A kormány által elfogadott intézkedésekkel teljesíthető a jövő évi 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycél Kovács Árpád szerint. A Költségvetési Tanács elnöke a külföldi kereskedelmi kamarák által szervezett eseményen csütörtökön Budapesten azt mondta: az első csomag nettó hatása mintegy 200 milliárd, a másodiké 253 milliárd forint. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 397 és 367 milliárd forintos egyenlegjavító, illetve kiigazító csomagot jelentett be október 5-én és 17-én.

A kormány által bejelentett elvonások és restrikciós intézkedések költségvetési hatását nem lehet „egy az egyben figyelembe venni, mivel egyéb hatásaik is vannak a gazdaságra” – jegyezte meg Kovács Árpád.

Bevételnövelő intézkedések (első csomag)	Ennyit vár tőle a kormány (milliárd)
Tranzakciós illeték emelése (MNB nélkül)	60
Pénztárgépek elektronikus bekötése	95
Fordított áfa a sertéságazatban	10
Kisvállalati adózás	15
TB-járulékplafon eltörlése	51
Összesen:	231
Bevételnövelő intézkedések (második csomag)
A bankadót nem felezik meg.	72
Tranzakciós illeték további emelése	90
Államkincstár adójának emelése	40
Iparűzés adóalap kiszámításának változása	35
Közműadó	30
Nő a cafeteria adókulcsa.	40
NAV egyedi számlák ellenőrzése	60
Összesen	367
Kiadáscsökkentő intézkedések (összesen)
Nyugdíj/bér egyszerre nem	30
EU-s társfinanszírozás csökkentése	55
Elmaradó béremelés	73
Segélyplafon	8
Összesen	166
Teljes megszorítás	764

Korábban az Index is megírta: bár a csomagok bejelentése után több elemző is úgy vélte, a kormány túllőtte magát a tervvel, a helyzet az, hogy a 764 milliárdos csomag tényleges költségvetési hatásai inkább az 500-550 milliárdot közelítik. Márpedig a jóval kisebb növekedés mellett ez csak éppen elég lesz ahhoz, hogy megfeleljünk Brüsszelnek, és ne vonják meg tőlünk az uniós források egy részét. A Költségvetési Tanács elnökének mostani becslése még a mi korábbi számításainknál is pesszimistább.

Ugyanakkor Kovács Árpád szerint jó irányba fordult a kormány. A szakember szerint az elmúlt években az európai intézményekkel való vitának „végig az volt a lényege, hogy ne egyszeri bevételekből tartsuk a költségvetési egyensúlyt, még akkor is, ha az éppen szabályos, hanem próbáljuk meg a folyó kiadásokat folyó bevételekkel fedezni”. Ebben a tekintetben a kormány óriási lépéseket tett, és erről szólnak a mostani kiigazítások is – idézi a szavait az MTI.

Kovács Árpád az IMF-tárgyalásokról mondta: a magyar adósság alakulásának szempontjából kulcskérdés egy megállapodás megkötése az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Jelentős különbség van ugyanis a Magyarország által jelenleg elérhető piaci kamatok és a nemzetközi hitelezők által kínált kamatszintek között. Márpedig a több száz milliárd forintos kamatkülönbözet miatt elgondolkodtató, hogy érdemes meghajolni a nemzetközi szervezetek feltételei előtt.

Arról az aggasztó jelenségről is beszélt a Költségvetési Tanács elnöke, hogy Magyarországon nincsenek meg a gazdasági növekedés feltételei. Nagy kérdésnek nevezte, hogy a magyar gazdaság jelenlegi recessziója átmeneti-e. Ahhoz, hogy ne legyen átmeneti, konjunktúraváltozás kell Európában, illetve alapvető változásra van szükség Magyarország fejlesztési és finanszírozási környezetében. Szerinte Magyarország ma mélyen alatta van annak a fejlesztési aránynak, ami a térségre jellemző, és ezt a banki hitelezés alacsony aktivitása is igazolja.