A kormány átlagban negyedévente lepi meg az országot valamilyen kiigazítással, hogy a költségvetési hiány a folyamatos és mélyülő recessziós helyzetben tartható legyen.

„Magyarország két gazdasági növekedési pályával számol a konvergenciatervben. Van egy nagyon óvatos, nagyon konzervatív, ami azzal számol, hogy sok a bizonytalanság az eurózónában és a világban. Ez 3-4 százalékos növekedési sávot vázol fel. A másik, kívánatos pálya úgy számol – a gazdaságpolitikai eszközeivel ezt támogatják –, hogy Magyarország 2013-2014-re a 4-6 százalékos növekedési sávba kerül. Ez jövőre 3,5 százalékos, 2014-ben már 5 százalék fölötti növekedést jelentene. Mindkét növekedési pálya mellett képesek leszünk tartani a programban vázolt deficitcélt, újabb intézkedésekre 3 százalékos növekedés mellett sincsen szükség” – vezette fel a ciklus első emlékezetes kiigazítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011 tavaszán.

A növekedés nem indult be, miközben a hiány újratermelődését sem sikerült semmilyen tartós átalakítással megakadályozni (Brüsszelnek is ez a legnagyobb baja, ezért nem ájult el az eddigi eredményektől). Úgyhogy jöttek és jönnek az újabb és újabb csomagok, ebben a hónapban már a másodikat kaptuk, és még két hét van hátra októberből.

Hajnal

A nagy kiigazításhullám elég korán, nyomban a kormányváltás után, 2010 nyarán kezdődött. Ekkor derült ki, hogy Brüsszel, de főként Németország nyomására a kormány kénytelen tartani magát az akkori konvergenciaprogramban rögzített hiánycélhoz.

A hivatalát frissen elfoglaló Matolcsy akkor úgy magyarázkodott, hogy az EU–IMF közös megállapodásban szereplő 3,8 százalékos GDP-arányos 2010-es hiány az év végére 5 százalékot ért volna el, aminek beláthatatlan következménye lehetett volna, ha a kormány nem lép közbe a 29 pontos első gazdasági akciótervvel. A miniszter úgy fogalmazott: az IMF „elnézte” az idei költségvetést, és nem vette észre, hogy 280 milliárd forint „lyuk”, azaz többlethiány van benne. (A 2010-es utólag módosított hiány végül ennél is magasabb, 4,2 százalék lett.)

A valódi izgalmak azonban csak ez után következtek. A 29 pontos intézkedéscsomagot még annak az évben az őszén a magán-nyugdíjpénztári rendszer 3200 milliárd forintjának az államosítása követte. Ennek egyszeri egyenlegjavító hatása 2011-ben megmentette a költségvetést, ami végül rekordmagas, 4,2 százalékos többlettel zárt.

Csomagol, de nem megy

A nyugdíjpénzek elvétele után több csodafegyver nem maradt – az államosított nyugdíjvagyon egy részét elégették, átmenetileg csökkentve az államadósságot –, így a kormány már 2011 elején azzal szembesült, hogy az egyszeri államosítással helyrebillentett költségvetési egyensúly nem fenntartható.

A 2012-es költségvetés tartásához érdemi lépésekre volt szükség, amit jó előre, már 2011 tavaszán, a konvergenciaprogram postázásával együtt meg kellett mutatni Brüsszelnek.

Ekkor ismertette a nemzetgazdasági miniszter az első Széll Kálmán-tervet, amit az elmúlt 18 hónapban még féltucatnyi bejelentés, kisebb-nagyobb kiigazítás, zárolás, konvergenciaprogram, ez-az követett. A lépéseket táblázatba gyűjtöttük, a megvalósult költségvetési hatásukat is feltüntetve; majd alatta egy másik táblázatban felsoroltuk a 2013-as 764 milliárdos csomag lépéseit is.

Megszorító csomagok költségvetési hatása 2012-ben (becsült hatás, milliárd forint)
1. Széll Kálmán-terv 1.0 (2011. április)	455
a, foglalkoztatás és munkaerőpiac	158
b, nyugdíjrendszer	42
c, közösségi közlekedés	26
d, felsőoktatás	12
e, gyógyszerkassza	83
f, állami és önkormányzati finanszírozás	44
g, bankadó	90
2. Konvergenciaprogram (2011. április)	305
a, közszféra illetménybefagyasztása	43
b, szociális segélyek befagyasztása	8
c, tartalékbefagyasztás	13
d, stabilitási alap zárolása	230
3. Pótlólagos intézkedések (2011 szeptember)	656
a, kiadási oldal	168
fejezeti kezeléső előirányzatok csökkentése	4,4
útpénztár-támogatás eltörlése	30,8
állami feladatok leadása	110
állami vagyonnal kapcsolatos kiadások csökkentése	5
önkormányzatok szociális segélyezésének átalakítása	18,4
b, bevételi oldal	488
25 százalékos áfakulcs 27-re emelése	150
autólizing-áfavisszaigénylés eltörlése	-10
munkavállalói járulékok 1 százalékos emelése	83
baleseti adó bevezetése	27
minimálbér utáni járulék másfélszeresére emelése	29
cégautóadó emelés	20
jövedéki adóemelés	50
társasági adó, veszteségelhatárolás korlátozás	31
játékadó emelése	32
üzleti ajándék és reprezentációs költségek elszámolása	15
gépjárműszerzési illeték megemelése	6,5
hamburgeradó-emelés	10
termékadó növelés	36
illetékemelés	4,2
rendszámtábla-szabályozás változása	12
4. A 2012-es költségvetés 2011. decemberi újratervezése	120
a, minisztériumi zárolások	52
b, jövedéki adó emelése (plusz áfavonzat)	20
c, nyugdíjjárulék átirányítása	48
5. Tartalékzárolás	200
6. Széll Kálmán-terv 2.0 + 2012-es konvergenciaprogram (2012 április)	150
a, költségvetési szervek, fejezeti előirányzatok csökkentése	40
b, gyógyszertámogatások megvágása	10
c, helyi önkormányzatok egyenlegjavulása	60
d, távközlési szolgáltatási adó kivetése	30
e, fordított áfa a mezőgazdaságban	10
f, állami cégek osztalékfizetésének emelése	1,5
g, önkormányzati dologi kiadások befagyasztása	3
7. Központi közigazgatást és háttérintézményeket érintő zárolások (2012 október)	133
ÖSSZESEN	2019
Forrás: Portfolio.hu, Index

És a 2013-ra szóló két októberi csomag intézkedései:

Bevételnövelő intézkedések (első csomag)	Ennyit vár tőle a kormány (milliárd)
Tranzakciós illeték emelése (MNB nélkül)	60
Pénztárgépek elektronikus bekötése	95
Fordított áfa a sertéságazatban	10
Kisvállalati adózás	15
TB-járulékplafon eltörlése	51
Összesen:	231
Bevételnövelő intézkedések (második csomag)
A bankadót nem felezik meg.	72
Tranzakciós illeték további emelése	90
Államkincstár adójának emelése	40
Iparűzés adóalap kiszámításának változása	35
Közműadó	30
Nő a cafeteria adókulcsa.	40
NAV egyedi számlák ellenőrzése	60
Összesen	367
Kiadáscsökkentő intézkedések (összesen)
Nyugdíj/bér egyszerre nem	30
EU-s társfinanszírozás csökkentése	55
Elmaradó béremelés	73
Segélyplafon	8
Összesen	166
Teljes megszorítás	764

Ez tényleg ennyi?

Nagyjából, de ez is csak egy becslés, ami részben a kormányzati számításokból indul ki; amelyek Brüsszel és a korábbi tapasztalatok szerint nem mindig hibátlanok. Például az első Széll-terv 2012-es egyenlegjavító hatása a kormány eredeti tervei szerint 535 milliárd forint lett volna, az idén bemutatott második Széll-terv prezentálásánál viszont megtudtuk, hogy a tervek csupán 84 százalékban teljesültek, ami nagyjából így csak 450 milliárdos hatást jelent.

Pontos képet kapni azért is nehéz, mert több területen még most sem lehet látni pontosan, hogy a tervekből mi valósult meg és mi nem, hogy a parlamenti vitákban mi puhult fel és mi nem.

Tavaly decemberben a 2012-re ütemezett megszorítások összértékét 1400 milliárd forintra becsültük, ehhez később azonban még más tételek adódtak hozzá (például a tavaly év végi 200 milliárdos, vagy a két hete bejelentett 133 milliárdos zárolás), így az idei évet érintő kiigazítás összességében az akkor becsültnél valamivel nagyobb lett.

Az eltérés másik oka, hogy a gazdasági növekedés is jóval rosszabbul alakult, mint ahogy azt vártuk, illetve ahogy a kormány várta. Az idei GDP-növekedési számról az NGM szeptemberben még az mondta, hogy 0,1 százalék lesz, azt két hete csökkentették mínusz 1,2 százalékra, és még most is keringenek a kormányénál pesszimistább becslések. A rosszabb gazdasági teljesítmény egy ördögi spirált jelent, ugyanis alacsonyabb költségvetési bevételekkel jár, ami újabb és újabb kiigazítást tesz szükségessé, ráadásul úgy, hogy az idei hiánycélt is 2,5 százalékról 2,7 százalékra kellett megemelnie a kormánynak.

Sokkal durvább, mint a Bokros

Az évszakonkénti csomagok összesített hatása csak a jobboldalon másfél évtizede folyamatosan kritizált Bokros-csomag méreteihez hasonlítható, illetve már azon is jócskán túltesz. A Bokros-csomag privatizáció nélkül számolt, azaz a megszorítást jelentő része nagyjából az akkori GDP 5 százaléka körüli összegre rúgott.

„Egy a Bokros-csomaghoz hasonló mértékű kiigazítás jön 2012-ben. A második Orbán-kormány bejelentett megszorításai nagyságrendileg megközelítik a nagy vitákat kavaró 1995-ös nagy gazdaságpolitikai kiigazítási csomag mértékét” – írtuk tavaly decemberben, amikor a megvalósultnál még valamivel kisebb kiigazításra számítottunk.

Ha az azóta bejelentett újabb egyenlegjavító intézkedéseket is beleszámítjuk, akkor a Fidesz-csomagok összhatása megközelíti a 2000 milliárd forintot. És ebben a 2013-as lépések még nincsenek is benne. Ezeket most 764 milliárd forintra állította be a kabinet, de ha abból mondjuk csak 500-600 milliárd lesz a tényleges egyenlegjavulás, ahogy az elemzők mondják, akkor is: két év alatt 2500-2600 milliárd forintnyi megszorításról beszélhetünk. Ez több mint a GDP 9 százaléka, vagyis arányaiban a Bokros-csomagnak közel a duplája.