A piaci várakozásoknak megfelelően kedden is kamatot csökkentett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, a kamat így 6,25 százalékra mérséklődik. Feltehetőleg megint a monetáris tanács négy külső tagja vitte át az akaratát a három belső tagon.
Folytatta a kamatcsökkentést a jegybank monetáris tanácsa, az előző, 6,5 százalékos alapkamatot 0,25 százalékponttal 6,25 százalékra vágta. Az alapkamatról a jegybank héttagú monetáris tanácsa legutóbb 4:3-as szavazati aránnyal határozott, a kamatcsökkentést a négy külső tag támogatta, míg a kamat szinten tartására Simor András MNB-elnök és a két elnökhelyettese szavazott. A külső tagokat tavaly tavasszal választotta meg a parlamenti többség, a négy helyre csak a Fidesz állított jelölteket.
A Reuters múlt heti budapesti felmérésébe bevont 20 elemző közül 17 várta, hogy a jelenlegi 6,5 százalékos alapkamat 6,25 százalékra csökken kedden. A megkérdezett elemzők konszenzus szerint ebben az évben decemberben is kamatot csökkent a monetáris tanács, így az év végén az alapkamat 6,0 százalék lesz, a jövő év végén pedig 5,5 százalék.
Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni házak – Goldman Sachs, JP Morgan, 4cast, Morgan Stanley, UBS, Barclays, Bank of America-Merrill Lynch, Capital Economics – szakelemzői kivétel nélkül az MNB monetáris enyhítési ciklusának folytatását jósolták.
Az Equilor elemzői a mostani kamatdöntéstől jelentős forintgyengülést nem várnak, a forint a 286-288-as sáv közelében mozoghat. A határidős kamat-megállapodások (FRA) alapján a piaci szereplők 6,00 százalékos jegybank alapkamatra számítanak év végén, ami további vágást helyez kilátásba.
A mostani kamatdöntés már a harmadik olyan eset, amikor a kormánytöbbség közvetett akarata döntően befolyásolta az elvileg független jegybank monetáris politikáját és – mint az az ülés korábban közzétett jegyzőkönyvéből kiderült – szakmai érveit. A keddi csökkentés ezúttal is szoros szavazás eredménye lehetett, és valószínűleg a négy külső tag szavazott a döntés mellett. Cinkotai János és Kocziszky György már korábban is rendszerint csökkentésre szavaztak, az előző hónapban pedig már Gerhardt Ferenc, és a korábban a legkevésbé csökkentéspárti Bártfai-Máger Andrea is a csökkentést támogatta, míg a három belső tag, Simor András jegybankelnök, valamint a két alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia tartásra szavazott.
Mivel a befektetők már számítottak a lépésre, nem mozgatta meg a forint árfolyamát az MNB kamatdöntése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az eurót a döntés bejelentését követően is az előzőleg tartott 284,50 forintos árfolyamon jegyezték. Az euró árfolyama 11 óra körül 284,62 forinton, kora reggel 285,31 forinton, hétfő este pedig 284,95 forinton állt. A kamatdöntésre nem változott a többi főbb deviza forintárfolyama sem. A dollár jegyzése 219,60 forint közelében ingadozott, szemben a hétfő esti 220,90 forinttal. A svájci frank 235,50 forintos jegyzésnél tartózkodik, míg hétfő este 235,80 forint környékén állt az árfolyam. A japán jen jegyzése 2,7640 forint közelében alakult, szemben az előző esti 2,7683 forinttal.
A múltkori kamatdöntő ülésen a tanács többsége úgy ítélte meg, hogy az európai adósságválságot kezelő intézkedések számottevően javítják a globális pénzügyi piaci környezetet, ami a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelte. Több tanácstag hangsúlyozta, hogy jelentős és tartós javulás következett be az elmúlt hónapok során Magyarország kockázati megítélésében.
Már az első kamatcsökkentés után megindultak a találgatások, vajon egy kamatcsökkentési ciklus vette-e kezdetét. Akkor Simor András, jegybankelnök azt mondta: „a monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat és a kockázati megítélésünk javulása folytatódik”.
Azóta a kormány több, az árakat a vártnál is jobban felhajtó intézkedés mellett döntött, azonban úgy tűnik, a célszintet jelentősen meghaladó inflációt sem tartják a további kamatcsökkentések akadályának az MNB Monetáris Tanácsának enyhítésre hajló külsős tagjai. Az idei átlagos magyarországi infláció a budapesti várakozások alapján 5,8 százalék lesz. A monetáris testület külsős tagjainak korábbi érvelése szerint azonban ebből 2,4 százalékpontnyi a kormány költségvetési intézkedéseiből ered, és az ennek kiszűrésével számolt 3,4 százalékos átlagos idei alapinfláció már meglehetősen közel lenne a 3 százalékos célhoz.
A jegybank tartásra szavazó tagjai rendszerint azzal érvelnek, hogy jelen gazdasági helyzetben a kisebb kamat nem segíti érdemben a gazdasági élénkülést, az így is magas infláció viszont tovább nőhet, és várható a forint tartós gyengülése is. Részben ezért érveltek úgy a kamat tartására számító elemzők, hogy a sok bizonytalanság miatt egyelőre túl kockázatos lenne tovább csökkenteni a kamatot: szerintük még mindig erős a bizonytalanság egyrészt az IMF-tárgyalások sikerességével, másrészt az európai adósságválság fejleményeivel kapcsolatban, ráadásul a piacok az elmúlt hetekben a régió összes országára pozitívan tekintettek, így részben külső okokkal magyarázható a helyzetünk javulása.
Nem csak a kedvezőbb nemzetközi hangulat, és a magyar kiigazítás járul hozzá a kockázati felárak zuhanásához (CDS), mutatott rá Simor András a kamatdöntés után sajtótájékoztatón. Sokat köszönhetünk annak az uniós szabálynak is, amely szerint november elejétől spekulációs okból fedezeti pozíciót tilos tartani. Akinek ilyen pozíciója van, lezárja, vagy fedezi. Ez egyszerre okozza a CDS-felárak zuhanását, valamint a kötvény és deviza-árfolyam erősödését.
„Még nem jött el a kamatcsökkentés ideje, és tévedés azt hinni, hogy az alacsonyabb kamat segít a gazdaságnak" – mondta korábban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Indexnek adott interjújában. Úgy vélte, a hitelezést nem az alacsonyabb kamat pörgetné fel, hanem az, ha a kormány nem a bankrendszer zsebéből akarna minden költségvetési lyukat betömni. Addig viszont egyébként sem lehet növekedést várni, amíg nincs átgondolt gazdaságpolitika és kiszámíthatóság. IMF-megállapodás kell, már az eddigi csúszás vesztesége is háromszázmilliárd forint lehet három év alatt.
A Monetáris Tanács kamatdöntő ülése után közölte, a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után elérhetőnek tartja. Szeptemberben gyorsult az infláció, aminek hátterében elsősorban az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése állt. A foglalkoztatás bővülése, illetve a vállalatoknál jelentkező költségoldali inflációs nyomás mérséklése érdekében kiemelt fontosságú, hogy a bérek és ezen belül a minimálbérek jövő évi emelkedése összhangban álljon a gazdaság termelékenységének változásával.
A magyar gazdaság recesszióban van, a növekedés újraindulása csak jövőre, az exportpiacok élénkülésével várható. A beérkezett adatok megerősítik, hogy a belső kereslet gyenge, a külső konjunktúra pedig tovább romlik. A Monetáris Tanács megítélése szerint a kibocsátás tartósan elmarad potenciális szintjétől, a munkapiac pedig laza marad. A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése is számottevően elmarad a válság előtti ütemétől.
"További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az elkövetkező hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal" - közölte a tanács