Az elemzők szerint a mintegy 764 milliárdos teljes megszorítás hatásaiban inkább csak 500-600 milliárdot jelent, ráadásul a második Matolcsy-csomagban túl sok az unortodox elem és nagy a bizonytalanság is. Ezzel együtt így már nagyobb eséllyel teljesíthető a Brüsszel által elvárt 3 százalék alatti hiánycél. Az OTP nagyot zuhant a bejelentésre, a Bankszövetség megdöbbent.
"A Magyar Bankszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat egyoldalúan megszegi" - reagáltak a második Matolcsy-csomagra, amelyben többek közt a bankadó jövő évi benntartásáról is döntöttek.
Szerintük a szerdai kormányzati bejelentésekben szereplő intézkedések - parlamenti elfogadásuk esetén - veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét. Mindez nagy mértékben visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást. A Magyar Bankszövetség ezúton is felhívja a Kormány és a közvélemény figyelmét a bejelentések elfogadásának rendkívül negatív gazdasági és társadalmi hatásaira.
Samu János, a Concorde elemzője az Indexnek a csomag kapcsán elmondta, ő alacsonyabb hiánnyal számolt a jövő évre, szerinte az első csomaggal a GDP arányos hiány 3 százalék körül alakulhat a hiány az Európai Bizottság szerinti 3,7-3,9 százalékos hiánnyal szemben. A különbség abból is fakadhat, hogy az EB alacsonyabb növekedéssel számolt, ami egyre valószínűbbnek is tűnik. Ráadásul elég sok olyan intézkedés volt a múltkori csomagban, aminek kifejezetten kétséges volt a kivitelezhetősége. "Ha ezeket összerakom, akkor valóban van hiány, de talán még így sem akkora, mint amivel a bizottság számol" - tette hozzá Samu.
Az elemző szerint a mostani bejelentésben is sok a kétséges elem, körülbelül a csomag negyedéről nem lehet tudni, mennyire fog működni. Ilyen az adóbeszedés hatékonységénak növelése, az államkincstárra kivetett illeték duplázása, vagy az emiatt elmaradó kiadások. Ezekről egyáltalán nem tudni, be fogna-e jönni. Szerinte, ha levonjuk a kétséges tételeket, akkor marad 267 milliárd forint. Ha ezzel számolunk, akkor az ő előrejelzései szerint tartani lehet a 2,7 százalékos hiányt, de a bizottság előrejelzésével számolva is három százalék alatt lehet a hiány.
1. A bankadót 2013-ban nem felezik meg.
2. A pénzügyi tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelékre emelkedik.
3. Az Államkincstár tranzakciós illetéke is 2 ezrelékre nő
4. Közműadót vezetnek be a föld alatti vezetékekre.
5. Változik az iparűzési adóalap számítása, az árbevétel 80 százalékáig lehet levonnni a beszerzési értéket.
6. Nő a cafeteria adókulcsa.
7. A NAV 2,5 millió forintig végzi a számlák egyedi ellenőrzését.
Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője elmondta, hogy szerinte a kormány és a bizottság is túl nagyot mondott. A bizottság túl nagy lefaragást akart, a kormány túl nagy csomagot jelentett be. Török körülbelül 150 milliárdos túllépéssel számolt az előző megszorító csomag kapcsán a hiánycélhoz képest. Ahogy az előző csomagnál, most sem valószínű, hogy a teljes várt összeg befolyna, de összességében azért elegendő lesz ahhoz, hogy a hiány három százalék alatt maradjon.
Az elemző szerint a nagy bejelentések már a gazdaságdiplomácia eszközei, de a magyar kormány is szeret nagyokat mondani. Lehet erre olyan hasonlatokat mondani,h ogy a rosszalkodik a gyerek, azt mondjuk neki, hogy két hétig nem mehetsz moziba, de pontosan tudjuk, hogy már holnap el fogjuk engedni.
Az IMF-megállapodás szempontjából szerinte a csomagnak nincs tétje, legalábbis az előző csomaghoz képest. Török egyébként is szkeptikus a megállapodással kapcsolatban, szerinte nem lesz IMF-megállapodás. Ezt pedig nem lehet megszorításokkal orvosolni, ugyanis a gazdaságpolitikai iránnyal szemben vannak fenntartásai az IMF-nek.
A Budacash értékelése szerint az új csomagban is vannak komoly túlbecslések, illetve „fiktív bevételek” (pl. az adóbeszedés hatékonyságának növeléséből vagy a kincstártól várt bevételek), ami összesen 100 milliárd forint lehet, az intézkedések bevételnövelő hatása tehát 250-300 Mrd Ft körül lehet. A két héttel ezelőtti Matolcsy-csomag reálisan 250-300 milliárdos hatásával együtt 500-600 Mrd Ft az összes kiigazítás, ami lényegében megfelel a nemzetközi szervezetek elvárásainak.
Szerintük ez elvileg azt jelenthetné, hogy megint egy lépéssel közelebb kerültünk az EU/IMF megállapodáshoz, de vannak problémák a csomag összetételével. A legnagyobb baj a bankadó kivezetésének elhalasztása, ez ugyanis kifejezetten ellentétben áll a nemzetközi szervezetek igényeivel – persze lehet, hogy ebben engedni végül fog a kormány. Emellett a tranzakciós adó kétszeres szintre emelése is problémát vethet fel, mint a bankszektort többé-kevésbé mégiscsak terhelő tétel.
A Budacash szerint a bankszektor magasabb terhelése pedig tovább ronthatja a növekedési kilátásokat is. Erősen „szektoradó-szagú” az iparűzési adó módosítása is – ez döntően a kiskereskedelmi cégeket sújtja majd, a közműadónál pedig ennél is egyértelműbb a helyzet, tehát a csomagból összesen közel mintegy 140 milliárd forint unortodox, az EU és az IMF által aligha támogatott lépés. Emiatt a megállapodáshoz még további korrekciókra kényszerülhet a kormány – nőhet az ezzel kapcsolatos bizonytalanság.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az MTI-nek túlzottnak nevezte a kiigazítás mértékét. Úgy vélte: az októberben bejelentett egyenlegjavító program mellett ugyan volt kockázata a 2,7 százalékos államháztartási hiány elérésének - az Erste 3,2-3,3 százalékos deficittel számolt -, de a 367 milliárdos kiigazítás túlzónak nevezhető, viszont ha az Európai Bizottság által prognosztizált 3,7-3,9 százalékos mértéket vesszük figyelembe, megfelelő a 3 százalék alatti hiány eléréséhez.
A most bejelentett hét lépés az elemző szerint tovább rontja a növekedési kilátásokat, és ebből a szempontból különösen a bankadó megfelezésének elhalasztását és a tranzakciós illeték kétszeresére emelését nevezte fájdalmasnak. Ezekkel ugyanis fennmarad a szektor terhelése 2013-ban is, ami kedvezőtlenül hat a banki hitelezési aktivitásra, a beruházásokra, a növekedésre - mondta. Bár láthatóan a legújabb intézkedések a vállalatokat sújtják, Nyeste Orsolya szerint nem kétséges , hogy a terhek egy részét a vállalkozások a fogyasztókra hárítják, ami tovább távolítja a várható inflációt a 3 százalékos céltól. Mindezek alapján érthetőnek nevezte a negatív piaci reakciókat: a forint és a részvények gyengülését.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI kérdésére elmondta: az Európai Unióval ellentétben - amely szerint a kormány felülbecsülte nemrég bejelentett csomagjának hatását - ő úgy ítéli meg, hogy a most, illetve a korábban a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett csomaggal akár 2 százalékra is csökkenhet a jövő évi hiány. A szakértő nem látja veszélyben az adóhatékonyság javulását, mivel évente mintegy 2.000 milliárd forintra becsülhető az adóelkerülés és adócsalás, így ha ennek csak egy részét is sikerül kifehéríteni, annak már jelentkezik a kedvező hatása. Hozzáfűzte ennek kapcsán, hogy - bár hatása nehezen megbecsülhető, de - indokolt az a döntés, amely szerint a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben.
Annak kapcsán, hogy nem felezik meg a bankadót jövőre, Suppan Gergely elmondta: ezzel nehezebben köthető megállapodás a Nemzetközi Valutalappal (IMF), amely korábban a bankadó kivezetését kérte. Hozzáfűzte ugyanakkor: a nemzetközi környezet jelentős javulása miatt jelenleg "nincs égető szükség" egy IMF-megállapodásra. Suppan Gergely kiemelte: a bejelentett intézkedésekkel jövőre könnyen elérhető a 2 százalékos költségvetési hiány is, ennek eredményeképpen pedig az is elképzelhető, hogy a nagyobb költségvetési mozgástér miatt nem kell halasztani a pedagógusok béremelését, vagy a kormány kiegyezik a bankokkal az adóról. Nyeste Orsolyához hasonlóan ő is úgy vélekedett, hogy a most bejelentett program visszafogja a gazdaság és a beruházások növekedését.
Az OTP árfolyama a bejelentések hírére zuhanni kezdett. A bank papírjai öt százalékot is estek, de mostanra valamivel az előző napi záróárnál négy százalékkal alacsonyabban vannak. Ennek köze lehet a bankadó felezésének elmaradásához. A forint az euróval szemben a bejelentés után fél százalékot gyengült, jelenleg 280 forint környékén lehet egy eurót venni.
Mint ismert, Brüsszel szerint kevés az október elején bejelentett 397 milliárdos csomag, a hiány nem 2,7, hanem 3,7-3,9 százalék lesz. Ezzel továbblépne a 2004 óta tartó túlzott deficit eljárás, 1000 milliárdnyi uniós támogatást bukhatnánk. A kormány ezt nem akarja, ezért bár nem ért egyet a brüsszeli értékeléssel, de újabb 367 milliárdos csomagról döntött. A két kiigazítás együtt 764 milliárd forintra rúg. Csökken a cafeteria-adókedvezmény, nagyobb bankadó, közműadó és kétszeresére emelt tranzakciós adó lesz.