Néhány éven belül újraindulhat a vasúti közlekedés a Székesfehérvár és Bicske között a nyolcvanas években leállított vonal egy szakaszán: Bicske és Alcsútdoboz között, a felcsúti fociakadémiát is érintő turisztikai kisvasutat nyitna a Puskás akadémia. Az Orbán Viktor által alapított felcsúti fociközpont vasútépítésének engedélyezési eljárása a napokban indult. Azt még nem tudni, hogy mennyiért és milyen forrásból épülhet újra a vasút, de elképzelhető, hogy turisztikai támogatásra is pályáznak majd.
Augusztus elején fordult A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz a Bicske-Alcsútdoboz közötti vasúti vonalszakasz rehabilitációja miatt. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) keretein belül működő alapítvány az egykori Bicske-Lovasberény-Székesfehérvár vasútvonal egy szakaszán szeretné újraindítani a vasúti közlekedést.
A 2007-ben alapított futballakadémia még 2009-ben vásárolta meg a MÁV-tól az 1898-ban megnyitott, de 1980 óta lényegében nem használt vasútvonal egy nagyjából húsz kilométeres, Bicske és Vértesboglár közötti szakaszát (a vonal múltjáról keretes írásunkban olvashat bővebben). Ezen a vonalon a most beadott úgynevezett vasútilétesítmény-engedélyezési eljárás szerint Bicske és Alcsútdoboz között tervezik a vonatközlekedés újraindításához szükséges úgynevezett rehabilitációs munkát.
A Székesfehérvár-Lovasberény-Bicske vasútvonalat 1898-ben nyitották, a MÁV 6-os, majd 906-os számú, egyvágányú vonala volt. A személyszállítás 1979-ben szűnt meg, a nyolcvanas években katonai célú teherszállításra használták (a HM-nek volt itt egy úgynevezett saját célú vágánya, Bicskén pedig olajraktára). A nyolcvanas évek első felében a Kapolyi László akkori ipari miniszter nevéhez fűződő Eocén-program kapcsán volt terv a felújítására, de a program bukásával együtt ezt is elvetették.
Ennek első fázisaként a HM-nek a bicskei vasútállomáshoz tartozó saját célú vágánya és az alcsútdobozi arborétum közötti szakaszon épülne újra a vasúti pálya – az egykor bezárt vonalat mára benőtte a gaz, a talpfák hiányosak, töredezettek, a sínek a legtöbb helyről eltűntek –, majd a második szakaszban tervezik a vonalat a bicskei állomáshoz csatlakoztatni. Az új szakaszon két új állomást is építenek, az egyik az Alcsútdobozi Arborétum megállóhely lesz, míg a másik a Puskás Akadémia megállóhely.
„A beruházás tervét évek óta dédelgetjük, de most jutottunk a konkrét kivitelezés előkészítéséig” – mondta az Index kérdésére Szöllősi György, a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója. Az alapítvány már korábban megkezdte a tulajdonába került szakaszon a fejlesztési munkákat, első lépésként tavaly tavaszra felújították a régi felcsúti állomásépületet, amelyből vendégházat alakítottak ki. A mostani engedélykérelemben egy 5724 méter hosszú, három állomást magába foglaló vonalszakasz megépítése szerepel. A beruházás során az engedélyezési eljárásról szóló hirdetmény (pdf) szerint műszaki karbantartásra üzemi csarnok is létesül majd Felcsút állomáson, emellett Szöllősi tájékoztatása szerint idővel a vasútvonal mellett bicikliutat is kialakítanának.
Az alapítvány tervei szerint legfeljebb 25 kilométer/órás sebességgel közlekedő, turisztikai célú, motorvonattal közlekedő nosztalgiavonat járna az újjáépített síneken. A felcsúti fociakadémia „a térségben kiépült, illetve kiépülő turisztikai- és sportcentrumok, szórakoztató központok összekötésével” indokolta a beruházást.
„Pontos időpontot nem tudok mondani, de a tervek szerint 2-4 éven belül építenénk meg a vonalat, és indítanánk el a turisztikai célú vasúti közlekedést” – mondta kérdésünkre Szöllősi György. A közlekedési hatóság engedélyezési eljárása alapesetben hat hónapig, tehát jövő februárig tarthat, vagyis a konkrét építkezés legkorábban jövő tavasszal kezdődhet.
A kommunikációs igazgató azt sem tudta megmondani, hogy mennyi pénzbe kerülhet a vasútépítés, és hogy tisztán önerőből költenek-e rá. Azt mondta, korábban volt szó arról, hogy az akadémia a regionális fejlesztési társasággal közösen indul turisztikai célú pályázatokon, de nem tudta megmondani, hogy végül indultak-e, és ha igen, mennyi pénzt és mire igényeltek.
A finanszírozás és az esetleges támogatás nemcsak Mészáros Lőrincnek az állami szektorral ápolt szoros kapcsolata miatt érdekes – az Átlátszó.hu riportsorozata szerint ő az egyik nagyobb nyertese a Nemzeti Földalapkezelő állami földbérlet-pályázatainak Fejér megyében –, hanem azért is, mert a felcsúti futballbázis máig élvezi alapítója, Orbán Viktor kiemelt figyelmét és támogatását. A miniszterelnök idei nyári szabadságának egy részét is az akadémián és az akadémia ügyeivel töltötte, és ismert az is, hogy Felcsúton milliárdos befektetéssel épül stadion. Az akadémiától amúgy eddig sem állt távol a közpénzek hasznosítása, az alcsútdobozi kastélykert megújítására uniós pályázaton is nyertek pénzt.
A pénzügyi feltételekről, és egyéb operatív jellegű kérdésekről Mészáros Lőrinc tudna tájékoztatást adni, de ő a jövő hétig szabadságon van, közölte a kommunikációs igazgató. Szöllősi azt viszont elmondta: a fejlesztési terveikben komplex turisztikai kínálatban gondolkodnak. Ennek egyik alapja az, hogy az akadémia már korábban átvette az alcsútdobozi arborétum üzemeltetését a Duna-Ipoly Nemzeti Parktól – bár az arborétum maradt állami tulajdonban –, de mostanra már magára az akadémiára is rendszeresen érkeznek turisták, vendégcsoportok.
Emellett tervezik az arborétumban lévő, mára a főfalakig lebontott Habsburg-kastély visszaépítését, de a vendégcsalogató elemek között emlegette Szőllősi az akadémián lévő, bár végleges formáját még el nem nyert, interaktív bemutatóközpontnak szánt Puskás múzeumot is, és logikusnak nevezte, hogy mindezeket a fociakadémia üzemeltette turisztikai létesítményeket összekössék a turisztikai célú vonatjárattal.