A harmadik negyedévben 5628 céggel szemben indult felszámolási eljárás. Ezzel az éven belül felszámolás alá kerülő cégek száma megközelítette a 18 ezret. A végelszámolások csökkenést mutatnak, mert a kényszer-végelszámolást felváltotta a kényszertörlés.
Idén az első három negyedévben 17 984 felszámolás megindítását tették közzé a cégbíróságok. Ez havonta átlagosan 2000 új felszámolást jelent, szemben a tavalyi első három negyedévben regisztrált 1640-es havi átlaggal. „Jelentős, 22 százalékos ugrásnak lehetünk tanúi, aminek hátterében az áll, hogy ebben az időszakban fordultak át felszámolásba azok a kényszer-végelszámolások, amelyeket tavaly év végén és idén év elején indítottak nagy számban a cégbíróságok” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.
Mindez azt is jelenti, hogy a negyedik negyedévtől várhatóan csökken majd a felszámolási dinamika, hiszen a régi kényszer-végelszámolások könnyebben fordultak át felszámolásba, mint a kényszertörlések. A korábbi konstrukcióban ugyanis felszámolást rendelhetett el a bíróság minden olyan esetben, amikor a végelszámoló megállapította, hogy a vagyon nem elég a tartozások kiegyenlítésére. Most azonban ez kiegészült azzal a feltétellel, hogy a vagyonnak legalább a felszámolási eljárás költségeit fedeznie kell. Márpedig ez a feltétel a magukra hagyott cégek esetében, amelyek adminisztratív kötelezettségeiknek sem tesznek eleget, általában nem teljesül, őket még időben kiürítik.
„Ahogy a kényszer-végelszámolások helyét átveszik a kényszertörlések, úgy csökken majd a felszámolások száma. Idén az első félévben regisztrált 12 355 felszámolási eljárásból 7454 eredetileg kényszer-végelszámolásnak indult, csak azután fordult át felszámolásba. A kényszereljárásból felszámolásba forduló esetek száma visszaesik, ezzel párhuzamosan fokozatosan emelkedik majd a törléseké” – mondja Tóth Tamás. Az Opten szakértői arra számítanak, hogy a negyedik negyedévben, de legkésőbb a jövő év elején a felszámolási mutató is csökkenésnek indul. Ez azonban nem jelenti majd a gazdaság fellendülését, a megszűnések száma ugyanis továbbra is magas marad, csak formájuk változik meg.
Az ügyvezető érvelését támasztja alá a végelszámolási és a törlési statisztika is. A végelszámolások száma szeptember 20-án úgy lépte át a tavalyi egész éves értéket, hogy a
harmadik negyedévben jelentősen visszaesett az ilyen közzétételek száma, hiszen már csak
azok a kényszer-végelszámolások jelennek meg a cégközlönyben, amelyeket március előtt
kezdeményeztek a cégbíróságok, és most emelkednek jogerőre.
A cégvilágban zajló folyamatokat mindezek miatt mostanában nem lehet a törlések száma nélkül értékelni. „Így viszont nem változik a kép, miszerint a magyar gazdaság egyre mélyebben csúszik a válságba” – mondja Tóth Tamás. Tavaly egész évben 24 348 cég szűnt meg hatósági intézkedéssel vagy felszámolási, végelszámolási eljárás végeredményeként. Idén a szám várhatóan meghaladja a 27 ezret.