Egyelőre nem látszik a jegybank szándéka, hogy élne a gazdaságélénkítés monetáris politikai eszközével – mondta az Infó rádiónak nyilatkozva Varga Mihály, aki ezt nem tartja bölcs döntésnek, mert nem szabadna kizárni ezt a lehetőséget. Különös módon a miniszter azt követően beszélt erről, hogy az MNB monetáris tanácsának legutóbbi kamatdöntő ülésén a testületbe a Fidesz által delegált külsős tagok 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről döntött.

„Kormánytagként azonban nem dolgom, hogy minősítsem a jegybank működését. Az MNB egy független intézmény, és törekszünk arra, hogy ez a függetlenség biztosítva legyen” – tette hozzá az IMF-hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.

Varga Mihály kiemelte: a kormány a fogyasztás megindulásával számol a gazdasági növekedés előrejelzésénél. A lakosság az elmúlt években a többletjövedelméből inkább a megtakarításait erősítette, nem pedig a fogyasztást. Ennek a folyamatnak valamikor vége kell szakadnia – emelte ki a miniszter, aki szerint ha a most stagnáló belső fogyasztás elindul, akkor a gazdasági növekedés új elemet kap, ami alá tudja támasztani a kormányzati prognózisokat, írja a Portfolio.hu.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a júliusi tárgyalások után hátrahagyott dokumentumot nem akarja nyilvánosságra hozni a kormány. Varga elmondta: a magyar kormánynak annyit meg kell adni, hogy a tárgyalást érintő feltételeket érintetlenül hagyják, nem lehet a magyar fél tárgyaló pozícióját rontani azzal, hogy folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot. Nem kívánnak abból precedenst teremteni, hogy a magyar kormány akár az EU-val folytatott tárgyalásain is nyilvánosságra hozza álláspontját. A Fidesz az MSZP-től is csupán a végleges szerződés nyilvánosságra hozását követelte – tette hozzá.

A miniszter ezzel feltehetően arra is reagált, hogy az Index egy munkatársa a héten közérdekű adatigénylésben kérte a héten az IMF-nek és az Európai Bizottságnak elküldött levél nyilvánosságra hozatalát.

A 2013-as költségvetés végszavazásának elhalasztása egy jó döntés volt a frakció részéről, ez ugyanis a tárgyalások részét képezi, technikailag pedig körülményes lenne, ha a tárgyalások miatt később hozzá kellene nyúlni az elfogadott számokhoz. A halasztás tehát inkább technikai jellegű, mintsem gazdaságpolitikai döntés volt, mondta.

A megállapodás költségvetésre gyakorolt hatásaira csak becslések vannak, amelyek 60-100 milliárd között szóródnak, amelyeket magyaráz, hogy az államkötvény-hozamok valószínűleg lejjebb jönnek. Ami szintén fontos előnye lehet a megállapodásnak, hogy megváltozhat a magyar adósság szerkezete is.

Két-három héten belül meghozza az IMF is a szükséges döntéseket a magyar javaslatokról, azt követően október közepétől akár folytatódhatnak a tárgyalások. Reális esély van rá, hogy a megállapodás ebben az évben megszülessen, a főbb pontokról ugyanis már egyeztettek, így már csak a részletkérdésekben kell egyezségre jutni.

Az IMF tárgyalások kapcsán arról is beszélt, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv váltotta ki a nyári egyeztetésen a nemzetközi szervezetek legnagyobb ellenállását. A terv 300 milliárdos lyukat ütne a költségvetésen, és egyelőre nem látni, honnan lehetne rá forrást találni. Varga szerint ennek ellenére biztos, hogy a kormány kitart emellett az intézkedési terve mellett.