Több ezer céget, köztük több száz magyar vállalkozást is rászedett az Expo-Guide, amely első ránézésre ingyenes megjelenési ajánlatokat tesz különböző, szakmai kiállításokon szereplő vállalatoknak. Az apró betűs részben azonban 1181 eurós (nagyjából 330 000 forintos) éves díj és három évre szóló szerződés szerepel. Az expós cégek nemzetközi szervezete szerint nem kell fizetni, de volt már olyan is, aki végül beadta a derekát.
A Paksi Atomerőműtől a Sparon át az Akadémiai Kiadóig több száz magyar cég neve szerepel az Expo-Guide nevű gyűjtőoldalon, amely szakmai kiállításokat, kiállítókat, szervezőket ajánl a látogatóknak szerte a világon. A mexikói székhelyű cég adatbázisában több ezer vállalkozás neve és elérhetősége szerepel, Afganisztántól Zambiáig iparágra lebontva keresgélhetünk olyan vállalatok közt, akik valaha már részt vettek valahol egy kiállításon.
És kellően figyelmetlenek voltak.
Az oldalra felkerült cégek nagy többsége ugyanis nem örül a megjelenésnek, a legtöbben úgy érzik, csőbe húzta őket az Expo-Guide. A nekik küldött adategyeztető lapon – ahol ingyenes szolgáltatásokat ígértek – ugyanis csak az apró betűs részben szerepelt, hogy a megjelenésért 1181 euró plusz áfát (nagyjából nettó 330 ezer forintot) kell fizetni évente, a szerződés pedig három évre szól. Sőt, aki nem mondja fel időben a szerződést, még további egy évet fizethet. Vagyis minimum nettó egymilliós költségbe verhette magát, aki nem figyelt oda.
„Cégünk 2009-ben részt vett a Hungexpón rendezett Budapesti Nemzetközi Vásáron, a jelentkezéskor kaptunk egy adategyeztető lapot is, amelyet azonban egy független cég küldött. Több ezer céghez hasonlóan a lapot mi is aláírtuk és visszaküldtük. Jóval később derült ki, hogy ez a külföldi cég az apró betűs részben elrejtette, hogy évi 1181 eurós díjért felvezet minket egy adatbázisba. A megtévesztés annyira jól sikerült, hogy tudomásunk sem volt róla, csak jöttek a számlák” – meséli az egyik élelmiszeriparban tevékenykedő cég ügyvezetője.
A szerződés apróbetűs részeivel való trükközés gyakori módja a figyelmetlen fogyasztók átverésének, nemrég például nagy port vert fel az az eset, amikor egy a Magyar Telekom dizájnját idéző, számlának tűnő megrendelőlapot kaptak a gyanútlan telefontulajdonosok egy szinte ismeretlen cégtől, a Telefonkönyv Magyarország Kft.-től. A számlának hitt levélen szereplő összeg befizetésével a befizető lényegében leszerződött a céggel.
Hasonló helyzetbe került az egyik budapesti galéria is. Vezetője az Indexnek azt mesélte, sokáig értetlenül álltak a havonta kiküldött fizetési felszólítások előtt. „Természetesen abszurdnak tartottam az egészet, feltételezve, hogy valami lenyúlás dolog van a háttérben, az ügyvédünk kezdett levelezni ez ügyben a céggel. Szerencsére minél nagyobb a fizikai távolság az ilyen peres ügyekben, állítólag annál nehézkesebb a behajtást végrehajtani” – mondta.
„Mi is az Expo-Guide cég csapdájába kerültünk" - meséli a már ismert történetet egy szanuákat értékesítő cég munkatársa. „Cégünk részt vett a Hungexpo kiállításán, hozzánk is megérkezett az adatlap. Úgy tűnt, hogy az csupán információ beszerzésére szolgál, azaz adatokat kérnek cégünkről. Mivel az adatlapon a Hungexpo név szerepelt, gyanú nélkül kitöltöttük és elpostáztuk a megadott postacímre. A Hungexpóval évek óta kapcsolatban állunk, rendszeresen veszünk részt kiállításaikon, így nem fordítottunk kellő figyelmet az adatlap apró betűs részeire. Később számla érkezett, majd fizetési felszólítások. A számlát levél kíséretében visszaküldtük. Megírtuk, hogy nem kérjük a szolgáltatást, az adatlapot nem e célból küldtük vissza. Azt válaszoltak, hogy nem tudják elfogadni magyarázatunkat. Azóta is több fizetési felszólítást kaptunk. Az összeget nem fizettük ki és nem is fogjuk fizetni” – írta megkeresésünkre a cég főkönyvelője, aki szerint szándékos félrevezetés történt.
Akadnak azonban olyan cégek is az Expo-Guide listáján, ahol nem emlékeznek, hogy valaha is feliratkoztak volna ajánlattételi kérdőívére, vagy hasonló papír alapú vagy online formában megfogalmazott információs lapra. Az egyik ilyen vállalkozás vezetője szerint nagyjából öt-hét éve bizonyos időközönként levélben megkeresik a céget hirdetési, regisztrációs ajánlattal, de azt „ugyanazzal a lendülettel” dobja mindig a szemétbe. „Számlát még soha nem kaptunk tőlük és nem is fizettünk számukra semmilyen összeget” – tette hozzá.
A Hungexpónál az Indexnek azt mondták: „az Expo-Guide hosszú évek óta folytatja zavaró, és megtévesztő tevékenységét. Eleinte Ausztriában volt a székhelyük, és ezért az osztrák nagykövetséggel is felvettük a kapcsolatot. Valószínűleg Ausztriából át kellett tenniük a székhelyüket, és így kerültek Mexikóba”.
A Hungexpo ügyvédje 2008-ban részt vett a Kiállításszervezők Nemzetközi Szövetségének (UFI) konferenciáján Brüsszelben, ahol az Expo-Guide ügye is napirenden volt. Ott az a megállapodás született, hogy az UFI minden tagja szerepelteti a honlapján az Expo-Guide visszaéléseire vonatkozó figyelmeztetést, és külön is felhívja erre a kiállítók figyelmét.
Szerintük a cég ajánlatai alkalmasak az ügyfelek megtévesztésére, mivel többnyire ingyenes szolgáltatásokat szerepeltetnek fő helyen, de a részletes, apró betűs részben irreális évenkénti díjak megfizetésére kötelezik a gyanútlan ügyfeleiket. Ezt persze senki nem olvassa el, hiszen alig látható. A kiállításokat szervező cég leszögezte, az Expo-Guide-ot soha nem szerepeltette a partnerei között, nem szerepelt jelentkezési okmányaink között semmilyen módon annak szórólapja, vagy ismertető anyaga sem, sőt ahol csak lehetett felhívták partnereik figyelmét a megtévesztő ajánlatok elkerülésére.
„Minden esetben kifejezetten felhívjuk az ügyfeleink figyelmét arra szóban is, hogy ne válaszoljanak a levélre, és ne fizessenek a cég felhívására semmit. Az UFI álláspontja szerint ez az egyetlen hatékony módja az Expo-Guide elleni fellépésnek” – közölte a Hungexpo.
Hiába buzdít azonban az UFI nemfizetésre, az Index tud olyan cégről, aki engedett az Expo-Guide követeléseinek, mondván, ha nem is volt éppen etikus a mexikói székhelyű cég megkeresése, az ő hibájuk, hogy úgy írtak alá valamit, hogy nem olvasták el az apró betűs részeket. További fenyegetettség, hogy a mexikói vállalat szerte a világon különböző helyi ügyvédi irodáknak szervezik ki a behajtást.
A lapunknak névtelenül nyilatkozó egyik cég szerint például Magyarországon a Pákay ügyvédi irodát bízták meg hasonlóval, és az iroda nemrég fizetési felszólítást küldött nekik a cég nevében és utalt arra, hogyha nem fizetik ki az összegeket, akkor felszámolásig is elviszik az ügyet. A kérdésben megkerestük az említett irodát, ahonnan azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, telefonos érdeklődésünkre visszahívást ígértek.
A céggel foglalkozó külföldi hírekből kiderül, sokan végül akkor adják be a derekukat, amikor a megbízott iroda alkut ajánl, például elég a három év helyett egyet, vagyis 1200 eurót kifizetni és akkor ezzel el van rendezve az ügy. Hogy hány magyar cégnek küldözget fizetési felszólításokat az Expo-Guide és hányan fizettek már eddig, pontosan nem tudni, a cég ugyanis megkeresésünkre nem reagált. Úgy tudjuk volt, aki az ügyben már a Gazdasági Versenyhivatalhoz is fordult. Hogy folyik-e jelenleg vizsgálat, azt azonban a GVH-tól egyelőre nem sikerült megtudnunk, a nyári szabadságok miatt ugyanis senki nem érhető el a hivatalban.