„Közgazdaságilag abszurdumnak, politikailag kettős mércének tartjuk, de a kohéziós pénzek megtartása érdekében újabb egyenlegjavító lépéseket teszünk” – vezette fel a kormány újabb 367 milliárdos megszorítócsomagját Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

Matolcsy szerint az október 5-i 133 milliárdos idei és 397 milliárdos jövő évi csomag elég lenne a jövő évre tervezett 2,7 százalékos deficit eléréséhez, azonban október 15-én az Európai Bizottság jelezte, amit korábban már sok elemző is mondott: a lépések kevesek lesznek a hiánytartáshoz. Brüsszel szerint újabb lépések nélkül 3,7-3,9 százalék lenne a hiány jövőre, mondta Matolcsy, ami miatt a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás a következő fázisába lépne. Ennek következményeként elveszíthetnénk a jövőre nekünk járó 1000 milliárd forint körüli kohéziós támogatást. Ezt a kormány nem akarja megkockáztatni, hiszen ennek súlyos gazdasági növekedési áldozatai lennének, így, bár nem ért egyet a brüsszeli értékítélettel, de újabb megszorításokról döntött.

Ez már tényleg elég lehet

A két kiigazítás együtt papíron 764 milliárdra rúg, de nyilvánvaló, hogy ennél a tényleges hatás kisebb lesz. A mostani csomagra pont azért volt szükség, mert Brüsszel a kormánynak jelezte, hogy az október elején bejelentett 397 milliárdos megszorítás kevés, és a valós költségvetési hatása is jóval alacsonyabb lesz. Azt még nem tudjuk, hogy a mostani csomagból Brüsszel mekkora tényleges hatást ismer el, de a kormány biztos abban, hogy ez már a 2,7 százalékos hiánycélhoz elég lesz.

Az elemzők szerint a mintegy 764 milliárdos teljes megszorítás hatásaiban inkább csak 500-600 milliárdot jelent, ráadásul a második Matolcsy-csomagban túl sok az unortodox elem és nagy a bizonytalanság is. Ezzel együtt így már nagyobb eséllyel teljesíthető a Brüsszel által elvárt 3 százalék alatti hiánycél.

A csomag

Matolcsy akárcsak 12 napja, most is hét bevételnövelő lépést jelentett be, ezek a kormány számításai szerint 367 milliárd forinttal javítják az egyenleget.

Az első döntés az, hogy a bankadó 2013-ban nem feleződik meg. "A kormány és a bankszövetség közötti megállapodás nem tudjuk tartani az EU szakmailag elhibázott elemzése miatt. Ez 72 milliárd forint többletbevételt jelent" - fogalmazott a tárcavezető.

Második intézkedésként a tranzakciós adó mértéke 1 ezrelékről 2 ezrelékre nő, ez 90 milliárdos bevétel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 100 ezer forint átutalása után nem 100 forintot, hanem 200 forintot kell a költségvetésnek elutalni. Matolcsy elmondta, hogy a bankok egyedi döntése, hogy ezt a terhet áthárítják-e az ügyfelekre vagy sem, esetleg csak részben, de a nagy verseny miatt erre nem nagyon lesz lehetőségük, mondta a miniszter.

Harmadik lépésként a kincstári tranzakciós adót megduplázzák, ez 40 milliárdot jelent. A negyedik, hogy az iparűzési adó elszámolására vonatkozó szabály is változik. Az adó alapjából az eladott áruk beszerzési értékét csak a bevétel 80 százalékából vonhatják le. A bolti különadó megszűnik, a nagykereskedelmi cégeket most ezzel terhelik, a krízisadó helyett változik az ipa számítási módja. Ez 35 milliárdot hozhat, és kisebb mértékben az energetikai cégeket is érinti.

Az ötödik lépés, hogy bevezetik a közműadót a föld alatt lévő vezetékekre, csatornákra. Ebből mintegy 30 milliárdot várnak főként a külföldi tulajdonú cégektől. Hatodik intézkedésként szigorítják a cafeteria-szabályokat is. Az egészségügyi hozzájárulás utáni terhelés 10 százalékról 27 százalékra nő, ezzel 40 milliárdos többletbevétel jelentkezik. Ez Matolcsy szerint érzékeny terület, ugyanis csökken az ilyen juttatások adóelőnye a bérekhez képest, de nem tűnik el. A mostani szabályok szerint 100 forint bérből 48 forint az adó, 100 forint cafeteria után ezzel szemben csak 24 forintot kell fizetni. A szigorítással a 24 forint adóteher 34 forintra emelkedik, de a bérfizetésnél még mindig kedvezőbb adózási feltételek lesznek.

A hetedik lépésként 60 milliárd forint többletet várnak attól, hogy 2,5 millió forintig egyedi számlaellenőrzés lesz a NAV-nál. Ez az adóbeszedés hatékonyságát nagy mértékben javítja majd és a gazdaság is fehéredni fog, hangzott el a miniszter a sajtótájékoztatón. (Egyelőre nem világos, hogy a miniszter itt pontosan mire gondolt, a 2 milliós áfatartalmú számláknál már most is él ilyen szabály, elképzelhető, hogy ezt a határt tolnák még lejjebb.)

Amihez nem nyúlnak

Matolcsy hangsúlyozta, hogy a nyugdíjakhoz és a közszféra béreihez nem nyúlnak, úgy fogalmazott, hogy ezzel a nemzetközi szervezetek által javasolt klasszikus megszorító lépések kimaradtak az újabb csomagból.

A kormány reméli, hogy a holnap Brüsszelbe elküldött tervek alapján az EU belátja, hogy 2013-ban tartani tudjuk a hiánycélt. "Ha kiderül, hogy nekünk volt igazunk, és ezzel a kelleténél nagyobb kiigazítást hajtunk végre, akkor jövő júliusban ki kell kerülnünk a túlzottdeficit-eljárásból. És a tanárok béremelése is újra napirendre kerülhet."

Matolcsy egy félmondatban arra is utalt, hogy a lépések gazdaság-visszafogó hatása miatt a GDP-növekedési prognózist 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentik. A prognózist Brüsszel is csökkenti, de azt még nem lehet tudni, hogy mennyivel.

Tényleg ennyire elszámolták?

Korábbi számításaink szerint az október elején bejelentett megszorításokat legalább százmilliárddal számolhatták el, de akár ennek duplája sem lenne túlzás. Az akkor csaknem 400 milliárdosnak mondott 2013-as csomag egyenlegjavító hatása ugyanis valójában jóval kisebb, több tétel pedig eleve jelentősen túlbecsült. A csomag ráadásul azóta már kisebb lett előbb 18 milliárddal, majd újra puhult az egészségügyben és az oktatásban. Az Origo információi még úgy szóltak, hogy 150-200 milliárdos kiigazítást vár el Brüsszel.