Csődvédelembe menekült a magyar tulajdonú Aranyközpont Zrt., amely befektetési célú aranyforgalmazást végzett, de ügyfelei egy részének május óta tartozott arannyal, készpénzzel; az ügyben július végén nyomozást rendeltek el. A cég fővárosi irodája mostanra lényegében kiürült. Korábban azt mondták, egy aranyszállító partnerük miatt csúsznak, de augusztus elejére mindenkit kifizetnek – nem így történt. Az Aranyközpont-tulajdonos Sipos Istvánnak egy másik, még működő aranykereskedő cégben is van érdekeltsége, korábbi cégei többsége azonban nem volt mentes a problémáktól, felszámolás, kényszer-végelszámolás és végrehajtás is előfordult náluk.
Pénteken csődvédelmet kért a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál az ügyfelei egy jelentős részének huzamosabb ideje tartozó Aranyközpont Zrt.. A társaság a honlapján is közzétette a csődeljárás megindításának a tényét, megjegyezve: a céljuk az a csődeljárással, hogy a fizetési haladék hatálya alatt csődegyezséget kössön hitelezővel. Augusztus 18-án a Cégközlönyben megjelent a közlemény, miszerint a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a céget – a bíróság további döntéséig – ideiglenes fizetési haladék illeti meg.
Erre a fizetési haladékra vélhetően nagyon nagy szüksége volt a vállalatnak. Mint az Index korábban megírta, a 20 millió forintos tőkéjű, Sipos István Ferenc kizárólagos tulajdonában álló Aranyközpont Zrt. számos ügyfele nem jutott hozzá július végéig a májusban, júniusban kifizetett aranyához, és nem kapta vissza annak árát sem. A társaság ráadásul nem adott egyértelmű tájékoztatást arról, mikor fog fizetni: hétről hétre halogatták a kötelezettségük teljesítését, miközben a kifogások és a késés indoklása időről időre változott.
Egy hónappal ezelőtt cikkünkben legalább tucatnyi károsultról írtunk, a cikkünk megjelenése nyomán érkezett visszajelzések szerint harmincnál is többen lehetnek, akik pénzükre vagy aranyukra várnak; a követeléseiket összegezve úgy tűnik, több tízmillió forint lehet az Aranyközpont adóssága.
Az Index július végi érdeklődésekor Kenyeres Sándor üzletember, aki egy időben a társaságba befektetni kívánó üzleti csoport képviselőjének, majd operatív vezetőnek nevezte magát, azt mondta: az ügyfeleik nagyjából 5 százalékának nem tudtak időben teljesíteni, ám ez nem az ő hibájuk miatt történt így: „az ügyfelektől megkapott pénzen mi rendben megrendeltük az aranytömböt, ám egy partnerünk nem tudott időben szállítani”. Azt is állította, hogy az Aranyközpont új hitelszerződést kötött és új befektető is van a láthatáron, így augusztus első napjaira minden kötelezettségüket teljesítik. Arra a felvetésre, hogy a cég trükközni akarna a befektetők pénzével, Kenyeres egy hónapja azt mondta: szerinte hisztérikus pánikkeltés folyik ellenük a valós problémák eltorzításával.
Mostanra úgy tűnik, ennél nagyobb volt a baj. A cég panaszos ügyfelei szerint a cikkünk megjelenése után, júniusban és júliusban is folytatódott a megszokott módon a huzavona. Minden héten a következő hétre adtak újabb időpontot, mondtak újabb és újabb indokokat a csúszásra – például azt, hogy a potenciális befektető visszalépett – és vállaltak újabbnál újabb határidőket. „Ezért kellett nekik ez az egész csődeljárás is: nem akarnak ők semmit rendbe tenni, semmilyen tartozást kifizetni, csak húzzák az időt” – fogalmazott kérdésünkre az egyik panaszos ügyvédje.
A csődeljárás a törvény szerint azt a célt szolgálná, hogy egy pénzügyi nehézségekkel küzdő cég a hitelezőkkel megegyezve átmeneti fizetési haladékot kapjon, így folytathassa működését és konszolidálni lehessen. Az Aranyközpont Zrt. budapesti ügyfélszolgálatát kedden felkereső ügyfelek azonban ebből semmit nem tapasztaltak. „Ma reggel voltam az irodájukban, már csak egy biztonsági őr volt ott, más személyzet nem” – írta az egyikük, megjegyezve: az őrtől egy, a csődeljárásról tájékoztató nyilatkozatot kapott, valamint azt a tájékoztatást, hogy „nincs itt senki, de fizetnek”.
A társaság telefonszámain és a cégvezetők általunk ismert mobilszámain kedden senkivel nem tudtunk beszélni.
Sipos István Ferenc egyébként – aki a cégnyilvántartásban esetenként csak Sipos István néven szerepel – idén március óta tulajdonos volt egy másik aranykereskedő cégben, a tavaly áprilisban ötmillió forintos tőkével létrehozott, néhány napig Conquistad'OR Hungary Zrt.-nek hívott, majd Safety Gold Zrt.-re átkeresztelt cégben is. Ez utóbbi társaság az Opten cégtárának adatai szerint tavaly 598 milliós árbevételt ért el, adózott eredménye 2,6 millió forint volt, elvileg most is rendben működik, de júliusi cikkünk megjelenése után jelentkeztek olyan olvasók, akik állításuk szerint a Safety Gold ügyfelei voltak, és hasonlóan jártak, mint az aranyközpontosok. Érdekes módon a Safety Goldnál július 16-i hatállyal, augusztus 7-i bejegyzéssel új egyszemélyi tulajdonos jelent meg az isaszegi lakcímű Skribek Csaba személyében; neki a cégnyilvántartás szerint semmilyen más cégben nincs érdekeltsége (a cégvezetői posztot viszont megtartotta Sipos).
Siposnak egyébként számos olyan vállalatban volt érdekeltsége az Aranyközponton kívül is, amelynél problémák adódtak. A cégnyilvántartás szerint összesen 11 vállalatban volt vagy van jelenleg is tulajdonrésze, közülük csak három működött eddig rendben – ez a szám most kettőre csökkent (igaz, a vállalkozások egy részénél akkor történtek a negatív események, amikor ő már nem volt érdekelt bennük). Voltak emellett olyan vállalatok (Shnelle-Dynamik Kft., Private Capital Investment Tanácsadó Kft.), amelyeknél cégvezetőként dolgozott – mindkettő ellen felszámolás indult, igaz, ezeknél akkor ő már nem volt ott, nem sokkal az eljárás előtt távozott a cégektől.
A korábban Sipos-tulajdonban lévő cégek közül volt olyan (City Werth Kft.), amelynek felfüggesztették, majd törölték az adószámát, és 2011-ről nem adott be mérleget, és olyan is (Docbau Kft.), amelyet szintén az adószám időnkénti felfüggesztése után kényszer-végelszámoltak idén januárban. Egy harmadik (Josi Kft.) végelszámolását még 2003-ban indították meg hivatalból, egy negyedik (Wiemann Kft.) adószáma idén januárig fel volt függesztve, a múlt évről szintén nem adott be mérleget, egy ötödik (Sipinova Kft.) adószáma jelenleg is fel van függesztve és a cégnél két adóhivatali végrehajtás is indult. Végül pedig: három céget (Komprobál Kft., R+H – Ker Bt. és Rétép Bt.) felszámoltak, igaz, ezek közül az R+H-nál a felszámolás elrendelése idején már nem volt tulajdonos. A sort kilencedikként a most csődeljárást kért Aranyközpont zárja.
Lapunk úgy tudja, hogy a bizalmukat elveszített panaszosok közül többen még a csődeljárás elindítása előtt ügyvédi felszólítást küldtek a cégnek, mások rendőrséghez, illetve behajtókhoz fordultak, de volt olyan is, aki az ügyészségnél tett feljelentést. Tudomásunk szerint ez utóbbinak lett is foganatja, ugyanis a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészség még július végén csalás bűntette miatt nyomozást rendelt el az ügyben ismeretlen tettes ellen.