A horvát kormány "Fair Play" néven kampányt indított az adóelkerülés ellen. A már a parlament előtt lévő törvényjavaslat értelmében a készpénzes tranzakciókat folytatók jövő év elejétől kötelesek pénztárgépet beállítani, ami be lesz kötve az adóhivatal rendszerébe, írja a Napi Gazdaság

Az adóhivatal ugyanakkor átfogó kampányt kezd, felszólítva az állampolgárokat, hogy jelentsék el azokat az éttermeket, bárokat, kávéházakat, kereskedőket, jogászokat, fogorvosokat és fodrászokat, ahol nem kaptak számlát. A feljelentőket 500 kuna (17 ezer forint) jutalomban részesítik. A Vecernji List című lap szerint a kormány arra számít, hogy az új rendszerrel sikerül jelentősen visszaszorítani a fekete- és szürkegazdaságot, és évi 1 milliárd kunával (132 millió euró) gazdagítani az államkincstárt.

A három éve recesszióban levő országnak minden fillérre szüksége van, bár Slavko Linic pénzügyminiszter szerint idén képesek lesznek tartani a kitűzött célt, és a költségvetés hiánya nem fogja meghaladni a bruttó hazai termék 2,8 százalékát a tavalyi 4,1 százalék után. A Reutersnak adott interjújában a miniszter közölte, hogy a következő években a GDP 1 százalékával csökkentik a kiadásokat, így 2015-re többlete lesz a büdzsének − ha nem számítják bele az adósságtörlesztést. A kormány eredetileg erre az évre 0,8 százalékos növekedéssel számolt, de mint Linic mondta, most már boldogan kiegyeznének azzal is, ha sikerülne elkerülniük a recessziót. A jegybank, a Nemzetközi Valutaalap és az elemzők azonban egybehangzóan 1-2 százalékos visszaesést várnak. Az első negyedévben 1,3 százalékkal csökkent a GDP, de Linic szerint a második félévben növekedni fog.

A tavaly decemberben kormányra került balközép kormány egyik legfontosabb feladatának tartja a költségvetési hiány csökkentését. Ennek érdekében csökkenti, illetve megszünteti a közalkalmazottak egyes kedvezményeit és bónuszait, és ugyanerre törekszik az állami vállalatoknál is, amiről tárgyalásokat folytat a szakszervezetekkel. Jelenleg már csak a tanárok és az egészségügyi szakdolgozók nem hajlandók megállapodni a kormánnyal, így ezeken a területeken ősszel sztrájkok sorára lehet számítani.

Mint Linic elmondta, az állami beruházások felfuttatásával kívánják ösztönözni a gazdasági növekedést, elsősorban az energetika, a turizmus és az élelmiszer-termelés területén. A magánszektor legnagyobb problémája a körbetartozás: jelenleg 44,5 milliárd kuna a kifizetetlen számlák összege. Ezért szeptemberben olyan törvényt akarnak hozni, amely hat hónap alatt megoldja a likviditási gondokat úgy, hogy ne roppanjanak bele a cégek. Miután helyreáll a rend, szigorúan alkalmazni fogják a 60 napos fizetési kötelezettséget.

A pénzügyminiszter kifejezésre juttatta reményét, hogy a nemzetközi hitelminősítők elég időt adnak ahhoz, hogy beérhessen a kormány fiskális konszolidációs politikája. Ha nem minősítik le az országot a bóvli kategóriába (most egy fokkal vannak csak efölött, negatív kilátásokkal), akkor nem kell az IMF-hez folyamodni támogatásért. Ha mégis lerontanák az ország státusát, akkor viszont kénytelenek lesznek a szervezethez fordulni.