Index Vakbarát Hírportál

Tízből négy mérnök külföldre menne

2012. augusztus 2., csütörtök 11:24

A Budapesti Műszaki Egyetem végzős hallgatóinak 38 százaléka dolgozna szívesebben külföldön, mint Magyarországon, 13 százalék pedig már konkrétan meg is szervezte külföldi munkavállalását. A Telenor Magyarország Zrt. nem reprezentatív felméréshez az egyetem 103 végzős tanulóját kérdezték meg.

A külföldi munkát tervezők 79 százaléka a magasabb fizetés, 41 százaléka pedig az ezzel összefüggő magasabb életszínvonal miatt menne másik országba, de a szakmai fejlődés lehetőségét is fontosnak tartják. Legtöbben Németországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Svájcban és Ausztriában szeretnének dolgozni.

A hallgatók döntő többsége azonban előbb-utóbb visszatérne Magyarországra. 21 százalék egy-két év, 39 százalék 3-5 év, 31 százalék pedig ennél is hosszabb idő után. A külföldet választók 10 százaléka szeretne végleg letelepedni Magyarország határain túl. A külföldre készülő mérnökhallgatók fele azonban megváltoztatná terveit, és itthon maradna, ha állásajánlatot kapna a szakmájában egy multinacionális vállalattól.

A fiatal mérnököket elsősorban a magas fizetés győzné meg, hogy Magyarországon kamatoztassák tudásukat. Munkahelyválasztáskor a végzősök számára a vonzó fizetés, juttatási csomag bizonyult a legfontosabb szempontnak, a megkérdezettek közel harmada sorolta az első helyre, s közel háromnegyedük választotta a legfontosabb öt közé. Szintén fontos szempont szakmai fejlődés lehetősége, és az is, hogy a munkahely biztosítsa a munka és magánélet egyensúlyát, valamint legyen megbízható és stabil.

A vágyott magas jövedelmet és karrierkilátásokat a válaszadók megítélése szerint leginkább a versenyszféra, azon belül is a multinacionális vállalatok tudják biztosítani számukra. A hallgatók 78 százaléka tartotta jellemzőnek ezekre a cégekre, hogy vonzó fizetést, juttatási csomagot kínálnak, míg a hazai nagyvállalatokra a megkérdezettek negyede, a kis- és közepes vállalkozásokra ötöde, az állami szférára tizede tartja ezt jellemzőnek.

Szakmai fejlődési lehetőséget és ösztönző munkafeladatokat szinte egyenlő mértékben várnak el a végzős mérnökök a multinacionális cégektől (57 és 55 százalék) és a kis- és középvállalkozásoktól (56 százalék és 52 százalék). Míg a munka és magánélet egyensúlyát leginkább a kkv-khoz, míg a dinamizmust és a fejlődő vállalat képét a multinacionális cégekhez (67 százalék) társítják a válaszadók.

A mérnökök csak az orvosok példáját követik, ugyanis a tavasszal bejelentett béremelés ellenére nem csökkent, sőt jelentősen nőtt is az országot elhagyó, külföldi munkát vállaló egészségügyi dolgozók száma. Eddig közel ezer orvos és ápoló kért a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt.

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai szerint június 30-ig összesen 984 egészségügyi dolgozó, közöttük 542 orvos és 244 ápoló részére állítottak ki külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, míg tavaly ugyanebben az időszakban 759 szakember kért igazolást, közülük 469 volt doktor és 135 nővér.

Rovatok