Idén 1,5 százalékkal csökken, jövőre 0,8 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint. Vértes András, a cég elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag pedig elszigetelődőben van az Európai Uniótól, így gazdaságpolitikai fordulat nélkül „perspektívátlan vergődés” vár az országra.
A cég által kiadott sajtóanyagból kiderül: a foglalkoztatás a GKI szerint csak statisztikailag, jórészt a közmunkának köszönhetően bővül. A munkanélküliségi ráta 2013-ban az ideihez hasonló, 11,2 százalék körül lesz, javulás talán csak jövő év végétől, a választási előkészületek miatt várható.
A pénzpiacon a 2012 eleji, krízissel fenyegető helyzethez képest megnyugvás, majd érdemi javulás történt, de a magyar kockázati felár továbbra is magas, s igen érzékenyen reagál a nemzetközi és hazai hírekre. Az a tény, hogy az alapkamat csökkentése a külső tagok szavazatával – az MNB teljes vezetésének véleménye ellenére – született meg, tovább erodálja az MNB hitelességét, vélekednek a GKI szakértői. A gazdaságpolitika érdemi változtatása, a kockázati prémium tartós mérséklődése nélkül egy újabb kamatcsökkentés sem élénkítené a gazdaságot, sőt a forint gyengítésén keresztül akár még fékezhetné is azt. A GKI előrejelzése szerint a jövő év végére a jegybanki alapkamat 6 százalékra, esetleg - nagyon jó nemzetközi körülmények között - 5,5 százalékra csökkenhet, az árfolyam éves átlaga pedig nagy ingadozás mellett 285 forint/euró körül alakulhat.
A második félévben a hazai recesszió elmélyülése várható, részben azért, mert a külső kereslet nem javul, a Mercedes bővülő tevékenysége pedig csak kissé tudja emelni az ipari exportot. A belföldi kereslet tovább lassul, de legfőképpen azért, mert az aszály miatt zuhan a mezőgazdasági termelés. A jövő évre várt gazdasági növekedésnek viszont épp az agrárium lehet az egyetlen motorja, de az is csak az idei rossz teljesítményből fakadó bázishatás miatt.
A gazdaságkutatók elismerik, hogy kissé csökkenhet az államadósság – a 2010 végi 81,4 és a 2011 végi 80,8 után 2012 végére a GDP 78-79 százaléka körül várható, írják –, de megjegyzik: a külső egyensúly, bár kedvező, már nem javul, a tőke inkább távozik az országból, semmint bejön.
A GKI azt várja, hogy az infláció idén 5,7, míg 2013-ban 4,7 százalék, az államháztartási hiány ebben az évben 2,9 százalék, jövőre pedig 3 százalék lehet GDP-arányosan. Viszont a jövő évi büdzsében a jelenlegi állapot szerint körülbelül 600 milliárd forintos lyuk van, és legalább 400 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedéscsomagra van szükség. Ezt sürgősen meg is kell tenni, hiszen bár az Európai Bizottság csak november elején publikálja következő prognózisát, de a belső előrejelző munka október 24-én már lezárul. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy 3 százalék felett lesz a magyar hiány, akkor újraindulhat a túlzottdeficit-eljárás.
Vértes András szerint a kormány nem törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásra, kifelé nyugtatóként, befelé „mumusként” használja a nemzetközi szervezeteket. A finanszírozási helyzet esetleges éles romlása kényszeríthet ki gyors megegyezést az EU-val és az IMF-fel, de 2013-ban még megállapodás esetén sem várható a gazdasági folyamatok érdemi javulása az ideihez képest.
Az ipar bruttó termelése 2013-ban 2,5 százalékkal nő a GKI szerint. Az építőipar teljesítménye jövőre immár nyolcadik, a szolgáltató szféra hetedik éve csökken. A gazdaságpolitika által „lefagyasztott” pénzügyi szektor a gazdaság egészének fejlődését visszafogja.
A beruházások 2013-ban kedvező esetben is csak stagnálnak. A 16 százalék közeli beruházási ráta messze elmarad a fejlett országok 20 százalék körüli rátájától, s példátlan a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Az uniós forrásokból származó kifizetések továbbra is lassúak, bár kissé gyorsulnak 2011 átlagához képest, de egyre kevésbé valószínű, hogy az EU-forrásokat teljes egészében ésszerűen el tudja költeni az ország.