Rendkívüli mértékben romlott Magyarország nemzetközi versenyképessége az elmúlt év során – közölte a Kopint-Tárki gazdaságkutató. Míg hazánk tavaly a 48. helyet foglalta el a világ országainak rangsorában, addig idén 12 helyet rontva, jelenleg a 60. Ezzel az EU 27 országa közül a 23. legversenyképesebb tagállam a Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján (a teljes rangsor és felmérés angolul itt olvasható).

Régiós versenytársaink közül Csehország a 39. (38.) , Lengyelország a 41. (41.), Szlovénia az 56. (57.), Szlovákia a 71. (69.), míg Románia a 78. a tavalyi 77. hely után. A világ legversenyképesebb állama idén is Svájc, majd Szingapúr, Finnország, Svédország és Hollandia következik. Németország a hatodik, míg az EU leggyengébb versenyképességi mutatóival rendelkező tagállama Görögország, amely idén 95. (tavaly 90. volt).

A WEF 2003 óta teszi közzé éves globális versenyképességi indexét, amely a világ több mint 130 államát magában foglalja. A listán idén rekordszámú, összesen 144 ország szerepel. A Kopint-Tárki Zrt., a WEF magyarországi partnerintézeteként a kezdetektől közreműködik a versenyképességi index összeállításában.

A versenyképességet leíró mutatók csak kis mértékben, 1-2 ponttal változtak az elmúlt évhez képest Magyarországon, ám ez a lokálisan csekélynek tűnő változás a globális eredményekben komoly visszaesést hozott. A 12 pillér közül 7-nek csökkent az értéke, 2-nek nem változott, és csupán 2-ben volt javulás. Rendkívül kedvezőtlen, hogy az alappillérnek számító intézményi háttérben is történtek negatív változások, mivel az itt szereplő fundamentumok az egész ország versenyképességére erősen kihatnak – olvasható a listáról készült közleményben.

Az intézményi háttér mutatói közül a legnagyobb, egyébként kedvezőtlen irányú változás, a tulajdonjogok védelmében állt be, amelyhez a WEF hangsúlyozottan beleérti a pénzügyi eszközöket (megtakarítások, különböző pénzügyi derivatívák stb). Az index a tavalyi 4,3 pontról 3,8 pontra csökkent, ezzel pedig Magyarország a világ 144 országa közül a 93. és egyben az egyik legrosszabb Európai Uniós tagállam (hazánk után az EU tagállamok sorát Bulgária zárja a 115. helyen).

Kisebb mértékű, de hasonlóan negatív folyamatok mentek végbe a közintézmények hatékonyságának megítélésében, különösen a jogi intézményrendszert és a korrupciót illetően, de komoly kritika illette a kormányzati intézkedések átláthatóságát, kiszámíthatóságát is. Javulás tapasztalható ugyanakkor a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc megítélésében. Az egész felmérés leggyengébb mutatója is az intézményi háttérben bújik meg: a politikusokkal szemben tapasztalt közbizalom a világon az egyik legrosszabb (128.), bár megjegyezzük, hogy Szlovákiában (136.) és Csehországban (139.) sem jobb a helyzet, míg az Európai Unióban Görögországban (141.) legrosszabb a politikusok megítélése.

A hagyományosan jó infrastrukturális környezet megítélése is romlott idén, bár Csehország mögött Magyarország még így is a második legjobb közlekedési, IKT és energiaellátási infrastruktúrával rendelkező ország a régióban. Az egyetlen mutató, amely romlott 2012-ben az ország légiközlekedésének megítélése, amely mögött nagy valószínűséggel a MALÉV csődje áll.

A munkaerőpiac versenyképességi mutatói is romlottak, elsősorban a szabad bérmegállapítás intézmények sérülékenysége miatt. Ez a mutató eddig az ország munkaerőpiacának jelentős versenyelőnyét jelentette, ezen a területen azonban jelentős veszteséget szenvedett el Magyarország. Ha a feltételezhetően az „elvárt béremelés” okozta torzítás nem történt volna meg, akkor hazánk, e mutató tekintetében, a rangsor 30-40. helye között helyezkedne el, ám jelenleg most a 72., ami messze a régiós versenytársak mögött áll (Szlovákia a 66., Csehország az 56., Lengyelország a 40.). A képzett munkaerő kivándorlása továbbra is komoly gond, és egyre növekvő probléma a régióban.

Bár a pénzpiaci válság miatt a kamatok szintje, mint versenyképességi tényező, az okozott torzítások miatt kikerült a WEF felméréséből, a hitelszűke, és a régióban kirívóan magas kamatok így is megjelennek a felmérés eredményeiben, hiszen romlott a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás megítélése. A hitelekhez való hozzáférés az Európai Unióban pedig csak Szlovéniában és Görögországban nehezebb, mint Magyarországon. E mögött egyaránt meghúzódik a bankok hitelezési tevékenységének önkorlátozása és a vállalatok nem hitelképes állapotba való süllyedése.

Javultak az ország egészségügyi és alapoktatási mutatói, amelyekből talán a legfontosabb a születéskor várható élettartam marginális szintű növekedése, ami jelenleg 74,2 év (egy éve 73,9 év volt). Ezzel Magyarország a világon az 58. (a legalacsonyabb várható élettartam Lesothoban van, ott átlagosan 47,4 évig élnek az emberek, míg a legtovább Japánban átlagosan 82,9 évig). Ez a mutató nem csupán az egészségügyi ellátás színvonalát tükrözi, hanem a közlekedésbiztonság és egyéb mutatókat is.

A V4 országok versenyképességi pontszámai a 12 pillérben
(a nagyobb értéke a jobb)

A legnagyobb pozitív változás Magyarország versenyképességében a makrogazdasági mutatók területén volt, bár az 5 indikátor közül 3-ban nem volt jelentős változás (GDP arányos megtakarítás és államadósság, valamint a hitelminősítés). Az előző évihez képest 20111-ben csökkent az infláció (ami még mindig a kedvezőtlen tartományban van) és javult a költségvetési helyzete, esetünkben többlet alakult ki. Ez utóbbi azonban szinte kizárólag a magánnyugdíj-pénztári vagyon átirányításának hatása, így a tavalyi GDP arányos 4 százalékos államháztartási többlet jelentősen felfelé módosította makrogazdasági versenyképességünket. Ugyanakkor, ha az átirányítás nem történt volna meg, akkor a hiány a GDP 5,2 százalékra rúgott volna, aminek hatására Magyarország a GDP arányos költségvetési egyenleg tekintetében nem a jelenlegi igen előkelő 13. helyet foglalná el (olajexportőrök társaságában), hanem Lengyelország és Litvánia közé szorulna a 111. és 112. helyre.