Idén 1,2 százalékkal visszaesik, és jövőre is csak 1 százalékkal nő a magyar gazdaság, derül ki a kormány által közzétett új makrogazdasági előrejelzésből. Emiatt a kabinet 2013-ra 397 milliárd forintos megszorításról döntött, míg erre az évre 133 milliárdot zárolnak. A közszférában és az adózásban lesz a legfájdalmasabb az újabb megszorítócsomag.
Magasabb, de 3 százalék alatt tartott hiánycéllal, 1,6 százalékos növekedés helyett 1 százalékos tervekkel készíti el az Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi költségvetést. A tervek módosításával együtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 397 milliárd forintos költségvetési kiigazító csomagot jelentett be. A lépések az idei és a jövő évet is érintik.
A rossz gazdasági teljesítmény miatt sem az idei, sem a jövő évi hiánycél nem tartható – derült ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatóján. A kormány a pénteken nyilvánosságra hozott adatok szerint (pdf) erre az évre már 1,2 százalékos recessziót vár, amit jövőre 1 százalékos, majd 2014-ben 2,5 százalékos növekedés követhet.
A péntek délelőtti bejelentés hatására megugrott a forint árfolyama a vezető devizákkal szemben. Az euró ára reggel 285 forint környékén volt, onnan 281,6 forintig esett. A frank reggel 235 fölött volt, onnan 232,4-ig esett. Az OTP árfolyama 4100 forint fölé emelkedett és erősödött az MTelekom is a bejelentést követően.
Meredek csökkenéssel, idei mélypontjára esett a magyar államadósság-kockázatot jelző CDS-felár. A CDS középárfolyama 358-359 bázispont környékén mozogtak a pénteki londoni jegyzésben az irányadó ötéves államkötvény-lejáratra a 374,8 bázispontos előző esti záró után. Az árfolyam az idén most először süllyedt 360 bázispont alá Londonban.
Ez jelentős változás az eddigi prognózishoz képest: Matolcsy György még egy hétfői bizottsági meghallgatásán is azt mondta, bízik abban, hogy idén 0-1 százalék között lehet a magyar gazdaság teljesítménye. Varga Mihály IMF-ügy miniszter viszont épp hétfőn ismerte el, hogy aligha lesz tartható az a várakozás, hogy 2013-ban a magyar gazdaság 1,6 százalékkal nőjön.
A kormány úgy számol, hogy a munkanélküliség idén 10,9 százalékos lesz, ami jövőre 10,7, majd 2014-re 10,5 százalékra csökken. A foglalkoztatottak száma idén 1,1, míg jövőre 0,9 százalékkal nőhet. A lakossági kiadások növekedését csak 2014-re várják, az idei 0,8 százalékos csökkenést jövőre még 0,2 százalékos visszaesés követheti. Az infláció idén 5,8 százalék, míg jövőre 5 százalék körül lesz.
Az idei költségvetési célok csak úgy teljesíthetők a 2,7 százalékra emelt hiány-előirányzat mellett is, hogy a kormány 133 milliárd forintos zárolást rendelt el. Matolcsy szerint a minisztériumoknál zárolnak olyan összegeket, amelyeket még nem kötöttek le, illetve a maradványokat zárolják. "Az emberek ebből semmit nem fognak megérezni".
Nem így jövőre. A szintén 2,7 százalékra emelt hiánycél mellett is 400 milliárdos kiigazításra van szükség ahhoz, hogy a költségvetés teljesíthető legyen. Ennyit már nem lehet spórolni zárolásokkal, ezért a kormány tegnap hét területet érintő, tíz lépésből álló intézkedéscsomagról döntött.
| Intézkedések (a kiadáscsökkentő lépések nélkül) Forrás: NGM |
Költségvetési hatás, milliárd forint |
| Bevételnövelő intézkedések | |
| Csekkadó bevezetése (MNB nélkül) | 80 |
| Pénztárgépek elektronikus bekötése | 95 |
| Fordított áfa a sertéságazatban | 10 |
| Jövedéki adóemelések | 30 |
| TB-járulékplafon eltörlése | 51 |
| Összesen | 266 |
| Bevételcsökkentő intézkedések | |
| Munkahelyvédelmi Akcióterv | -255 |
| Összesen | -255 |
| Egyenleg | 11 |
A kormány döntött arról, hogy 15 százalékról 5 százalékra csökkenti az uniós pályázatok hazai társfinanszírozását. Ezzel 55 milliárdot lehet megtakarítani, de beruházás a kormányzati ígéret szerint nem marad majd el.
A kiszivárgott hírekkel összhangban csökken a bürokrácia mértéke is – ez lényegében lassan minden kormányzati megtakarítási program alapja. A mostani szabály szerint, aki nem éri el a nyugdíjkorhatárt, de már valamilyen előrehozott nyugdíjat kap, de mellette dolgozik, annak a minimálbér 18-szorosát elérő jövedelemszint után felfüggesztik a nyugdíjfolyósítást. A szigorítás a jövő évtől az lesz, hogy már a 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor sem kaphat nyugdíjat az, aki mellette a közszférában jövedelmet szerez.
A közszférát érintő másik lépés, hogy a szektort elhagyó, illetve nyugdíjba vonuló létszámot nem töltik a következő három évben, de ez a szabály nem mindenhol lesz érvényes (például az egészségügyben). Ez 30 milliárdos lefaragást jelent. Később kérdésre válaszolva hangsúlyozta a tárcavezető, hogy ez a közszférában differenciáltan valósul meg, az egészségügyben dolgozókat nem fogja érinteni a szigorítás.
Szintén a közszférát, ezen belül a tanárokat érinti, hogy a tanári béremelést, amit eddig 2013 őszére ígért a kormány, 2014 januárjára halasztja (eredetileg szeptemberben lépett volna életbe a pedagógus életpálya-modell). Ez 73 milliárdos javulást okoz. A kormány odatett egy lábjegyzetet is: ha a jövő év közepén a magyar költségvetés és növekedés jobb lesz (a felülvizsgált 1 százalékos növekedésnél), akkor mégis szeptember elsejétől lesz tanári béremelés.
Hoffmann Rózsa az MTI-nek kedden még azt mondta, szó sincs arról, hogy a pedagógus életpálya-modell bevezetését áldozatul ajánlották volna az IMF-nek. Az oktatási államtitkár azt mondta: a pedagógus életpálya-modell elhalasztása a teljes köznevelési rendszer megújításának lépéseit tenné lehetetlenné, és elképzelhetetlennek tartja, hogy ilyen döntés szülessen.
Az önkormányzatoknál felső segély-korlátot vezet be a kabinet. Még nincs döntés arról, hogy mely támogatásokra fog ez vonatkozni, de a családtámogatásokra biztosan nem – mondta Matolcsy.
Az biztos, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél nem lesz nagyobb az önkormányzati segélyek összege havonta. Ez 8-10 milliárd forintos megtakarítást jelent. Arra a kérdésre, hogy ez konkrétan hány embert fog érinteni, Matolcsy György nem tudott válaszolni, mivel még nem született arról kormánydöntés, hogy mely támogatásokra állapítják meg a plafont.
A társadalombiztosítási járulék plafonját eltörli a kormány, amivel az állam 51 milliárd forinttal jobban jár. Ez a munkavállalók durván 1 százalékát érinti, durván negyvenezer embert. Ezzek a költségvetés 51 milliárd forinttal több bevételhez jut jövőre, mint ebben az évben.
A tranzakciós illeték nem fogja érinteni a jegybankot –erről is döntött a kormány, ami egy éles vitapont volt eddig az IMF-EU-tárgyalásokon. Ehelyett a kabinet az államkincstárat adóztatná jobban, az eredetileg tervezett 10 milliárd helyett 40 milliárdos befizetést vár innen.
Viszont adózni fog az ATM készpénzfelvétel, három ezrelékkel, ami a csekkdíjhoz képest háromszoros adóterhet jelent. Matolcsy bejelentette, hogy jövőre mind a 400 ezer pénztárgépet összekötik a NAV rendszerével, ettől az áfabevételek 95 milliárddal növekednek. Emellett a sertéságazatban bevezeti a kormány a fordított áfát, illetve a kisvállalati adózásnál változni fog a veszteségelhatárolás. Matolcsy szerint a hatékonyabb adóbeszedés összesen 120 milliárdos többletbevételt jelent jövőre.