Több mint hetven agrár- és vidékfejlesztési, természet- és környezetvédő civil szervezet arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy a jelenlegi formájában ne támogassák a tervezett földtörvény javaslatát, írja a greenfo.hu. A tervezet szerintük rögzítené Magyarországon a nagybirtokrendszert, továbbá nem nyújt kellően hatékony védelmet a külföldiek tulajdonszerzése ellen. Mindez ütközik a fenntarthatóság Alaptörvényben is rögzített elveivel és a Kormány által elfogadott Vidékstratégiával, a tervezet ezekkel ellentétben gyorsíthatja a vidéki térségek elnyomorodását.
A CSEMETE Egyesület, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Szövetség az Élő Tiszáért által kezdeményezett civil állásfoglalás szerint az Országgyűlés elé benyújtott földtörvény a jelenlegi formájában nem elfogadható.
A kormányzat kommunikációjában azt hangsúlyozza, hogy a most készülő új földtörvény a családi gazdaságok megerősítésének egyik eszköze. Szeretnénk, ha ez így lenne, azonban e tervezet – a hatályos földtörvényhez hasonlóan – korlátlan üzemméret elérését tenné lehetővé a nagyüzemnek és előjogokat biztosítana a nagybirtoknak – emelte ki Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke.
Szükséges egy olyan intézményrendszer kialakítása, amely a fenntartható módon gazdálkodó kis- és közepes méretű gazdaságokat részesíti előnyben a földvásárlásnál és a haszonbérletnél. A tulajdon és a bérlet nagyságát a művelési ág és a föld termőképességének megfelelően szükséges szabályozni, tekintettel a településeken rendelkezésére álló földterület mennyiségére is. Emellett biztosítani kell az érintett közösségek valódi beleszólását a földszerzésbe – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
A földtörvény tervezett szabályai nem biztosítják, hogy valamennyi zsebszerződés típus felszámolásra kerülhessen. Ha nem lesz erős törvény és hatékony kormányzati fellépés az elkövetkező másfél évben, 2014-től elveszíthetjük a rendelkezést akár egy millió hektár termőföld felett – jelentette ki Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara volt elnöke.
A civil szervezetek szerint a fenti problémák fényében a törvény elfogadását nem szabad elsietni, hiszen 2014. május 1-jéig bőven lenne időnk a felmerült kérdések érdemi társadalmi vitájára és a Vidékstratégiával összhangban lévő törvény elfogadására.
A civilek arra kérik az országgyűlési képviselőket és a kormányt, hogy dolgozzák át a beterjesztett földjogi szabályozást úgy, hogy az a táji adottságoknak megfelelő gazdálkodást segítse elő. Biztosítson a törvény valódi előnyt az olyan kis- és közepes méretű gazdaságoknak, amelyek a természeti erőforrások megóvásával együtt megélhetési lehetőséget teremtenek a mainál sokkal több embernek, összhangban a Nemzeti Vidékstratégiával.
Bencsik János fideszes képviselő, volt államtitkár facebook oldalán figyelemre méltónak nevezte a civil összefogást. "Magam is úgy látom, hogy ez a törvénytervezet minden előremutató szabályozási eleme ellenére, ebben a formájában megerősíti a hazai nagybirtokosok és bérlők kiváltságos helyzetét, miközben korlátozza az őstermelők, egyéni gazdálkodók és családi gazdaságok birtokszerzési lehetőségét. Egy-egy gazdasági szereplőnek tetszőleges számú üzem létesítését teszi lehetővé, miközben tulajdonosaikon, mint természetes személyeken keresztül a birtokszerzés terén is megkülönböztetten kedvező helyzetbe kerülnek" - írta Bencsik.
"Nem jó irányba haladnak ma a dolgok a magyar agráriumban, ez látszik abból, ahogyan 2010 óta elosztották mintegy 20 ezer hektárnyi állami föld lejáró bérleti jogát, és ezért a felelős a politikai elit, amely szövetkezett a spekulatív tőke embereivel, pedig pont azt ígérte, hogy megvédi attól a mezőgazdaságot" - jelentette ki tegnap Ángyán József is a bama.hu beszámolója szerint. A volt földművelésügyi államtitkár a Patacs Rácváros Egyesület meghívására tartott Pécsett előadást.