Nem zajlik le olyan egyeztetés, parlamenti ülés, ahol ne derülne ki, hogy még mindig több lényeges ponton írják át a jövő évi adócsomagot a koalíciós képviselők. Akár a kormány egyetértésével, akár annak akaratával szemben.
A parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának mai ülésén nyilvánvalóvá vált, hogy újdonságként emelik az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás adómentes határát. Ha a cég az alkalmazott kölcsönös egészség- vagy önsegélyező pénztári befizetését kiegészíti, jövőre már nyugodtan hozzájárulhat a tagdíjhoz havonta a minimálbér 30 százalékának erejéig. Ezt ugyanis adó- és járulékmentesen teheti meg. Tavaly ugyan még 50 százalék volt köztehermentes, de idén januártól levitték a határt 20 százalékra. Most tehát visszarendeződés következik be.
Talán némi meglepetésre a kabinet egyetért azzal a korrekcióval is, hogy jövőre mégse vezesse be a differenciált energiaadót. Leegyszerűsítve: jövőre az üzleti fogyasztókat, illetve a többi - beleértve a lakossági és közüzemi, önkormányzati, költségvetési intézményi - fogyasztót uniós jogharmonizáció miatt eltérő energiaadó sújtotta volna a mostani egységes elvonással szemben. Mivel az energia- és földgázellátó cégek nem tudnának átállni januárra az új rendszerre, ezért ez egy évvel halasztódni fog.
Ezzel azonban az üzleti felhasználók, azaz a magáncégek nagyon rosszul járnak. Azt fogja ugyanis minden bizonnyal megszavazni az Országgyűlés a kabinet egyetértése mellett, hogy az üzleti felhasználók a jelenlegi 186 forintos megawattóránkénti villamos energiára vonatkozó adó helyett jövőre 252 forintot fizessenek megawattóránként. (Az eredeti adócsomagban maradt volna az adótétel 186 forinton.)
Értelemszerűen ennyit fognak fizetni az iskolák, kórházak, minisztériumok, államizgatási szervek és a lakosság is. Ez esetükben is emelést jelent, de ez nem elkerülhető, mivel az indoklás szerint az uniós minimumszintre fel kell zárkóztatni a tételt. (Az emelés picit kisebb, mint amit az eredeti adócsomag tartalmaz.)
2009-től aztán az üzleti felhasználók adója visszamenne a mai, 186 forintos szintre, a lakossági és más nem üzleti felhasználóké pedig maradna 252 forinton megawattóránként.
Az áram mintájára fog alakulni a földgáz után kivetett energiaadó sorsa is. Vagyis jövőre gigajoule-onként egységesen 75,6 forintot számítanak fel elvonásként, hogy aztán 2009-től a nem üzleti szereplők ugyanennyit fizessenek, az üzletiek pedig 56 forintot.
A kormány óvatosabban fogja emelni a fogyasztási dohányok, tehát a szivar, szivarka, finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány jövedéki adóját. A cigaretta jövedéki adójához hasonlóan jövő áprilisban és szeptemberben ezeknek is emelkedik az adója. Áprilisban a fogyasztási dohányoknál 25,5 százalékos, szeptemberben pedig 2,8 százalékos növelésre került volna sor, ám egy tegnap beadott és a kormánnyal egyetemben a költségvetési bizottság kormánypárti többsége által is támogatott javaslat értelmében inkább 9,7-9,7 százalékos emelést hajt majd végre a parlament.
A parlament hétfő késő délután szavaz a benyújtott adómódosítókról. Akkor már látni lehet, hogy az eredeti adócsomaghoz képest hol fogják átírni a jövő évi adótörvényeket. Rá egy hétre a zárószavazást tartják. Ott is lehetnek még korrekciók. November 15-ig kihirdetik a 2008-as adótörvényeket.
Sokat támadta a szocialista frakció a kabinetet a telkek illetékmentességének szigorítása miatt. A kormány mostanra beadta a derekát és visszavett az elképzeléséből. Azt akarta a kabinet, hogy csak akkor ne kelljen öröklési, ajándékozási vagy vagyonátruházási illetéket fizetni a telkek öröklése, ajándékozása vagy eladása után, ha arra az érintett négy éven belül lakóházat épít, és a lakóház hasznos alapterülete eléri a maximális beépíthetőség legalább 50 százalékát.
A koalíciós erők kifogásolták, hogy ennek értelmében csak akkor nem kellene illetéket leróni, ha mondjuk egy 300 négyzetméteres telket vesz valaki (és ezt egyébként teljesen beépíthetné), és arra felhúz minimum 150 négyzetméteres lakást. Most úgy áll a helyzet, hogy az arányszám 30 (vagyonátruházásnál 25) százalék lesz.
Nóvum az is, hogy az a cég, amelyik tőzsdére megy és jelenértéken legalább 100 millió forintos beruházást hajt végre, fejlesztési adókedvezményt vehet majd igénybe. Bizonyos kritériumokat is teljesítenie kell.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén bejelentetteket is átvezetik a csomagon. Vagyis például az étkezési utalványok és az iskolakezdési támogatás adómentes határa feljebb tolódik, a 10 százalékos kedvezményes társasági adókulcsot pedig a mai 5 millióval szemben jövőre már 50 millió forintig lehet alkalmazni szigorú feltételek teljesítése esetén.
Két olyan korrekció is lesz, amit a kormány nagyon nem akar, de a koalíciós képviselőket ez nem fogja meghatni. A kisadók összevonásától el fognak állni a szocialisták. (Múltkor is nyilvánvalóvá tették ezen szándékukat, most megismételték.)
Visszakozik az MSZP a 2009-es ingatlanadó ügyében is. Most már nemcsak azt akarják, hogy a számított érték alapú adó mellett megmaradjon a négyzetméter alapú adó, hanem azt is, hogy a korrigált forgalmi érték alapú adó is továbbéljen. Az önkormányzat pedig szabadon eldöntheti, hogy két év múlva melyik módszer alapján szed építmény- és telekadót. Vagyis semmi egyéb nem történik, mint hogy a számított érték alapú ingatlanadótól elálltak a szocialisták.