Az Európai Bizottság pénteken megerősítette, hogy jogi eljárást indított Magyarország ellen a hulladékgazdálkodás új rendszerének bevezetése miatt. Az erről szóló hivatalos figyelmeztetést az uniós javaslattevő-végrehajtó testület sajtószolgálatának közlése szerint június 21-én elküldték Magyarországnak. A figyelmeztetést az uniós alapszerződés 258. cikkében említett kötelezettségszegési eljárás keretében intézték Budapesthez. „Jelenleg a magyar hatóságok válaszára várunk” – idézi az MTI a bizottsági tájékoztatást.

A Népszabadság már a pénteki számában arról írt, hogy újabb kötelezettségszegési eljárás megindításának veszélyére figyelmeztette az Európai Bizottság (EB) Magyarországot a hulladéktörvény átírása miatt.

A Népszabadság cikke szerint az EB komoly kifogásokat fogalmazott meg, elsősorban azt sérelmezve, hogy 2013-tól a hulladékgazdálkodás állami kézbe kerül, és azokat a nem állami többségi tulajdonú vállalkozásokat, amelyek jelenleg ezt a szektort üzemeltetik, kártalanítás nélkül kiszorítják a piacról. A bizottság álláspontja szerint a tervezett intézkedések korlátozzák a szolgáltatásnyújtás, a letelepedés és a tőkemozgás szabadságát, valamint az uniós közbeszerzési szabályokat, emiatt egy uniós tagállamban nem megvalósíthatók.

Erre reagálva a Vidékfejlesztési Minisztérium pénteken kora délután azt közölte: a hulladékgazdálkodásról szóló új törvényi szabályozás mindenben megfelel az uniós követelményeknek. A tárca az MTI-nek adott válaszában azt írta: a felmerült kérdésekre a kormány szakszerű, megalapozott válaszokat készít elő a bizottság számára, amelyek részletesen alátámasztják, hogy a hulladékról szóló törvénytervezet semmilyen uniós jogszabályt, előírást, alapszabadságot nem sért meg.

Az Index június közepén írt arról, hogy a magyar kormány egy tavalyi törvénnyel lényegében államosította a 25 milliárd forintos iparágat jelentő hulladékgazdálkodási szektort. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a szabályozások változása azt eredményezi, hogy most gyakolatilag szembemegyünk az unió gyakorlatával és irányelveivel.

A korábbi magyar szabályozásban a hulladék kibocsátók létrehozhattak koordináló szervezeteket, amelyek a kibocsátók által fizetetett termékdíj jellemzően feléért megszervezték az előírt hulladékmennyiségek begyűjtését és hasznosítását. Ez a  rendszer sem működött tökéletesen, elsősorban néhány versenytorzító szabály fennmaradása miatt, de minden korábbinál hatékonyabb volt.

Ez a rendszer 2011 végéig működött. Majd 180 fokos fordulat történt azzal, hogy a kormány rohamléptekben államosította az egész iparágat. Egyrészt a korábbi, szankciószerű termékdíjak mindenkinek kötelezően fizetendővé váltak és  jelentősen,  nagyjából 30 százalékkal  meg is emelték őket. Másrészt a vállalatoknak megtiltották, hogy saját maguk hasznosítsák a hulladékot, és a korábbi koordináló szervezeteket is megszüntették, a helyükre pedig létrehoztak egy nagy állami koordinálót, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget (OHÜ). A hulladéktermelő cégek összesített terhei minden tételt figyelembe véve így csaknem háromszorosára nőttek.  

A motiváció végig egyértelmű volt, nem is takargatták, hogy a kormány jelentős bevételeket akar kicsikarni ezen címszó alatt – Illés Zoltán államtitkár szerint egyenesen  elfogadhatatlan   volt, hogy a koordinálók a kormány által meghatározott díj töredékéért is végre tudták hajtani a feladatokat. Illés eltökéltségét jelzi, hogy eredeti tervei szerint a korábban befolyt  20-25 milliárd forint   helyett első felindulásában 108 milliárd forintot szeretett volna beszedni.