„Újra kell-e gondolnunk a növekedés fogalmát?” – ezzel a címmel tartott előadást Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az 50. Közgazdász Vándorgyűlésen Egerben. Szerinte a közgazdaságtan alapvető törvényszerűségei nem, vagy igen ritkán változnak, a világ azonban, amit a közgazdaságtan le akar írni, sűrűn változik. A társadalom globális nagy kihívásaira nincs tisztán közgazdaságtani válasz, vélte Pálinkás.

A problémák megoldására gyakran felmerül, hogy majd kinőjük, Pálinkás szerint azonban a materiális növekedéssel való fejlődés korszakának a végéhez közeledünk. „Véges rendszerben nem képzelhető el végtelen növekedés” – mondta a fizikus. Az akadémia elnöke kifejtette: helye lehet Európában is a növekedésnek, de kérdés, hogy ennek mi lesz az alapja, a kereslet ugyanis itt már nem nagyon fog növekedni. Szerinte "a tökéletesen felesleges dolgok kínálata" sem pörgeti majd fel a gazdaságot.

Pálinkás beszélt az iPhone5-jelenségről is. Szerinte az, hogy emberek képesek voltak éjszaka sorban állni egy bolt előtt csak azért, hogy egy néhány milliméterrel vékonyabb telefont megvegyenek, azt jelzi, hogy ezek az emberek elszakadtak a valóságtól. Úgy vélte, az anyagi növekedés, a folyamatos GDP-növelés helyett új célok kellenek, az innováció lehet a fenntartható fejlődés pillére.

Nem az akadémiai elnök az egyetlen, aki a gazdasági növekedést a vásárlással köti össze. A múlt héten Varga Mihály, az első Orbán-kormány volt pénzügyminisztere, jelenlegi IMF-ügyi tárca nélküli miniszter és főtárgyaló arra a kérdésre, hogy mégis mitől indulna be most a gazdaságot élénkítő fogyasztás Magyarországon, úgy reagált: „előbb-utóbb a hűtőszekrény elromlik, előtt-utóbb lehet, hogy a tévét is ki kell cserélni”.

A gyorsan netes mémmé lett kijelentésnek egyébként van alapja: a közgazdaságtanban ismert jelenség az elhalasztott fogyasztás. Válságban, azaz a szűkebb időszakban ugyanis a háztartások elhalasztják a nem létfenntartáshoz szükséges fogyasztásukat, amit az enyhülés időszakában azért jellemzően pótolni fognak.