Reálisak a magyar kormány által szerdán bejelentett költségvetési kiigazító intézkedések bevételi céljai, a magyar gazdaság jövő évi növekedésére adott új, lefelé korrigált hivatalos előrejelzés azonban még mindig derűlátó, és a növekedést potenciálisan korlátozó elemek esetleg feszültséget kelthetnek az IMF-hez fűződő viszonyban – vélekedtek az intézkedéscsomag bejelentése után londoni elemzők.

A magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, vagyis a magyar közfinanszírozási kockázat fő piaci mérőszáma, szerdán újabb éves mélypontra süllyedt a londoni piacon, jelezve a szuverén magyar törlesztéskockázat piaci megítélésének folytatódó javulását.

A kiigazítási intézkedések szerdai bejelentése után a 4cast vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték: véleményük szerint a kormányzati készség az újabb költségvetési lépések megtételére biztató jele annak: a magyar kormány nem akarja, hogy elakadjanak az IMF–EU-tárgyalások.

A kabinet a szerda reggeli ülésén a tizenkét napja bejelentett 397 milliárdos után újabb 367 milliárdos kiigazításról döntött. A két októberi csomagról itt olvashat részletesebben.

A londoni véleményhez hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank is azt emelte ki, hogy a csomagnak negatív hatása van a növekedésre. Simor András éppen egy keddi konferencián hívta fel a figyelmet arra, hogy a bankrendszer terheinek csökkentése nem cél, hanem a növekedés beindításának egyik eszköze; a kormány szerdai bejelentése pedig ezzel éppen ellentétes – közölte az MNB sajtóosztálya.

A jegybankelnök egy nappal korábbi előadásában elengedhetetlennek nevezte a gazdasági növekedés felgyorsításához a hitelezés helyreállítását, amelynek egyik feltétele szavai szerint az állam és a bankrendszer kiegyezése, együttműködése. A monetáris tanács a bankadóval kapcsolatban korábban hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szervezetekre kivetett különadó csökkenti a hazai bankrendszer tőkevonzó és hitelezési képességét, ami rövid és hosszabb távon számottevő növekedési veszteséget okozhat. Az adó révén megvalósuló jövedelemelvonás gyengítheti a hazai bankszektor külső forrásgyűjtési képességét, és ezen keresztül a magyar gazdaság stabilitását is.

A jegybank november 5-én megjelenő Stabilitási és a decemberi Inflációs jelentése foglalkozik majd részletesen a szerdán bejelentett intézkedések pénzügyi közvetítő rendszerre és a makrogazdaságra gyakorolt hatásaival.