső- és Külső-Terézvárosban és –Józsefvárosban, valamint Újlipótvárosban, a Rózsadombon, Pasaréten, Gazdagréten, a Sashegy környékén, Csillaghegyen és a Rómaifürdőnél. A budai oldal sokkal drágábbak az autótárolók: garázst 1,7 millió forint alatt csak Gazdagréten érdemes keresni. Ellenben a pesti oldalon a Nagykörúton kívül csak Káposztásmegyeren haladják meg az 1,7 milliót.
A pesti belváros fajlagos lakásárakhoz képesti relatív magas garázsárait magyarázhatják a drága parkolási díjak is. Azaz még ha olcsóbb lakásokhoz lehet is jutni a Nagykörúton belül, a hozzájuk tartozó garázsok mégis jóval átlag feletti áron kelnek el, hiszen így a belvárosi autótulajdonos többet spórolhat a parkolási díjon. A parkolási zónák díja a városközponttól távolodva fokozatosan nullára csökken, és ez a fokozatosság megfigyelhető – stabil összefüggésként – a garázsárakban is.
A garázsárakra kihatott az autók számának növekedése is: a fővárosi személygépkocsik számában az ezredforduló előtt tapasztalható felívelés növelte a garázsok iránti keresletet, amely valószínűleg az agglomerációba költözési trenddel is összefüggésben kezdett csökkeni, 2008 után (a gazdasági válság nyomán) pedig határozottabban csökkent a fővárosi gépkocsik száma. A tömegközlekedés ára ugyanakkor alig hatott a garázsárakra: a BKV vonaljegy ára 1999 és 2010 között folyamatosan emelkedett (reál értelemben egy évtized alatt mintegy megduplázódott az ár), de ez a hatás alig érvényesült a garázsárakban.
A tanulmány szerint a garázsok hozama a jól kiadható területeken, mint a belvárosban vagy a belső budai részeken jelenleg csak kevéssel haladja meg a kockázatmentes hozamszintet, és évi 7-10 százalékos hozammal kecsegtet.
E területeken 15-20 ezer forintos havidíj a jellemző bérleti költség (ami 25-30 ezer forintot is elérhet az értékesebb, zsúfoltabb helyeken) és általában 2-4 millió forint körüli vagy afeletti garázsárak eredményezik az egyszámjegyű hozamot. Ugyanezeken a területeken a parkolóházak árai magasabbak, amit részben az magyarázhat, hogy ezeket a lehetőségeket céges autók számára, tehát költségelszámolással használják, de a magánbérlőknél nagyobb rugalmassággal.