Elkészítette legújabb, 2012-2015-ös évekre vonatkozó technikai kivetítését a Költségvetési Felelősségi Intézet. Az elemzésnek különös aktualitást ad, hogy a parlament bizonytalan időre elhalasztotta a költségvetési törvény zárószavazását, mivel általánossá vált a vélemény, hogy a törvényjavaslatban szereplő tervszámok nem megalapozottak, a konvergencia programban kitűzött egyenlegcélok teljesülését a várható makrogazdasági környezetben az eddig kihirdetett jogszabályok nem teszik lehetővé, foglalja össze a Portfolio.

Kivetítés, de gyorsan változnak nálunk a tervek

Oszkó Péter a Haza és haladás Közpolitikai Alapítvány által szervezett, az elemzést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a technikai kivetítés állóképet kíván közölni, amit megnehezít a jogszabályi környezet változékonysága. Az állókép augusztus 31-ével került megalkotásra, nem tudja figyelembe venni az ez utáni változásokat, terveket, jogszabályokat, így a munkahelyvédelmi akciótervet például - tette hozzá a volt pénzügyminiszter.

A KFIB szakértőinek számításai szerint idén az alappályán 1 százalékkal csökken a magyar gazdaság teljesítménye, 2013-ban pozitívba fordul a növekedés. Tartósan azonban még akkor sem tud 1 százalék felett stabilizálódni, ha nem kerül sor további, a trend növekedési ütemet csökkentő költségvetési intézkedésekre - figyelmeztet az intézet.

A tíz legnagyobb kockázat a költségvetés számaiban

A KFIB szakértői a költségvetés alakulása szempontjából 10 kockázati tényezőt azonosítottak. Oszkó Péter kiemelte, hogy meglátásaik szerint a költségvetési pálya tartósan számos kockázattal terhelt, a tíz legnagyobbat ki is emelte:

• A költségvetis szervek adósságállománya rekordszinten van és folyamatosan növekszik, a 2008-as érték hatszorosán volt júliusban
• Az Európai Bíróságon tárgyalt telekom-per (180-200 Mrd forint). "Szakértői várakozások szerint a telekom-perben a döntés a magyar állam számára nagy valószínűséggel kedvezőtlen lesz. Amennyiben még az idei évben megszületne egy ilyen döntés, akkor szinte biztosan a 3 százalékos küszöb fölé emelkedne a 2012. évi maastrichti hiányt, mivel már nem lenne mód, hogy egyszeri adókivetéssel ellentételezzék az egyenlegromlást (új adó bevezetésekor a jogszabály kihirdetése és életbe lépése között a jelenlegi szabályok szerint 30 napnak kell eltelnie). Emiatt 2013 tavaszán nem kerülhetne ki Magyarország a túlzott hiány eljárás (EDP) alól. Egy 2013-as kedvezőtlen döntés esetén az EDP hatálya alól kikerülhetne az ország, amennyiben még abban az évben sikerülne ellentételezni az egyenlegrontó hatást" - állapítják meg a szakértők.
• A nettó kamatkiadások havi adatai alapján a pénzforgalmi kamategyenleg 30 milliárd forinttal lehet rosszabb a tervezettnél, de itt nem számoltak az IMF-tárgyalások kedvező hatásával
• Oszkó Péter tájékoztatása szerint a munkahelyvédelmi akcióterv is jelentős kiadási kockázatot okoz (igaz ezt a Parlament már a technikai kivetítés lezárása után fogadta el). Ennek egyelőre nem látszik a fedezete - mondta Oszkó. Ez 300 milliárdos kiadási tételt jelent.
• Az elektronikus útdíj bevezetéséhez szükséges beruházás költségeit sem a 2012. évi sem a 2013. évi költségvetés nem tartalmazza. Romhányi Balázs ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy már most jelentős csúszásban van az e-útdíj kiépítése az eredeti ütemtervhez képest. Ha ezt a csúszást nem sikerül ledolgozni, akkor a legrosszabb helyzet állhat elő: a 75 milliárdos bevétel nem jön be, de 42 milliárd kiadás jelentkezik a költségvetésben. Ez itt 117 milliárdos kockázat - emelte ki Romhányi.
• Az önkormányzatok egyenlege a választások közeledtével romolhat, amire az önkormányzati hitelfelvételek kormányzati engedélyezési rendszere lehetőséget is ad.
• Az MFB Zrt 2012. első félévi (nem auditált) adózott eredménye 12 milliárd forint. Bár a társaság saját tőkéje megközelíti a 200 milliárd forintot, ezért rövid időn belül nem szorul feltőkésítésre, de egyes ügyletei, ha azok statisztikai megfontolások alapján kvázi-fiskális tevékenységnek minősülnek, megjelenhetnek az ESA'95 módszertan szerinti elszámolásokban kormányzati kiadásként.
• Az E.On gázüzletágának kivásárlása elvileg pénzügyi eszközvásárlás, és mint ilyen a maastrichti egyenleget nem érintené (a magyar, pénzforgalmi prezentációban parlamenti jóváhagyást igénylő kiadás), de ha az állam azért vásárolja meg a részesedést, hogy később tulajdonosként non-profit alapra helyezze a közszolgáltatást, vagyis nem kíván a befektetésen legalább normál profitot elérni, akkor a pénzügyi befektetés azonnali kiadásként számolandó el.
• A gyógyszerkassza nettó egyenlege várhatóan mintegy 20 milliárd forinttal rosszabb lesz az eredetileg terezettnél. "A gyógyszertámogatások nettó értékének csökkentése érdekében bevezetett ún. vaklicitek azt is eredményezhetik, hogy a hazai gyártók - külföldi áraik megtartása érdekében - nagy mennyiségben vonják ki készítményeiket a belföldi piacról, ami a gyártási kapacitások bizonyos mértékű leépülését vonja maga után, az állam, és különösen a gazdaság egésze pedig - a csökkenő foglalkoztatás és az elmaradó adóbevételek miatt - többet veszít, mint amennyit a szűken értelmezett Egészségbiztosítási Pénztár megtakarít" - írta a KFIB. A gyógyszergyártók is hasonló veszélyekre figyelmeztettek korábban.
• Pozitív kockázat, hogy éves szinten mintegy 20 milliárd forint megtakarítás látszik az állami garanciabeváltások esetében.