A Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodott a nagy élelmiszerláncokkal, hogy egyikük se vigye 99 forint alá a dinnye árát, mert különben lehet, hogy nem minden termelőnek érné meg dinnyével foglalkozni. Az élelmiszerláncoknak ez nem jelent hátrányt, mivel a nagy versenytársaik is részt vesznek, így gyakorlatilag a fogyasztóknak kell kötelezően támogatni a dinnyetermelőket.
„Valahol határt kell húzni ennek a ceremóniának, hogy itt ne a multik gazdagodjanak, hanem a magyar nép, a magyar termelők” – mondta néhány napja Papp László, a 2,5 hektáros nagycserkeszi termelő, akinek a Híradó tudósítása szerint csak akkor éri a meg dinnyézni, „ha jó áron veszik meg a kereskedők”.
És hogy jó áron vegyék meg, arról kormányzati gondoskodás történt.
Szokatlan akcióba kezdett ugyanis a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM): a közelmúlt megállapodtak a jelentősebb kiskereskedelmi bolthálózatokkal, amelyek vállalták, hogy üzleteikben a dinnye kilónkénti ára nem megy 99 forint alá. Kérdéses azonban az akció hosszú távú sikere, hiszen ha a versenytárs vállalatok megállapodnak abban, hogy egyikük sem viheti lejjebb egy termék árát, az kartellezésnek hívják, és a versenyjog a fogyasztók érdekében a világ legtöbb országában – így Magyarországon is – szigorúan tiltja.
Ugyanis ha sikerül az árrögzítés és senki nem ugrik ki a buliból – ami az állami bábáskodás miatt elég valószínűnek tűnik –, akkor a versenyző piacnál lényegesen többet tudnak legombolni a fogyasztókról. Hogy utána ez a járadékszerű extraprofit marad-e a kereskedőcégeknél vagy átadják termelőknek, az a megkárosított fogyasztónak mindegy. A kartellre vonatkozó kérdésünkre a VM válaszát lásd a keretes szövegben.
A 99 forintos ár „elfogadható a multiknak és a termelőknek is, így kilónként 40 forintot kaphatnak a gazdák, ami után áfát sem kell fizetniük” – mondta Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, egyben dél-békési fideszes országgyűlési képviselő. Szerinte így hektáronként 400-600 ezer forintos tiszta profithoz jutnak a termelők. A minisztérium pedig reklámkampánnyal is segíti a dinnyét, de a paprika, a paradicsom és az alma is számíthat a támogatásra. Hozzá kell még tenni, hogy dinnyét jellemzően hiper- és szupermarketekben vesznek a magyarok.
Kérdésünkre, hogy ez miért nem egy nyilvános kartell megállapodás, a Vidékfejlesztési Minisztérium azt a választ adta, hogy "a VM feladata az volt, hogy a dinnye termelés-értékesítés láncolatában részt vevő minden érdekelt felet a tárgyaló asztalhoz ültessen, és az álláspontokat oly módon közelítse egymáshoz, hogy a felek egymás érdekeit szem előtt tartva megállapodásra juthassanak. Ezt a feladatát a Vidékfejlesztési Minisztérium sikeresen teljesítette is. A Minisztérium szervezőként-moderátorként vette ki részét az egyeztetésekből.
Az áruházláncok 99 forintos árat ajánlottak a dinnye termelőket képviselő Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács, valamint a Magyar Dinnye Szövetség tagjainak, mely ajánlatot a Terméktanács és a Szövetség is elfogadhatónak találta, így létrejött a megállapodás."Simonka korábban elmondta, hogy nagyon örül, hogy a szaktárca felkarolta a dinnyetermelőket, mert míg 2003-ban Magyarország a harmadik legnagyobb dinnyeexportőr volt, addig 2010-re a 15 ezer hazai termelő megélhetése is veszélybe került, az ágazat tavaly éppen nullszaldós volt.
A Dinnyeszövetségben azt is szeretnék, ha évente ezer hektárral növekedne a dinnyetermő terület Magyarországon, ehhez pedig arra van szükség, hogy megérje termelni. Emlékeztetett arra is, hogy 2003-ban Magyarországon a jelenleginek több mint a duplája, 10 ezer hektár volt a dinnye termő területe.
Július elején váratlanul 30-40 százalékkal csökkent a felvásárlási ár - mondta még az ármegállapodás előtt Simonka György, felhívva a figyelmet arra, hogy a dinnye árát az illegálisan kereskedők szorították le. Ők megjelennek egy-egy teherautóval a dinnyeföldek mellett, és tömegesen vásárolják fel a termést, összekuszálják a piacot, rontják a hazai dinnye hírét itthon és külföldön - mutatott rá az elnök.
A dinnyefelvásárlással Magyarországon 2011-től saját telephellyel rendelkező kereskedő foglalkozhat, kötelezően osztályozva és csomagolva kell kivinnie a dinnyét piacra, és alkalmaznia kell a HACCP minőségbiztosítási rendszert - jegyezte meg a Dinnyeszövetség elnöke.