Egy nappal azután, hogy a Mal jogerősen kártérítési pert bukott, elrendelték a cég felszámolását. Mivel korábban stratégiailag kiemelt vállalattá nyilvánították, a vagyonkezelője az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. lesz. A beszállítókkal együtt öt-hatezer embernek munkát adó cégnek milliárdos adóssága van, amit a csődhelyzet valószínűleg nem fog megfizetni, mert a gyártást egy új, már az állam által összehozott vállalatban viszik tovább.
Elrendelte a Veszprém Megyei Bíróság a 2010-es vörösiszap-katasztrófában érintett Mal Magyar Alumínium Zrt. felszámolását. Miután a Malt tavaly szeptemberben a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű céggé nyilvánította, a céghez állami vagyonfelügyelő kerül: a társaság irányítását és folyamatos működtetését az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. veszi át.
„A vállalat nemzetközi szinten is keresett termékeket állít elő versenyképes áron. A gyártás ezért egy, a hitelterhek alól mentesített vállalatban néhány éven belül nyereségessé tehető” – írja az állami vagyonfelügyelő kirendeléséről szóló közleményben a fejlesztési minisztérium. Az NFM tájékoztatása szerint az állami vagyonkezelő biztosítja a megfelelő forrást a munkahelyek megőrzését szolgáló, ésszerű intézkedésekre. Az azonnali és határozott kormányzati beavatkozással biztosítható a gyártáshoz szükséges ingatlanok és eszközök megtartása annak érdekében, hogy a termelés tovább folytatható legyen egy új, követelésektől mentes vállalatban.
A csődhöz vezető úton az utolsó lépés valószínűleg az volt, hogy kedden a bíróság jogerősen megállapította a cég kártérítési felelősségét a két és fél évvel ezelőtti iszapömlés miatt. A Fővárosi Ítélőtábla keddi, a jogalapról szóló közbenső ítéletében kimondta: Konkoly József devecseri nyugdíjas katona „jogosult arra, hogy vagyoni kártérítést követeljen” az ajkai cégtől a vörösiszap-katasztrófában őt ért károk miatt.
A minisztérium közölte azt is: a vállalatot a meginduló eljárásban fizetési moratórium illeti meg, vagyis a beszállítói nem függeszthetik fel a folyamatos ellátását még akkor sem, ha nem egyenlítik ki a számlát. „A működés zavartalan fenntartása a technológia sérülékenysége miatt, a vevőkör zökkenőmentes kiszolgálása érdekében elengedhetetlen. A több milliárdos forrás megfelelő likviditást biztosíthat egy valóban eredményes reorganizáció lebonyolításáig” – olvasható a közleményben.
A Mal felszámolási eljárásának megindítása az akkori kormányzati döntés ismeretében nem meglepő. Mióta tavaly januári hatállyal a csődtörvénybe beépítették ezt a bizonyos vállalatoknak kivételes eljárást biztosító lehetőséget, azóta ez már korántsem az első eset, hogy a kiemelt jelentőségűvé nyilvánított cég hamarosan bedől. A Malévot a tavaly februári csődje és leállása előtt néhány nappal módfelett sietősen sorolták be elsőként ebbe a körbe – a kormánydöntés hétfő délután jelent meg a Magyar Közlönyben, és kedd reggel hétkor már hatályos volt –, de ilyen minősítést kapott júniusban a Székesfehérvári Fűtőerőmű is, amely felszámolását szeptember elején rendelték el.
Kiemelt vállalatként a Malra egyedi, és az átláthatóságot, hatékonyságot nem feltétlenül szolgáló felszámolási szabályok vonatkoznak. Ilyen például az, hogy az állami felszámoló az értékesítést nyilvános pályázat nélkül, meghívással is lebonyolíthatja. Emellett a kiemelt státuszának köszönhetően rendkívüli fizetési moratórium illeti meg a vele szembeni követelések teljesítésében, ami a csődeljárás vagy felszámolás elindulásakor 90 nappal meghosszabbítható. Emellett az állami felszámolót nem lehet felmenteni, szabálysértés esetén csak pénzbírság szabható ki rá.
A Mal-felszámolás elindítása azoknak sem meglepő, akik rendszeresen nyomon követik a cégbírósági döntéseket. Szeptember 25-én ugyanis már született egy, a Mal felszámolásával kapcsolatos bírói végzés Veszprémben, amiből úgy tűnhetett, mintha már folyna az eljárás. Ez azonban egy félreértésen alapult, így azt másnap visszavonták, ám a sorszámok jelezték, hogy az addig megjelenteknél több végzés is született a Mal-felszámolás ügyében.
Az ajkai timföldgyár a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa után csaknem kilenc hónapra állami felügyelet alá került az úgynevezett „lex Mal” alapján, amely szerint a gazdasági társaságok honvédelmi érdekből állami irányítás alá vonhatók. Így a katasztrófavédelmi kormánybiztos és szervezete irányítása alatt működött a cég 2011. július elsejéig
A tulajdonosok tavaly februárban jelentették be, hogy jelképes összegért, ezer forintért felajánlották a cég tulajdonrészének ötven százalékát az államnak, végül azonban erről nem született megállapodás. A Mal a vörösiszap-katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzd: a katasztrófával közvetlenül összefüggő költségek 3,5 milliárd forintot tettek ki, 2,5 milliárd forint kiadás az üzemzavar miatt keletkezett, míg további 3 milliárdot a bankok vontak ki a cég finanszírozásából.
A cég korábban tetemes, mintegy másfél milliárd forintos tartozást halmozott fel a Bakonyi Erőmű Zrt.-vel szemben is. A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó erőmű menedzsmentje azt mondta: a tartozás egy része akkor keletkezett, amikor a Mal állami irányítása alatt volt. Az erőmű szerint egy ilyen összegű kintlévőség már a működésüket veszélyeztette volna. A kabinet decemberben 1,7 milliárd forintot csoportosított át az ajkai közszolgáltatások folyamatos fenntartására. Február elsejétől az állami tulajdonú MVM Partner biztosítja az áramszolgáltatást a MAL Zrt.-nek, miután a piaci alapú áramkereskedői szerződése lejárt, és a cég – minden bizonnyal a tartozásai miatt – nem talált magának új kereskedőt.
A Mal Zrt. a KPMG által elvégzett vagyonértékelés szerint a cég tavaly ősszel több mint 20 milliárd forintot ér, a térség legnagyobb munkáltatójaként a beszállítókkal együtt öt-hatezer embernek ad munkát.