Kátyúban a magyar gazdaság, mondják a Takarékbank vezető elemzői, Suppan Gergely és Oszlay András. Szerintük a gazdaság idén 0,8 százalékkal zsugorodhat, amivel még mindig az optimistább elemzők közé tartoznak, még úgy is, hogy az előző negyedéves előrejelzésükön rontottak.
A régió egyik legrosszabb gazdasági teljesítményét mutatjuk fel. A gazdasági világválság előtti utolsó jó év (2007) gazdasági teljesítményét még jövőre sem érjük el, miközben az infláció éveken át a 3 százalékos célnál jóval magasabb volt, illetve még most is az.
Ráadásul az MNB előrejelzése szerint jövőre is 5 százalék lehet. A Takarékbank elemzői azt mondják, ez azt a kormányzati kommunikációval ellentétes szakértői álláspontot erősíti, hogy nem csak a külső környezettel van baj, hanem komoly belső szerkezeti bajok vannak a magyar gazdasággal. Ezekre pedig nem jók az unorthodox gazdaságpolitikai válaszok.
|
GDP (2007 = 100)
|
Árszínvonal (2007 = 100)
|
Államháztartás adóssága (GDP %-a)
|
||||
|
2011
|
2013e
|
2011
|
2013e
|
2007
|
2011
|
2013e
|
Bulgária
|
102.3
|
105.3
|
123.2
|
130.4
|
18.2
|
16.3
|
17.4
|
Csehország
|
102.5
|
103.3
|
111.0
|
117.2
|
29.0
|
41.2
|
45.5
|
Horvátország
|
93.7
|
93.4
|
112.3
|
119.0
|
49.7
|
45.0
|
49.6
|
Lengyelország
|
115.7
|
121.8
|
115.4
|
122.7
|
45.0
|
56.4
|
54.5
|
Lettország
|
83.2
|
90.3
|
123.3
|
129.4
|
9.0
|
42.6
|
40.9
|
Litvánia
|
94.1
|
100.7
|
122.2
|
129.8
|
17.0
|
38.6
|
40.0
|
Magyarország
|
96.8
|
97.1
|
120.4
|
132.7
|
65.9
|
80.8
|
74.4
|
Oroszország
|
105.5
|
114.6
|
147.7
|
164.8
|
6.5
|
10.5
|
12.0
|
Románia
|
101.1
|
104.2
|
127.8
|
136.2
|
13.2
|
33.3
|
37.9
|
Törökország
|
113.6
|
121.9
|
135.7
|
156.2
|
42.2
|
40.0
|
38.0
|
Az persze igaz, hogy a külső környezet nem kedvező. Az elemzők szerint eddig a német gazdaság teljesítménye mentette meg az eurózónát a technikai recessziótól, ami akkor van, ha a gazdaság két egymást követő negyedévben esik. A gond, hogy a harmadik negyedévben Németország is recesszióba csúszhat, így az, hogy ott végül lesz-e visszaesés vagy sem, az utolsó negyedév teljesítményén múlik. Ha Németország is botlik, akkor nem marad olyan gazdasági térség, ami megtámasztaná az eurózóna teljesítményét.
Mindez a magyar gazdaság strukturális bajaira rátesz pár lapáttal, a rossz külső és belső környezetnek pedig nagyon súlyos reálgazdasági hatásai vannak.
Természetesen a külső környezet javulása vagy romlása nem a kormányon múlik, ezért érdemes lenne a határokon belül a lehető legjobb gazdaságpolitikát folytatni, hogy ne mi legyünk az az ország, amelyik tartósan lefelé lóg ki a régiós gazdaságok sorából.
A gond, hogy most az is csak ábrándnak tűnik, hogy a régióval tartsuk a lépést. A fogyasztás és a beruházások éves szinten csökkennek, a mezőgazdasági termelés az aszály miatt meredeken zuhan, az építőipar zsugorodás folytatódik, a szolgáltatások a pénzügyi szektor vezetésével szintén esnek - olvassuk a bank elemzésében. Suppan az építőipar kapcsán viccesen meg is jegyezte: az ágazat annyira mélyponton van, hogy lassan egy rövidebb útszakasz felújítása is láthatóan megdobja az építőipari adatot. Ennél a valóság nem sokkal jobb: az első félében 780 lakás épült, ez az 1920-as éveket idézi, korábban ez a szám 2-3000 volt, mondta Suppan.
Az inflációt az adóemelések és az élelmiszer illetve üzemanyagárak a magasban tartják - az MNB szerint a csökkenő kamatpályával az inflációs célt 2014 második félévében sem fogjuk elérni. A munkanélküliség is magas marad, a foglalkoztatás ugyan enyhén nő, de szinte csak a közmunkaprogramnak köszönhetően.
A költségvetés nagyon rossz állapotban van, a konvergenciaprogrammal ugyan idén elérhető a hiánycél, a piac szerint 600 milliárdos kiigazítás kell. A Takarékbank ebben optimistább, az elemzés szerint a jövő évi 2,2 százalékos hiánycélhoz a 300-350 milliárdos kiigazítás is elég.
Érdekes összevetni a helyzetünket a csehekével. A gazdaság ott is zsugorodik a kormány megszorításai miatt, 2008-tól az ország növekedési pályája hasonló a miénkhez (azelőtt nálunk jobb volt). Viszont a cseh és a magyar helyzet csak első ránézésre hasonlít. Ott a megszorítások főként a lakosságot érintették, a lakossági fogyasztás visszaesése sokkal nagyobb volt, mint nálunk, viszont a beruházási rátájuk nem zuhant akkorát, mint a magyar. Ott nem vezettek be unorthodox gazdaságpolitkát.
A fentiek miatt a cseh gazdaság középtávú kilátásai sokkal jobbak, egy konjunktúra - ami előbb-utóbb biztosan eljön - sokkal gyorsabb ütemre pörgetheti fel a gazdaságukat, mint a magyart.
A Takarékbank elemzői azt mondják, bár most mindkét országban visszaesés van, de hosszabb távunk nálunk is sikeresebb lett volna egy a szociális transzfereket sokkal inkább megvágó ultraortodox, ultrakonzervatív gazdaságpolitika, mint a mostani. A kiút tehát ebbe az irányba lehet, de egy ilyen váltásra a választások előtt bő másfél évvel semmi esély.
Persze a felvázolt kiút sem járható könnyen, és nem csak azért, mert komoly társadalmi feszültségekhez vezetne.
A lakosság a válság előtti években nagyon eladósodott, a hitelek kiáramlása a megtakarítások növekedésénél sokkal gyorsabb volt. Az úgynevezett hitel/betét arány 2009-ben volt a csúcsponton, ekkor 100 egységnyi betétre közel 150 egységnyi adósság jutott. A válság okozta hitelstop miatt ez az arányszám évek óta javul, de még mindig 120 környékén van, de egészséges és fenntartható a 100-as szint környéke lenne.
Ez az egyensúlyi állapot azt jelentené, hogy az ország belső megtakarításaiból tudná fedezni az eladósodottságát. Amíg ezt a szintet nem érjük el és a banki mérlegalkalmazkodás (hitelleépítés) folytatódik, belső kereslet nincs és nem is nagyon lesz. A hazai vállalkozások egy ilyen helyzetben csak az exportra építhetnek, külföldön viszont egy maroknyi céget leszámítva a többség nem rúg labdába, így ők sem fogják húzni a gazdaságot és nem fognak beruházni, illetve munkahelyeket teremteni.
Az MNB monetáris tanácsa (Simor András elnök és két alelnöke kivételével) a kilátástalannak tűnő helyzetet kamatcsökkentéssel orvosolja. Ez reményeik szerint növelheti a hitelkeresletet és beindíthatja a gazdaságot, ami a munkahelyteremtésben is segítene. Emmelett olcsóbbá válhat az adósságfinanszírozás, ami költségvetési megtakarítással és csökkenő államadóssággal jár.
A Takarékbank szerint viszont a monetáris stimulus nem fog segíteni. Amíg ugyanis a hitel/betét arány javulása miatti hitelszűke tart, az alacsonyabb kamatszint nem fogja felhúzni a gazdaságot.
A kamatvágásoknak inkább csak veszélyei vannak - mondják. A lazítást most a nemzetközi befektetői hangulatjavulás teszi lehetővé. Az alacsonyabb kamatszint ugyan követi a határidős kamatok esését (ez jelzi, hogy a piac csökkentést várt és még újabb vágásokat vár), így mondhatjuk, hogy ez a piackövető magatartás, viszont mindez csak addig tartható fenn, amíg a támogató külpiaci hangulat fennmarad, vagy a forint nem gyengül nagyobbat. A baj, hogy a külső hangulat nagyon törékeny, így mit tesz majd a jegybank, ha romlik a helyzet? - tették fel a kérdést az elemzők. A jegybank hirtelen kamatot emel?
Az emelkedő inflációs kilátások miatt sem szerencsés a kamatvágás. Amíg a jegybank fő célja az infláció letörése, addig nem jó, ha emelkedő infláció mellett csökken a kamat, ez ugyanis az MNB-be vetett bizalom meggyengüléséhez vezethet. Vannak ugyan országok, ahol az inflációs célkövetés felpuhítása nem nem riasztotta el a befektetőket, de az elemzők szerint mi túl kis ország vagyunk ahhoz, hogy most ezzel kísérletezzünk. A piaci körökben azonban más vélemények is megfogalmazódnak.