Az elmúlt hét azzal kezdődött, hogy megtudtuk, a MÁV megszünteti a belső ellenőrzést végző compliance osztályát. Pedig a szervezet eddig rengeteg pénzt spórolt meg a vasútnak, amikor közbeavatkozott például egy nem létező járda felújításánál, vagy annál az informatikai tendernél, ami miatt a társaság végül menesztette a MÁV Informatika vezetőjét.

Budai Gyula mindeközben arról beszélt, hogy régen is a középparasztok jelentették a magyar vidéket, ezért ő megint olyanokat szeretne. Közben olyan alacsonyan vannak a magyar beruházási adatok, hogy gyakorlatilag a növekedés reménye is elszállt. Matolcsy György persze teljes foglalkoztatottságban reménykedik, és ötmillió adózót szeretne a mai durván hárommillió helyett.

Így viszont ez nem fog sikerülni, gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, ha meg szeretnénk egyezni az IMF-fel, mondta el Király Júlia, az MNB alelnöke. Később az is kiderült, hogy az MNB múlt heti kamatvágását a Monetáris Tanács külső, kormány által jelölt tagjai döntötték el. A kamatvágás ügyében így kettészakadt a tanács, a legnagyobb ellenzők között Simor András elnökkel, és a két alelnökkel.

Simor később az Indexnek adott interjúban – amelyből kiderült, a monetáris tanácsban átvették az irányítást a kormány emberei – azt mondta, hogy még nem jött el a kamatcsökkentés ideje, és tévedés azt hinni, hogy az alacsonyabb kamat segít a gazdaságnak.  A hitelezést nem az alacsonyabb kamat pörgetné fel, hanem az, ha a kormány nem a bankrendszer zsebéből akarna minden költségvetési lyukat betömni.

Addig viszont egyébként sem lehet növekedést várni, amíg nincs átgondolt gazdaságpolitika és kiszámíthatóság. IMF-megállapodás kell, már az eddigi csúszás vesztesége is háromszázmilliárd forint lehet három év alatt. Az IMF egyébként továbbra sem tudja, mikor jön vissza, a legutolsó levelükre ugyanis hónapok óta várják a választ.

Nem logikátlan, csak szokatlan

Matolcsy György közben arról beszélt, hogy a kormány döntései hiába tűnnek logikátlannak, nem azok, csak szokatlanok. A munkahelyvédelmi terv viszont olyan erős, hogy szerinte a vasbetont is átüti. Százezer új munkahelyet és teljes foglalkoztatottságot vár a tervtől. A valóság azonban nem igazán értett egyet a miniszter terveivel. Hiányzik a piaci kereslet, ezért év végéig a felmérések szerint egyáltalán nem lesznek új munkahelyek, az pedig továbbra sem látszik, miből fogják fizetni a munkahelyvédelmi tervet. Augusztusban az infláció is hat százalék volt, a legnagyobb Európában. A reálbérek négy százalékkal csökkentek. Százezer gázfogyasztót már így is lekapcsoltak a rendszerről, most pedig nyolcvan százalékkal nőhetnek a közműtartozások.

A hét elején bejelentették, hogy a kapuvári húsgyárban leáll a munka. A tulajdonos szerint a leállás csak átmeneti, hamarosan újraindulnak. Nem csak a kapuvári üzem van bajban, a zalaegerszegi Flextronicsnál is leépítések vannak. A vörösiszap-katasztrófáról elhíresült Mal válsága hatezer álást érinthet. A cég egy másfél milliárd forintos tartozást nem tud törleszteni a Bakonyi Erőmű felé, ami a hatalmas kinnlevőség miatt szintén csődhelyzetben van. A Demján-csoporthoz tartozó erőművet az MVM terezi megvenni, így lehet, hogy mégsem marad áram nélkül Ajka.

Egyre kevesebbet adnak el a Blackberry telefonjaiból, azért a cég egerszegi gyárából hatszáz embert küldenek el. A Hungaropharma patikacége is becsődölt, a két évvel ezelőtti hatszáz milliós nyereségük kétszáznegyven millió forintos veszteséggé változott. A magyar ipar is kínlódik, a termelési adatok az előző hónaphoz és tavalyhoz képest is csökkentek. A Demján-csoport viszont betörne Kínába egy hárommillió eurós befektetéssel. A kormány is folytatja a keleti nyitást, most éppen Kazahsztánnal tárgyalunk. Varga Mihály utazott ki a héten, hogy a gazdasági miniszterükkel találkozzon

Nem csak nálunk

A válság egyébként a vártnál gyorsabban pusztít, még az Egyesült Államokban is lassan indul be a növekedés. Ezért az amerikai kvázi-jegybank, a Fed úgy döntött, hogy havonta a magyar államadósságot elkölti a gazdaság élénkítésére. A hatalmas pénznyomtatás szakértők szerint Magyarországnak nagyon jól jön, ami már látszik is, hiszen a pesti tőzsde erőre kapott végre, a nagyobb részvények közül egyedül a Magyar Telekom nem tudott erősödni, a Mol és az OTP viszont szárnyalt a héten.

A Moody's viszont azzal fenyegeti az Egyesült Államokat, hogy leminősíti őket a legjobb besorolásból, ha nem kezdenek valamit az államadósságukkal. Az adósságokkal az Európai Unió is küzd, de a német  alkotmánybíróság a héten jóváhagyta az Európai Központi Bank tervét az eurósánc létrehozására. Az EKB így a megfelelő gazdaságpolitikájú, de megszorult országok adósságát fogja felvásárolni, hogy ezzel olcsóbban tudják magukat finanszírozni.

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a válság miatt sokkal szorosabb egységre van szükség Európában. Az elnök évértékelő beszédében egy európai föderációt képzelt el, ahol Brüsszel ereje a tagállamok rovására nő. Közben a Gazprom visszatámadt, azzal vádolva az Uniót, hogy nem ők, hanem az EU avatkozik be a gáz vásárlói árába.

A régióban sem mindenkinek megy jól, Szlovénia például követte a magyar példát és pár év alatt eljátszotta a versenyképességét. Most ők is Európa peremére szorulhatnak. A csehek és a szlovákok még Magyarországot is adóparadicsomnak érzik, három év alatt körülbelül ezer cseh és tízezer szlovák cég költözött át hozzánk.

Tovább nyitunk kelet felé

A parlamenti szezon is elindult, a trafiktörvényt már el is fogadták, bár az irányítás Matolcsy Györgytől Németh Lászlónéhoz került. Kedden a költségvetés vitáit is újrakezdték. Kiderült, hogy az állam végül megússza a dinnyekartellt, ami nem meglepő, hiszen Budai Gyula már korábban megmondta, hogy sem vele, sem a Vidékfejlesztési Minisztériummal nem tudnak mit kezdeni.

	37. heti záró	36. heti záró
BUX	19 112	17 305
OTP	4088	3882
Mol	19 040	16 100
Richter	39 310	39 200
Magyar Telekom	419	426

Orbán Viktor bejelentette, hogy támogatná a békéltető szerepet betöltő pénzügyi ombudsmani poszt létrehozását. Az még nem tudni, ki kapná a posztot, de pár javaslatunk már van.