Hiába jelentett be Matolcsy György soha nem látott mértékű, 764 milliárdos megszorítást jövőre, az Európai Bizottság szerint a csomag jelentős mértékben csökkenti a növekedést, ami a kiigazítási igényt is megnöveli. Orbán Viktor szerint akármit csinálunk, sose elég. Azt kéri Brüsszeltől, mondják meg, szerintük mennyi hiányzik, a magyar kormány elő fogja teremteni a pénzt.
Kis korrekcióra lesz szükség, mondta Orbán Viktor pénteken, miután kiderült, Brüsszel még a 764 milliárdos megszorító csomagot is kevesli, további lépéseket vár a magyar kormánytól. Magyarország Orbán Viktor szerint most azt várja az Európai Bizottságtól, hogy mondja meg, mennyivel kell még javítani az egyenlegen ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.
A magyar miniszterelnök az EU-tagállamok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli tanácskozása után nyilatkozott. Az MTI tudósítása szerint Orbán elmondta, hogy megkapta Brüsszel válaszát a legújabb egyenlegjavító intézkedésekre, ezért péntek reggel telefonos kormányülést tartott, és kikérte a kormánytagok jóváhagyását a Brüsszelnek adandó válaszhoz.
Az Európai Bizottság szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország "már majdnem" eleget tesz a kívánalmaknak, mondta Orbán Viktor, aki ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse az igényét. "Akármit csinálunk, sose elég" - fogalmazott a kormányfő.
Most az a helyzet, hogy Brüsszel szerint statikusan szemlélve már a határon belül vannak a várható magyar hiányadatok, dinamikusan szemlélve azonban még vannak kétségek, fűzte hozzá. Vagyis az intézkedések nem csupán a mérleget javítják, hanem visszafogják a növekedést is, és e várható negatív hatásnak a bekalkulálásával már nem látszik egyértelműnek a megfelelő végeredmény az Európai Bizottság szerint, mondta a kormányfő. Orbán Viktor megjegyezte: most már a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint is három százalék alatt várható Magyarországon a költségvetési hiány 2013-ban.
"Azt kérjük az Európai Uniótól, mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elő fogjuk teremteni" - közölte a miniszterelnök, aki meg is nevezte azokat a forrásokat, ahonnan ezt elő fogják teremteni. "Bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte csak kicsi korrekcióra lesz szükség.
Mint arra az Index korábbi cikkében rámutatott, a Matolcsy György által bejelentett csomagoknak jelentős, a növekedést visszafogó hatásai lesznek. A kormány a frissen bejelentett 764 milliárd forintos csomag kapcsán maga csökkentette 1 százalékról 0,9 százalékra a jövő évi növekedési előrejelzését. Az intézkedések hatásai azonban ennél jóval durvábbak lehetnek.
A tranzakciós adó emelése, a benntartott bankadó, a helyi iparűzési adó alapjának változtatása, a cafeteria szabályok változtatása, a közműadó, csupa olyan tételek, amelyek jelentősen drágítják majd az életet, nem serkentik a beruházói kedvet, visszavetik a fogyasztást, lassítják a gazdaságot és a válságból való kilábalást.
A közgazdaságtanban ezzel kapcsolatban inkább csak becslések, illetve különböző tapasztalatokon alapuló ökölszablyok léteznek. A gazdaságpolitikai előrejelzések rendszerint egy 1 százalékos GDP-arányos kiigazítás után 0,5 százalékos vagy ennél is kisebb recessziós hatással számolnak - írja a zsiday.hu. Az IMF az európai válságkezelések tapasztalatai alapján viszont arra jutott, hogy a valóságban a megszorítások negatív hatása ennél jóval nagyobb, 0,9 és 1,7 százalék között van.
Ez a fájdalmas összefüggés érvényesül most Magyarországon is. Ha csak a becslés alját vesszük alapul és azt mondjuk, hogy az 1 százalékos kiigazítás 1 százalékos GDP- esést hoz, akkor is világosan látszik, hogy Brüsszel miért elégedetlen. A második, 364 milliárdos Matolcsy-csomag a GDP 1,3 százaléka, így tehát a visszaesés is valahol ekörül lehet, miközben a kormány csak 0,1 százalékkal csökkentette a korábbi 2013-as gazdasági növekedési előrejelzését. Ehhez képest a gazdaság akár recesszióba is kerülhet, legjobb esetben is csak nulla százalék körüli stagnálásra számíthatunk, ami a költségvetési egyenlegben egy durván 100 milliárdos elcsúszást okozhat.
Orbán bejelentései alapján úgy tűnik, Brüsszel is jelentős lassulást vár, a kisebb növekedés, vagy a növedés hiánya pedig a büdzsén lévő lyuk méretét is növeli. A korábbi növekedési várakozások mellett (0,7-1 százalék) az elemzők 500 milliárd körüli kiigazítási igényről beszéltek, és bár a 764 milliárdos csomag tényleges hatása ezt ugyan már közelíti, az intézkedések az eredeti lyuk méretét is növelik. Hogy pontosan mennyivel, arról hamarosan Brüsszel is tájékoztathatja a kormányt. A brüsszeli bizottság november 7-én áll elő végleges elemzésével, és az abban foglaltak irányadók lehetnek a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban is.
Magyar elemzők egyébként a 764 milliárdos megszorítás bejelentése után már azt valószínűsítették, a csomag mértéke elég lehet ahhoz, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól kikerüljünk. Orbán szerint az Európai Bizottságnak joga és kötelessége, hogy a pénzügyi mutatókat kikényszerítse a tagállamoktól. A Népszabadság úgy tudja, a magyar fél azzal számol, hogy 10 milliárd forint körüli lehet az eltérés a két álláspont között. A kormány egyébként maga is számolt azzal, hogy a bejelentett intézkedések csökkentik a növekedést, a csomag közzététele után megváltoztatták saját előrejelzésüket is.
| Fő makrogazdasági mutatók, változás az előző évhez képest, % (forrás: NGM) | ||||
| 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | |
| GDP volumene | 1,6 | -1,2 | 0,9 | 2,0 |
| Háztartások fogyasztási kiadása | 0,0 | -0,8 | -0,5 | 1,0 |
| Bruttó állóeszköz felhalmozás | -5,5 | -5,8 | -1,0 | 0,3 |
| Export | 8,4 | 2,6 | 6,2 | 6,4 |
| Import | 6,3 | 1,4 | 4,5 | 5,3 |
| Foglalkoztatottak száma | 0,8 | 1,1 | 0,7 | 1,3 |
| Munkanélküliségi ráta (15-74) | 10,9 | 10,9 | 10,8 | 10,7 |
| Infláció | 3,9 | 5,8 | 5,2 | 3,0 |
Úgy számoltak, az intézkedések egy része a vállalati szektor jövedelmezőségén keresztül a munkaerőpiacon visszafogottabb bér- és létszámdinamikához, illetve a beruházásokban a trendforduló kitolódásához vezethet. Az inflációra egymásra ellentétes hatást gyakorol a kibocsátási rés lassabb záródása és a vállalati költségek emelkedése. Ezek eredőjeként a 2013-as évben az utóbbi lesz domináns, ami 2013-ban némileg magasabb inflációhoz vezethet. Szerintük a háztartások jövedelmi helyzetét befolyásoló hatások miatt a fogyasztási kilátások az előrejelzési horizont teljes hosszán visszafogottabbak.
"Mindezeket figyelembe véve 2013-ban 0,9 százalékos, 2014-ben 2 százalékos növekedés várható, ami összhangban van a piaci és nemzetközi előrejelzők várakozásaival. A makrogazdasági pálya revíziója a költségvetés hiányát a GDP mintegy 0,1 százalékával emeli, amire bőségesen elegendő tartalékot jelent az Országvédelmi Alap megemelt szintje" - vélték még a hét közepén.
| Bevételnövelő intézkedések (első csomag) | Ennyit vár tőle a kormány (milliárd) |
| Tranzakciós illeték emelése (MNB nélkül) | 60 |
| Pénztárgépek elektronikus bekötése | 95 |
| Fordított áfa a sertéságazatban | 10 |
| Kisvállalati adózás | 15 |
| TB-járulékplafon eltörlése | 51 |
| Összesen: | 231 |
| Bevételnövelő intézkedések (második csomag) | |
| A bankadót nem felezik meg. | 72 |
| Tranzakciós illeték további emelése | 90 |
| Államkincstár adójának emelése | 40 |
| Iparűzés adóalap kiszámításának változása | 35 |
| Közműadó | 30 |
| Nő a cafeteria adókulcsa. | 40 |
| NAV egyedi számlák ellenőrzése | 60 |
| Összesen | 367 |
| Kiadáscsökkentő intézkedések (összesen) | |
| Nyugdíj/bér egyszerre nem | 30 |
| EU-s társfinanszírozás csökkentése | 55 |
| Elmaradó béremelés | 73 |
| Segélyplafon | 8 |
| Összesen | 166 |
| Teljes megszorítás | 764 |