A helyi iparűzési adó alapjának szélesítése érdekében korlátozzák az adóalapból levonható tételeket. A tervezett szabályozás szerint az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatás levont értéke együttesen nem haladhatja meg az árbevétel 80 százalékát. Az intézkedésből 35 milliárd forint bevétel növekedés várható, olvasható abban az NGM honlapján közzétett dokumentumban, amelyben a szerdán bejelentett második Matolcsy-csomagot részletezik.

Az új szabályozás a csomagnak a magyarországi vállalkozásokat legerőteljesebben érintő eleme az RSM DTM szerint. A szigorítás fejében pedig megszűnik a kiskereskedelmi ágazatot jelenleg terhelő különadó. „Az árukapcsolás nem a véletlen műve: a módosítás révén ugyanis a kis- és a nagykereskedelmet is magasabb adókötelezettség terheli majd, vagyis az iparűzési adóval kapcsolatos változás valójában az ágazati különadó kiterjesztésének tekinthető” – mutat rá Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A szélesebb adóalanyi körből a jövőben inkább a nagykereskedelemben tevékenykedő cégeken csattan az ostor. Ide tartoznak az energiaipari, élelmiszer-nagykereskedelmi, valamint számítástechnikai vállalkozások is. Különösen nehézzé válhat azoknak a cégeknek a helyzete, amelyek már most is alacsony árréssel dolgoznak.

Az új kiigazításokra azért van szükség, mert Brüsszel kételkedik a korábbi, 397 milliárd forintos csomag megvalósulásában. Az iparűzési adó említett módosításával a lyukas önkormányzati finanszírozást kívánja pótolni a kabinet, ez közvetetten az állami költségvetésre is hatással lesz. Kockázatot jelent azonban, hogy az ipa ellenőrzése közel sem olyan hatékony, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által lefolytatott vizsgálatok. Ehhez nem adottak a személyi feltételek sem. Nem mellékes szempont az sem, hogy a kereskedelem már most is szenved a belső fogyasztás elsorvadásától, ez az intézkedés pedig újabb csapás a szektorra.

E lépésnél további kérdéseket vet fel, hogy a kormányzati lépés nem veszi figyelembe az uniós adóverseny tényét, és nem veszi számításba, hogy a nagykereskedelmi tevékenységet gyorsan át lehet telepíteni egy környező országba, a magyarországi tevékenység pedig egy egyszerű adóregisztráción keresztül is folyhat. Ha ez a megoldás tömegessé válik, a teljes ipa-bevétel mellett a társasági adóalap egy jelentős része is átvándorolna a környező országokba.