A kamatcsökkentési ciklus elindulása és a várhatóan negatív költségvetési hírek miatt Magyarország egyre inkább kiszolgáltatottá válhat a globális befektetői környezet esetleges romlására - vélekedik legfrissebb kommentárjában Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti elemzője. A piaci nyomás azonban később fog csak jelentkezni a világ nagy jegybankjainak várható lépése miatt. Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a forint tovább gyengül a szakértő szerint.
A szakértő emlékeztet arra, hogy az elmúlt hetekben a kedvező nemzetközi környezet segítette a magyar államkötvények piacát és közben a magyar csődkockázati felár is csökkent. A belföldi fejlemények, miszerint az utolsó negyedévben rendkívül feszült időszak vár Magyarországra a hiteltárgyalások előrehaladása nélkül, egyelőre nem befolyásolták a piacokat.
A jövő évi költségvetési ügyek kapcsán az elemző idézi Pleschinger Gyula NGM-államtitkár Magyar Nemzetnek adott hétvégi interjúját, miszerint a kormány azon van, hogy mindenki előtt megvédje a munkahelyvédelmi akcióterv fedezetét, így a jegybank megadóztatását.
Az államtitkár az MNB tranzakciós illetékfizetéséről szólva azt mondta: "arról van szó, hogy amennyiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteséges lesz, akkor fizetési kötelezettsége keletkezik a költségvetésnek 2014-ben". "Az MNB eredménye azonban nagyon sok mindentől függ, amely tételekről jelenleg még keveset tudunk. A tranzakciós illeték fizetése nem vonja tehát feltétlenül maga után a veszteségességet" - nyilatkozta Pleschinger, aki hozzátette: a túlzott deficit eljárás keretében az EU 3% alatti hiányt vár el jövőre is, tehát lenne mozgástér a kitűzött 2,2%-hoz képest, "csak nem szeretnénk élni vele".
Az OTP elemzői úgy látják, hogy a jegybank veszélyes ösvényre lépett, amikor fundamentális értékelésével szemben (az infláció így magasabb lesz a céljainknál) inkább a piaci árazásra figyelt. Amennyiben ugyanis EU–IMF megállapodás és további költségvetési konszolidációs lépések nélkül kamatcsökkentési ciklus indul, az könnyen eladói nyomás alá helyezheti a hazai eszközöket.
Az euró már a múlt 280 forint felé ment, miután a Monetáris Tanács 25 bázisponttal – 7,00 százalékról 6,75 százalékra – csökkentette a jegybanki alapkamatot. Úgy tűnik tehát, hogy a piac hiteltelennek tartja a jegybank lépését – ami érthető is, tekintettel arra, hogy a Monetáris Tanács saját inflációs értékelése ellentétben áll a kamatdöntés végeredményével. De egyelőre még nem egyértelmű, hogy a döntés egy kamatvágási ciklus kezdetét jelenti-e.
Az elmúlt napok költségvetési fejleményei nem abba az irányba mutatnak , hogy a kormány a kiadások és a finanszírozási igény csökkentésére törekedne. Orbán Viktor további társasági és szja-csökkentést helyezett kilátásba, szó van az alapvető élelmiszerek áfakulcsának csökkentéséről, valamint az E.ON gázüzletágának megvásárlásáról is - sorolja Gárgyán.
Gárgyán szerint ezek alapján az valószínűsíthető, hogy a következő hónapokban a befektetők csalódottak lesznek a magyar hírek hallatán. A piaci nyomás azonban késlekedhet az EKB és a Fed várt lépései miatt.
A kamatcsökkentési ciklus kezdetével, valamint a negatív költségvetési hírekkel párhuzamosan Magyarország egyre jobban kiszolgáltatottabbá válhat a globális kockázatkerülés romlására. Gárgyán szerint a kockázatok egyre inkább a forint gyengülésének irányába mutatnak.