Míg a Nemzetgazdasági Minisztérium 600 millió szál cigaretta kiesésével számol a jövő évi legális forgalomból, a piaci szereplők már a szektor összeomlására készülnek. Egy doboz cigaretta átlagára jövőre 850-950 forint közé emelkedik, a sodródohányé pedig 19 szálra vetítve is minimum 550 forint körül lesz, miközben a feketepiacon egy doboz cigaretta 350-450 forintért kapható.
A dohánytermékek jövedéki adójának emelése, illetve a trafiktörvény borítékolhatóan átalakítja a teljes cigarettapiacot, miközben a kormány legalább két "legyet" üt egy csapásra - kérdés persze, hogy milyen áron. A jelenlegi tervezet szerinti emeléssel egy doboz cigaretta átlagára jövő őszre 850-950 forint közé emelkedik, a sodródohányé pedig 19 szálra vetítve is minimum 550 forint körül lesz, miközben a feketepiacon egy doboz cigaretta 350-450 forintért kapható.
A kormány adóemelési terve így sok kockázatot rejtő akciónak tűnik, hacsak nem a piac teljes ledarálása, illetve a semmiből, a kiskereskedelmi rendszer átalakításával (trafiktörvény) egy új teremtése a cél, írja a Napi Gazdaság.
A cigarettaforgalmazásból tavaly 380 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek.
A piac 500 milliárd forintos forgalmát alapul véve a fennmaradó 120 milliárdból a gyártók és forgalmazók nyereségadót, a munkavállalók szja-t fizetnek, tehát a cigarettából és dohánytermékekből az állam jóval 400 milliárd forint feletti bevételre számíthat.
A lap információi szerint a minisztérium jövőre 600 millió szál legális termék kiesésével számol, ami 5 százalék alatti fogyasztáscsökkenést jelent. A tárca nem számol a sodródohány forgalmának visszaesésével, de növekedésével sem - pedig a részletek épp e szegmens alakulásában rejlenek.
A nemzetközi tapasztalatok alapján nem kizárt, hogy a feketepiac már jövőre 10 százalékosra ugrik, amivel Magyarország a cigaretta jövedékiadó-szintjével együtt a fejlett uniós tagországok mellé kerülne. Akár még kezelhetőnek is lehetne nevezni a folyamatokat, ha azonban a illegális csatornák megnyílnak, rövid idő alatt duplázódhat a feketén történő értékesítés, ami a pillanatnyi dohányfogyasztási adatokkal számolva összességében 100 milliárd forint nagyságrendű jövedékiadó- és áfakiesést okozhat. Minden ötödik doboz cigaretta csempészáru lehet, mint ahogy Görögországban ez már megtörtént.
A gyártók vélhetően erős lobbitevékenységbe kezdenek a nyár végén (illetve már akár most is), a Napi Gazdaság információi szerint mindenki elkészítette saját - szigorúan őrzött - kimutatásait, ezekből számok egyelőre nem szivárogtak ki. Úgy tudják, a piaci szereplők - bár a gyártók erősen megosztottak - egyetértenek abban, hogy a jelenlegi adóterv katasztrofális folyamatokat indíthat el. A minisztérium elképzelése - hogy egyes piaci igényeknek, illetve a "józan észnek" engedve közelíti a sodródohány adótartalmát a hagyományos termékéhez - a feketepiac növekedéséhez vezet.
A sodrós termék jelenleg gyakorlatilag annyiba kerül, mint a csempészáru, ám jövőre utóbbi jelentős árelőnybe kerül. (Kérdés, hogy a szegmensben van-e még lendület, a hagyományos cigaretta 14-15 százalékos idei fogyasztáscsökkenését ugyanis a feketepiacon még nem igazolták vissza, vagyis a fogyasztók jelentős része inkább átszokott és maga sodorja a cigijét.)
A dohányosok kitartóak, 1993 óta fejenként átlagosan 1,4-1,6 kg dohányt füstölünk el évente . Ez azok tükrében valójában erősödésnek is felfogható, hogy azóta lényegesen drágábbak lettek a dohányáruk, sokat szigorodtak a dohányreklámozási szabályok és párszázezerrel kevesebben is vagyunk azóta. Magyarország egyébként erősen dohányos országnak számít, a lakosság csaknem egyharmada rendszeresen dohányzik.