Bár a költségvetésben tátongó óriáslyukat még nem sikerült teljesen befoltozni a pénteken bejelentett Matolcsy-csomaggal, több hónapos várakozás után végre kiderült, milyen pénzből szeretné megvalósítani a kormány a mintegy 300 milliárdos munkahelyvédelmi akciótervet. A legjobban keresők, a segélyből élők, a pedagógusok, a közszolgák és – az adóemeléseken keresztül – a teljes lakosság pénzéből teremtenek majd több munkahelyet. Legalábbis a kormány erre számít.
Többek között a kisvállalkozókat és a versenyszféra munkahelyteremtését segítő, nyáron bejelentett munkahelyvédelmi terv miatt lett szükség a pénteken bejelentett megszorításokra, amelynek a pedagógusok 2013-as fizetésemelése és életpályamodellje éppúgy áldozatául esik, mint a segélyből élők juttatásainak egy része.
Mint ismert, a jövő évi költségvetésben mintegy 500-600 milliárdos lyuk tátongott, a Matolcsy György által pénteken bejelentett intézkedések pedig elvben ezt foltozták volna be. A kormány a 397 milliárd forintos csomaggal 2,7 százalékra csökkentené a 2013-as költségvetés GDP-arányos hiányát.
Az elemzők és a befektetők magát a bejelentést jól fogadták, ez azonban inkább a várakozásaikról árul el többet. A teljesen hagyományosnak tekinthető, ortodox, kreatív elemek nélküli egyszerű megszorító csomag valóságos fellélegzés volt azok után, hogy milyen hajmeresztő ötletek szivárogtak ki a nemzetgazdasági tárcától a további áfaemelésről és bankadóról.
A legtöbben jó irányba tett lépésnek értékelték Matolcsy csomagját, ami ugyanakkor még mindig nem elég nagy. Ezért többek véleménye az, hogy ha nem lesz folytatása, nemcsak az IMF-megállapodás kerül veszélybe, de az EU által elvárt 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycél is.
A végrehajtás körül ugyanis rengeteg a kockázat, ráadásul az ismertetett 400 milliárd forint a bruttó hatás, a tényleges egyenlegjavulás ennél kisebb lesz. A korábbi 2,2 százalékos hiánycél megemelésével ugyan több mint százmilliárdos megszorítást úszott meg a kormány, azonban a gyakorlatban a csomag még így sem lesz elég. A valós költségvetési hatás inkább a 300 milliárdhoz van közelebb, további 100-200 milliárdos kiigazítással még adós maradt a kormány.
A pedagógus életpályamodell elhalasztásának tényleges hatása durván 30-40 milliárddal kisebb, hiszen a 73 milliárd a bruttó tétel, ennek egy része adók és járulékok formájában visszakerült volna a költségvetésbe. Kérdéses emellett, hogyan folyik be az Államkincstártól nettó értelemben több tranzakciós adó, és a pénztárgépek chipesítésének 95 milliárdos költségvetési hatása is több mint kérdéses.
Bár a közszféra létszámleépítésének üteméről egyelőre nem sokat tudni, csak azt, hogy három év alatt nagyjából 22 ezer fővel karcsúsítanák a költségvetési intézményeket – a nyugdíjba vonulók és kilépők helyeit nem töltenék fel –, ennek jóval szerényebb lehet a jövő évi költségvetési hatása, mint az előrejelzett 30 milliárd (ha havi kétszázezres bruttóval számolunk, akkor már jövőre nagyjából 12 ezer közszolgától kellene megszabadulni, az adókiesés hatását szintén figyelmen kívül hagyva).
Túltervezettnek tűnik a munkavállalói járulékplafon eltörlésétől várt összeg is. A kormány elvileg 51 milliárd forintos többletet vár ettől, közgazdászok becslései szerint ennek legfeljebb a fele folyhat be a közös kasszába.
Az Európai Bizottság nyár végi levelében már jelezte, hogy az adóbeszedés hatékonyságának javítása olyan bizonytalan tényező, amit nem tudnak figyelembe venni, ráadásul a tranzakciós adóból származó bevételek is alacsonyabbak lesznek a vártnál, a kormány túl optimista a versenyszférát terhelő tranzakciós adót illetően. Brüsszel akkor úgy vélte, a kiadási oldalon is gondok vannak, a gyógyszerkasszából és a közlekedési szektorból is több lesz a kiadás, ideértve az elektronikus útdíj egyszeri bevezetési költségeit is.
A Bizottság korainak tartotta azt is, hogy a kormány máris 0,4 százalékkal kisebb kamatkiadásokkal számolna 2013-ra. És akkor az olyan kockázatokról még nem is beszéltünk, mint a függőben lévő telekomadós per, amelyet elég nagy valószínűséggel elbukik a kormány, és amelyről a következő évben már születhet ítélet.
A jövő évi költségvetésből a pénteki bejelentések után hiányzó összeg már nem sokkal több, mint amennyi még nyár elején, a munkahelyvédelmi akcióterv bejelentése előtt hiányzott, vagyis tekinthető úgy, hogy visszatértünk a kezdetekhez. Több hónapnyi időhúzás után a kormány végre megnevezte a nyáron bejelentett akcióterv forrásait. A kormány azzal számol, hogy a teljes akcióterv 280 milliárd forintba kerülne, ám ebből a költségvetési intézményekre eső rész 30,3 milliárd forint – így az 2013-ben nettó 250 milliárdba kerül.
Korábban elemzők részéről többször elhangzott, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv csak akkor ítélhető meg teljes egészében, ha a kormány bemutatja, pontosan milyen forrásból kívánja azt finanszírozni. Az akkor emlegetett tételek egy része, így például az MNB-adó nem tűnt tarthatónak, és ez be is jött. Most legalább ismerté vált, milyen tételekből áll össze az adócsökkentő csomag fedezete.
Az NGM korábban azzal számolt, hogy az akcióterv hatására azonnal 0,5 százalékkal nő a foglalkoztatás, és az érintett cégek 0,5 százalékkal emelik a bért. Az első körös makrogazdasági hatás nyomán mintegy 220 milliárd forinttal nő a háztartások rendelkezésre álló jövedelme. 87,5 százalékos fogyasztási rátával számolva ez azt jelenti, hogy a háztartások fogyasztása 193 milliárd forinttal bővül.
1. Felére csökken a munkáltatói járulék a 25 év alatti munkavállalóknál
2. Felére csökken a munkáltatói járulék az 55 év feletti munkavállalóknál
3. Felére csökken a munkáltatói járulék a 25 és 54 év közötti szakképzetlen munkavállalóknál
4. 100 százalékkal csökkentik a tartósan munkanélküliek járulékát az első két évben
5. A gyesről és gyedről visszatérők után az elhelyezkedést követő első két évben nem kell járulékot fizetni
6. A kisadózók adó- és adminisztrációs terheinek csökkentése, számukra tételes adózás bevezetése
7. Bevezetik a kisvállalatok adóját, az adó kulcsa 16 százalék lesz
8. Pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást vezetnek be az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozásoknál
9. Könnyítenek a számviteli szabályokon a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került cégek esetében
10. A házipénztárakra vonatkozó adminisztráció egyszerűsítése.
A növekvő fogyasztásnak köszönhetően a tárca szerint mintegy 33 milliárdos áfatöbblet és 5 milliárdos jövedékiadóbevétel-növekmény keletkezik. A vállalatok tőkejövedelme 184 milliárddal nő, ez 5-8 milliárdos társaságiadó-bevételt jelent. Szerintük így összesen 77-80 milliárd forint adóbevétel keletkezne azonnal az akcióterv nyomán.
A miniszter a megszorító csomag kapcsán azt mondta, hogy most az állam nem a kis- és közepes vállalkozásokat terheli, hanem saját magától von el pénzt, valamint olyanoktól, akik eddig nem vették ki kellően a részüket a terhek viseléséből. „Itt az ideje, hogy mindenki arányosan fizessen adót és járulékokat” – fogalmazott Matolcsy.
Ez így ebben a formában persze nem teljesen igaz, hiszen a megnövelt fogyasztási adókon keresztül már eddig is mindenki terhei növekedtek. Sőt, az új Matolcsy-csomag áttételesen a munkáltatók terheit is növeli. Most a fókuszban valóban nem közvetlenül a cégek adóztatása áll, vagyis ők a pénzek átcsoportosításának csakugyan inkább nyertesei lesznek. A kérdés inkább az, hogy mekkora ösztönzést jelent majd a munkahelyvédelmi akcióterv 280 milliárdja a cégeknek – amelyeknek egyébként évente nagyjából 63-65 ezer milliárd forintnyi költségük van.
Mint ismert, a munkahelyvédelmi csomaggal a kormány csökkenteni kívánja a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők után fizetendő, munkáltatói járulékot (szociális hozzájárulási adót), míg a tartósan munkanélküliek alkalmazása esetén az első két évben a munkáltatónak nem kell fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a mostani fele lesz a munkáltatói teher. A gyesről és a gyedről visszatérők után az első két évben 100 ezer forint bruttó bérig sem kell majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét.
A tb-járulékkedvezménynél a jellemző magyar vállalati méret mellett a cégenkénti megtakarítás alacsony, attól nem várható számottevő foglalkoztatásbővülés. A tartós munkanélküliekre vonatkozó kedvezmény pedig látványos ugyan, de ez sem feltétlenül hoz majd áttörést, hiszen legtöbbször nem csak a bérköltség nagysága a képzetlenek elhelyezkedésének gátja. Elemzők szerint a mikrovállalkozások tételes adózásától elvben nagyobb hatás várható, a kisvállalati adó hatásai ennél kétségesebbek.
Leegyszerűsítve a dolgot: a kormány a legjobban keresők, a segélyből élők, a pedagógusok, a közszolgák és az adóemeléseken keresztül a teljes lakosság pénzének egy részét a versenyszféra munkahelyteremtésének ösztönzésére költi, és ezen belül is kiemelten támogatja a kicsiket és a legkisebbeket. Az adócsökkentések nagy könnyítést jelentenek például a szolgáltatóipar mikrovállalkozásainak: cipészeknek, kocsmárosoknak, fodrászoknak.
A kormány terve – növelni a gazdasági produktivitást – ésszerű, ugyanakkor ha ennek hatására sem lódul meg a foglalkoztatás, a fehéredés és a gazdasági bővülés, kérdésessé válik, hogy érdemes volt-e mindezért többek közt az oktatást és a legszegényebbeket komoly áldozatvállalásra kérni.