Hamarosan a magyar kormány is kialakítja álláspontját a közös uniós pénzügyi felügyelettel kapcsolatban - mondta Martonyi János külügyminiszter. Hozzátette: a jelenlegi uniós elképzelés Magyarországnak nem felel meg.
Az unió hosszú távú kérdéseit most nem tudjuk eldönteni, a rövid távúakat viszont el kell - mondta Martonyi János külügyminiszter José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének nemrég az Európai Parlamentben elhangzott beszédére utalva egy, a Külügyminisztérium rendezett sajtóbeszélgetésén.
Hozzátette: a bankunió kérdésében nekünk is rövidesen állást kell foglalnunk, ezért most intenzív előkészítő munka folyik, arról hogy mi a magyar érdek, milyen lesz a nem eurózóna tagok kapcsolata ezzel a rendszerrel.
A tárcavezető azonban nem volt megelégedve a júniusban meghirdetett uniós tervezettel, és kiemelte: a pillanatnyi elképzelés azért nem jó, mert az lényegében ezt a rendszert az eurózónának tartja fent.
A négy pillérből, tehát egységes bankfelügyeletből, a tőkekövetelményekre vonatkozó egységes szabályrendszerből, a harmonizált betétbiztosítási rendszerből, valamint az egységes európai helyreállítási és szanálási keretrendszerből álló bankunió elképzelése Martonyi János szerint sértené az egységes belső piac logikáját, mert a monetáris unión belül és azon kívül a pénzügyi szolgáltatások terén torzítaná a versenyfeltételeket.
Ha az egész rendszert kettéhasítjuk, akkor olyan új problémák keletkeznek, amelyek döntően a kívül állók, tehát az eurózónán kívüli országok pénzügyi rendszerében fognak lecsapódni.
Ugyan a rendszerhez csatlakozhatnának az eurózónán kívüli országok pénzintézetei is, de ez Martonyi János szerint csak kötelezettségeket jelentene, jogokat nem.
A legfontosabb kérdés az, hogy ha van egy közvetlen csatornájuk az eurózóna bankjainak, baj esetén finanszírozást kapnak bizonyos forrásokból úgy, hogy a szuverén adósságukat nem kell az illető államnak növelnie, akkor egy hasonló pénzügyi lehetőséget kellene adni az egyébként kötelezettségeket vállaló eurózónán kívüli országok bankjainak is – magyarázta Martonyi János.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kívánja gátolni az uniót az eurózóna problémáinak megoldásában, csupán azt szeretné, hogy a megoldás ne érintse negatívan a monetáris unióhoz még nem csatlakozott országokat.
Elszámoltathatóságot vár el az Európai Parlament az eurózóna közös bankfelügyeletével kapcsolatban – áll abban a határozatban, amelyet csütörtökön fogadtak el a képviselők. A dokumentum arra szólítja fel a tagállamokat, hogy „minőségi” szabályokkal garantálják a felállítandó közös európai bankfelügyelet demokratikus elszámoltathatóságát, de megállapítja, hogy a tagországok jelenlegi elképzelései alapján félő, hogy a tényleges szabályok majd téves üzenetet küldenek és tartóssá teszik a rossz hatékonyságot.