Tavaly szeptemberben zárószavazás előtti módosítókkal bombázta szét a szerencsejáték-törvényt Lázár János akkori és Rogán Antal jelenlegi Fidesz-frakcióvezető. Az utolsó pillanatban átírt jogszabályok miatt az eltelt háromnegyed évben a játékgépek 80 százalékát lezárták. Így ugyan teljesült az a cél, hogy eltűnjenek a segélyeket beszippantó játékgépek, de a nagyvárosi kaszinókat is ellehetetlenítették – keseregnek a piaci szereplők. Ráadásul néhány év alatt közel százmilliárd forint bevételtől esik el a költségvetés, holott Lázár az állami bevételek növelésével érvelt a változtatások mellett. A politikusok egyelőre nem válaszoltak arra, hogyan értékelik az elért változásokat.
A szerencsejáték-törvény tavalyi módosításával a parlament elérte, hogy a jövő évtől egészen más szabályok vonatkozzanak a pénznyerő automaták üzemeltetőire, mint eddig. Az új, jóval szigorúbb, a szektor átláthatóbb működéséhez vezető változtatásokat sokan sürgették, de az elfogadott reformok végül nagyon szigorúak lettek. A játékgéppiacot átalakító legfontosabb törvényeket két fideszes képviselő, Rogán Antal és Lázár János nyújtották be tavaly szeptemberben, de az ügy egy évvel korábban kezdődött.
Lázár János írásbeli kérdésben fordult a miniszterelnökhöz (pdf) 2010 novemberében, hogy megtudja: „kinél landoltak a pénznyerő automatákból származó milliárdok”. Lázár felvetéseinek a lényege az volt, hogy a játékgép-üzemeltetők szoftverekkel és trükkös könyveléssel hamis forgalmi adatokat küldenek a felügyeleti szerveknek, az NGM-nek és a Szerencsejáték Felügyeletnek, amit ezek hagynak. Az „adócsalással és megtévesztéssel mintegy 200 és 400 milliárdos haszonhoz tud jutni egy bizonyos érdekcsoport évente, illetve ennyit tüntetnek el az adóhivatalok és az állam elől... Feltételezhetően több ezermilliárdos adókiesése keletkezett a Magyar Köztársaság költségvetésének éveken át” – fogalmazott.
A kérdésre válaszolva az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium nevében Matolcsy György azt közölte Lázárral (pdf): „az egész pénznyerő automata ágazat 2009. évi tiszta játékbevétele 81,3 milliárd forint, összes játékadó-befizetése pedig 36,2 milliárd forint volt... Ez alapján a jelzett adókiesés mértékét eltúlzottnak tartom. Képviselő úr által hivatkozott számok forrása számomra ismeretlen, nem derül ki a számítás módja, így azok ellenőrzésére sincs mód. Az érvelés nemcsak számszerűségében problematikus, hanem tárgyi tévedéseket is tartalmaz”.
Lázárt az NGM-es feddés ellenére egy évvel később, 2011 szeptemberében saját számításaiból kiindulva olyan módosítót nyújtott be, amiről azóta a tapasztalatok azt mutatják: rossz a költségvetésnek és az adófizetőknek is, ráadásul a jelenlegi piaci szereplőket is sarokba szorítja. A módosító indoklásában szereplő célt – csökkenteni a szerencsejáték-ipar káros társadalmi és egészségügyi hatásait, az elszegényedett térségben élőket megmenteni attól, hogy segélyüket a játékgépekbe dobálják, és ezzel kockáztassák, hogy uzsorabűncselekmény áldozataivá váljanak – sikerült elérni. Viszont a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték: a jelenlegi jogszabályi környezetben a működésüket főleg a turistákra alapozó, jelentős játékadó-bevételt fizető nagyvárosi kaszinók is ellehetetlenülnek.
Tavaly szeptemberben az NGM azt javasolta: a játékgépek után havonta fizetendő tételenkénti adót 100 000 forintról emeljék meg 125 000 és 150 000 forintra – előbbit az egyes és kettes kategóriás játéktermekre, utóbbit az elektronikus kaszinókra vetítve (pdf, 5. oldal). A szaktárca az emelési javaslatot a költségvetés érdekeivel illetve az arányos közteherviselés elvével magyarázta.
De Lázár ennél többet akart: szeptember 26-án a törvény zárószavazása előtt néhány órával benyújtott módosítójában (pdf) 2011 novemberétől 500, illetve 700 százalékos adóemelést javasolt. A szavazáskor az NGM eredeti adóemelési javaslata elbukott, a parlament Lázár módosítóját fogadta el a benyújtás után alig néhány órával.
A képviselők aznap egy másik fontos módosítót is megszavaztak, amit Rogán Antal szintén zárószavazás előtt nyújtott be (pdf). A módosító teljesen átírta a szerencsejáték törvény játékgépekre vonatkozó részeit. Az új szabályok az ágazat felügyeletét szigorították meg azzal, hogy kötelezővé tették az úgynevezett szerver alapú üzemeltetést. Ennek lényege, hogy 2013-tól minden pénznyerő automata csak egy központi – adóhatósághoz bekötött – szerveren keresztül működhet, ami elméletileg kizárja a manipulálás lehetőségét.
Bár a szigorítás csak jövő januártól hatályos, egy azonnali következménye lett a dolognak. Mivel a januártól induló szerver alapú üzemeltetéshez új engedélyek kellenek, logikus, hogy a régiek legkésőbb most december végéig lehetnek érvényesek. Rogán módosítója azonban a régi engedélyek meghosszabbítását már tavaly novembertől betiltotta, miközben az új rendszer még fel sem állt. Így a régi engedélyeket már, az újakat pedig még nem lehet kiváltani. Ez, illetve a Lázár-féle adóemelés oda vezettek, hogy az elmúlt háromnegyed évben a játékgépek 80 százaléka eltűnt Magyarországról.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke, Schreiber István már idén tavasszal jelezte: míg 2011 harmadik negyedévének végén még több mint 22 ezer automata működött, januárban már csak alig több mint hatezret regisztrált a hatóság. Az E-Casino Szövetség szerint az engedéllyel rendelkező gépek száma mostanra jócskán négyezer alá csökkent, ebből olyan, ami üzemel is, nagyjából 1500 lehet, és szeptemberben ez a szám várhatóan tovább csökken. A Cégközlönyben szinte minden héten felbukkan egy szerencsejáték-szervező vállalkozás, amely ellen felszámolás indult.
Az iparágban dolgozó vállalkozók persze háborognak. A történetről név nélkül nyilatkozó forrásainknak a milliárdos befektetésekkel felépített és profitábilis cégeik elsorvasztása fáj. De úgy tűnik, hogy nem csak ők, hanem a költségvetés is rosszul jár a változtatásokkal. A kaszinósok szerint az adóteher többszöröződése és az engedélyek visszavonása miatt az idei költségvetés a tervezett 37 milliárd forintos nyerőgép-adóbevétel nagyjából felétől, 18-20 milliárd forinttól esik el.
Ha a számítás nem is pontos, tény, hogy a költségvetés hosszabb távon tényleg veszít a törvényi változtatások miatt. Igazságot tenni azért nehéz, mert az NGM az államháztartási tájékoztatókban egy kalap alá veszi a Szerencsejáték Zrt.-től és a privát játékszervezőktől beérkező játékadó-befizetéseket, ezért nem látható pontosan, hogy melyik területről mennyi befizetés érkezik az államkasszába.
A játékadóról így csak mindent egybevetve beszélhetünk. Ebből az látszik, hogy a bevételek a tavalyi időarányos befizetésekhez viszonyítva tényleg lassabban érkeznek. Idén az első félévben az éves adóelőirányzat csupán 40 százaléka folyt be (pdf, 1. oldal), míg tavaly ugyanebben az időszakban majdnem a fele. De nem csak az első félévi, hanem a júliusi adatokkal kibővített számok alapján (pdf, 1.oldal) is elcsúszás van: az első hét hónapban a játékadóból várt pénz kevesebb, mint fele folyt be, miközben tavaly ilyenkor már jelentős volt az időarányos túlteljesítés.
Mindez azt jelentheti, ha hirtelen nem ugrik meg az emberek játékkedve – ami nehéz lesz, például mert egyre kevesebb a gép –, akkor év végére tényleg elmaradás lehet a játékadóból, ha nem is akkora, mint amekkorát a játékgép-üzemeltetők jósolnak.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy a bevételekkel kapcsolatos parlamenti képviselői kérdésre adott júniusi válaszából az derül ki (pdf), hogy a szaktárca azért nem számol idei bevételkieséssel, mert az „első félévben várt adóbevétel várhatóan túlteljesül, míg a második félévben – a szerver alapú pénznyerő automaták várható elterjedésével – ismételten jelentős számú pénznyerő automata működik majd”. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban mindkét állítás téves.
A hosszabb távú negatív hatásokról azonban nincs vita, az új szabályozás idei éven túlmutató kedvezőtlen költségvetési hatását még az NGM sem tagadja. A jövő évi költségvetési tervezet az ideinél 20 milliárd forinttal kevesebbet vár ebből a forrásból (pdf, 175. oldal), a tervezethez készült középtávú kivetítésből pedig az is látszik, hogy a kormány nem csak jövőre, hanem később is alacsonyabb bevételeket vár.
Ha a minisztérium által készített négyéves kivetítésben látható elmaradásokat összeadjuk az idénre becsült elmaradással, akkor az látszik, hogy ennyi idő alatt a 90 milliárdot közelíti az a veszteség, amit a fideszes módosítók okoztak.
A kiesésről a költségvetési törvénytervezet indoklása alig vesz tudomást. A dokumentum nem keresi az okokat, csak a tényt rögzíti: „játékadóból a központi költségvetésnek 58,1 milliárd forint bevétele várható 2013-ban, amely a 2012-ben bekövetkező piaci átrendeződés – új típusú pénznyerő automaták bevezetése, online szerencsejáték jogszerű bevezetése – eredményeként jelentős évközi kilengések mellett jelent majd központi költségvetési forrást”.
A dolog érdekessége, hogy Lázár a tavalyi adóemelés melletti egyik érvként pont azt hozta fel, hogy sokkal több pénzt lehet így kiszedni a kaszinókból. Módosítójának indoklásában (pdf, 2. oldal) az olvasható: „éves szinten számottevő plusz bevételre tehet szert a központi költségvetés egy olyan ágazatból, mely köztudottan nagy hasznot termel üzemeltetői számára, akik így jelentősebb mértékben járulhatnak hozzá a központi költségvetés bevételeihez”. Jelen állás szerint ez az állítás is téves.
A játékgépekre vonatkozó szabályokon tavaly még háromszor módosított a parlament – és még idén is egyszer –, de a Lázár és Rogán által kezdeményezett változtatások érintetlenek maradtak.
Ráadásul a Rogán-féle szerver alapú szabályozás végrehajtási rendelete, ami alapján a piaci szereplők meg tudták volna kezdeni a szigorúbb üzemeltetéshez szükséges fejlesztéseket, tavaly november helyett csak most június végén jelent meg. Közvetlenül azt követően, hogy több hírportál, köztük az Index is beszámolt az iparág működését ellehetetlenítő helyzetről.
A gond, hogy közben a tavaly november és az idén december közötti 14 hónapos átállási időszakból nyolc hónap lepergett, a maradék fél év pedig kevés az átálláshoz az E-Casino Szövetség szerint. Ez még több cég csődjéhez, és még nagyobb költségvetési bevételkieséshez vezethet jövő januárban.
Az ügy kapcsán kérdéseket küldtünk Lázár Jánosnak és Rogán Antalnak is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogyan értékelik a módosításaik és az új jogszabályi környezet költségvetési és piaci hatásait. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.