A Fidesz-KDNP-frakció arra hatalmazta fel a kormányt, hogy egy alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatot hozzon tető alá a következő napokban – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán. A miniszterelnök utalt a Magyar Nemzetben megjelent IMF-kölcsönfeltételekre, amelyek egy részét ő maga is felsorolta a videoüzenetben.
A kormányfő a videóüzenetben a következőket mondta: „Tisztelt facebookosok, ez az első őszi jelentkezésem, megindult a politikai évad, itt vagyunk Sárváron, frakcióülést tartunk. Számos fontos kérdésben születtek döntések: választójogi törvény módosítása, szociális kérdések, munkahelyteremtés ügye, de a legfontosabb, hogy a frakció az IMF és az Európai Unió Magyarországnak felkínált kölcsönével szemben támasztott feltételeit is végigvehettük.
Ha úgy tetszik, van tehát tudásunk arról, hogy mit várnak tőlünk azok, akiktől egy biztonsági pénzügyi garanciát szeretnénk igénybe venni. A lista hosszú, a sajtóban olvasható, a nyugdíjak csökkentésétől kezdve, a bürokrácia leépítésén át, a bankadó megszüntetésén keresztül a bankoknak juttatandó pénzösszegig minden szerepel benne, ami nem érdeke Magyarországnak, ezért a frakcióülés arra az álláspontra helyezkedett – én személyesen is ezzel a véleménnyel értek egyet, hogy ezen az áron, így nem. A frakció felhatalmazott bennünket arra, hogy egy alternatív tárgyalási javaslatot hozzunk tető alá a következő napokban, ezen fogunk dolgozni”.
A frakcióülés egyik résztvevője azonban csütörtök délután az Indexnek azt mondta: a frakcióülésen egyelőre még nem kerültek szóba az IMF-tárgyalások részletei, a hivatalos napirend szerint erről este fél hatkor kezdenek tárgyalni a kormánypárti képviselők. A politikus így nem tudta kommentálni a miniszerelnök videoüzenetében elmondottakat. A forrás szerint a csütörtök délelőtt a választási eljárásról szóló törvényjavaslatról volt szó, délután pedig a járási rendszer részleteiről tárgyaltak.
A forrás szerint az IMF követeléseiről Orbán egyelőre csak a szerda esti felszólalásában beszélt. A kormányfő ekkor a listán szereplő pontok között említette például a nyugdíjak csökkentését, a személyi jövedelemadó emelését, az ingatlanadó bevezetését, a bankadó eltörlését. Az ülés résztevője szerint Orbán nem ment bele az IMF-tárgyalások részleteibe, illetve abba sem, hogy az IMF elvárásairól mi a kormány véleménye. Orbán felszólalásból azonban az derült ki, hogy a lista az IMF korábbi javaslatainak az összegzése, amelyek közül a kormány válogathat.
A kormányfő szavaira a forint rövid idő alatt nagyot gyengült az euróval szemben. Az euró ára néhány perc alatt a 285 forintos szint környékéről 289,31 forintig emelkedett, a vételi oldalon már 290 forint környéki ajánlatok vannak. A svájci frank ismét 240 forint közelében van. Nemzetközi befektetési oldalakon kereskedési tippekben a forint gyengülésére alapuló, úgynevezett shortolásos kereskedési stratégiát javasolnak.
A tőzsde részvényindexét jelentősen befolyásoló OTP árfolyamát szintén elintézték Orbán szavai. Az OTP részvényei 4 százalékot estek a bejelentés nyomán, a bankpapír 2 százalékos pluszból 2 százalékos mínuszba váltott. Az MTelekom szintén 2 százalékos mínusznál jár.
A Bloomberg emlékeztet arra, hogy Orbán szerdán még azt mondta már az ősszel lezárulhatnak az IMF/EU-tárgyalások, mert „a menetrend szerint haladnak az egyeztetések az EU és az IMF tárgyalóival, és a kormány a tárgyalások gyors lezárására számít, már az ősszel”. A miniszterelnök egy napja még arról beszélt, hogy bár vannak még vitatott kérdések, a tárgyalások jól haladnak.
A Magyar Nemzet csütörtök reggel arról írt: a sárvári frakcióülésen a miniszterelnök arról tájékoztatta a politikusokat, hogy a Valutaalap a nyugdíjak csökkentését, a nyugdíjkorhatár-emelését, a családi pótlék csökkentését, a személyi jövedelemadó-emelését, privatizációt, az utazási kedvezmények csökkentését, bürokrácialeépítést, általános, értékalapú ingatlanadót, az önkormányzatok kiadásainak csökkentését és a bankadó eltörlését kéri a kormánytól.
Ez a kiszivárogtatás már arra utalt – sok más kormányzati lépés és jelzés mellett –, hogy a kabinet vissza akar táncolni a jelenleg folyó IMF-tárgyalástól. A felsorolt lista ugyanis olyan mérvű intézkedéscsomagot tartalmaz, ami nem tűnt valós elvárásnak, sokkal inkább alkalmasnak az IMF elleni hangulatkeltésre. A Valutaalap a korábbi, 2008-2009-es tárgyalásain sem fogalmazott meg egy pakkban ennyi és ilyen kemény feltételt.
A mostani listában szereplő intézkedések többsége különféle szakmai anyagokban és dokumentumokban külön-külön már felmerült, azonban irreálisnak tűnik, hogy ezeket együtt követelné a Valutaalap. Az IMF egyébként is kevés konkrét elvárást szokott felsorolni, és azok is inkább csak makroszámokat tartalmaznak, amelyek eléréséhez a kormány választhat az eszközökből.
Nemcsak a reggeli kiszivárogtatás jelezte a kormány IMF-hez való ambivalens viszonyát. A 2010-es választások után nagyon gyorsan, már nyárra összerúgta a port az Orbán-kabinet a Valutaalappal, és kiebrudalta a tárgyalódelegációját Magyarországról. Bár tavaly novemberben a bóvliba minősítéstől félve bejelentették, hogy hazánk ismét kezdeményezi az együttműködést, az eddig eltelt tíz hónap inkább csak az időhúzásról szólt, mint érdemi tárgyalásokról (a hitelminősítők így aztán le is sorolták az ország a befektetésre nem ajánlott kategóriában).
Szóban viszont mindig elkötelezettnek tűnt a kormány: például miután az Indexen megjelent Jelasity Radován-interjú IMF-szkeptikus mondtaiat átvették a nemzetközi gazdasági hírügynökségek, másnap, vagyis szerdán ezen tudósítóknak sajtótájékoztatót tartott Orbán és megszólalt Varga Mihály is, megerősítve, hogy gyors IMF-megállapodásra törekszünk. Ezek után váratlan és meglepő a mai bejelentés, ami tovább csökkenti a magyar politika kiszámíthatóságába vetett hitet.
Ezzel párhuzamosan a keleti nyitás politikájával időről időre azon próbálkozik a kormány, hogy keleti államoktól próbáljon pénzhez jutni, mintegy jelezve Washingtonnak, hogy az IMF-en kívül is van élet. Hiába voltak azonban törekvések az arab országok és az azeriek olajmilliárdjainak a megszerzésére, és hiába volt a rokoni szálakon alapuló megállapodás Kínával egymilliárd eurós állampapír-vásárlásra, azok eddig nem hoztak érdemi eredményt.