A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke megjegyezte: meglátása szerint miután az elmúlt két hónapban semmilyen kárt nem okozott az alapkamat csökkentése, azok jó lépések voltak.

Hozzátette: ennek nyomán a banki hitelezés, ami az Európai Unióban Magyarországon esett vissza a legjobban, nőni fog, mert elérte azt a mélypontot, amikor a bankoknak is az az érdeke, hogy kihelyezzék a pénzüket a gazdaságba.

Mint mondta, a mainál gyengébb forint sem okozna magasabb inflációt Magyarországon. "Jelenleg nem az a helyzet, mint 2005-ben volt, amikor azt gondoltuk, hogy ha gyengül a forint, az importon keresztül begyűrűzik az áremelkedés; ma nincs kereslet, vásárlóerő. A gyengébb forinttal az export megnő, esetleg segíthet a válságból kilábalásban" - fogalmazott.

Járai Zsigmond kifejtette: Magyarországon ma nem infláció, hanem áremelkedés van. Akkor van infláció, ha azért emelkednek az árak, mert túl sok pénz kerül a gazdaságba, és a túl nagy kereslet nyomja fel az árakat. Ez a veszély Magyarországon nem fenyeget, inkább recesszió van - magyarázta. Az áremelkedés az olajárak, élelmiszerek drágulásából és az adóemelésekből következik, ez ellen nem lehet magas kamattal harcolni - jelentette ki.

Magyarország növekedési kilátásaival kapcsolatban úgy vélte: a jövő évre tervezett 1 százalékos növekedés Németország teljesítményétől függ; "a belső mozgatói nem látszanak ennek az egyszázalékos növekedésnek sem" - mondta a jegybank felügyelőbizottsági elnöke.