Kétszer keményen nekiment a kisebbik koalíciós párt a nagyobbiknak, amihez megnyerte az ellenzék támogatását is. Aztán panaszkodtak, hogy az MSZP is megtette ugyanezt. Kizárólag érték alapú ingatlanadó lesz 2009-től, de a bankok megússzák a céltartalékaik egy részének megadóztatását.
A szabad demokraták az ellenzéki képviselőkkel összefogva kínos helyzetbe hozták a szocialistákat az adócsomaghoz benyújtott módosító javaslatokról tartott mai parlamenti szavazáson. Egy darabig minden a legnagyobb rendben ment, a kormánypárti honatyák fegyelmezetten voksoltak, ám amikor az ingatlanadóhoz értek, a liberálisok koalíciós társuk megrökönyödésére átálltak az ellenzék oldalára és leszavazták a szocialisták indítványát.
Az MSZP lényegében el akarta szabotálni a 2009-ben életbe lépő számított érték alapú ingatlanadót. Ismeretes, a nyáron kötött koalíciós megállapodásban a szocialisták és a szabad demokraták rögzítették, hogy 2009-től számított érték alapú ingatlanadó lesz Magyarországon. A kormány ilyen adócsomagot terjesztett az Országgyűlés elé, azonban az adócsomag parlamenti tárgyalása, vagyis az elmúlt pár hét alatt a szocialisták megrettentek a lépéstől.
Ezért egy olyan módosító javaslatot fogalmaztak meg, amellyel gyakorlatilag elálltak az elvonás bevezetésétől. Azt szerette volna az MSZP, hogy az érték alapú ingatlanadó ugyan jöjjön be a rendszerbe, ám mellette a mai két adókivetés, vagyis a négyzetméter alapú és a korrigált forgalmi érték alapú adóztatás is maradjon fenn és az önkormányzat szabadon dönthessen, melyiket kívánja kivetni.
A Fidesz az ingatlanadó esetén megtett lépésével éket vert a koalíció két pártja között úgy, hogy vélhetően megússza azt, hogy a legnagyobb ellenzéki pártra rásüssék az ingatlanadó bevezetésének bélyegét. Az adócsomag jövő heti zárószavazásán minden bizonnyal a csomag - benne az ingatlanadó bevezétese - ellen fognak szavazni a fideszesek. A mai akciójukat azzal menthetik ki, hogy ha így is, úgy is lesz valamilyen ingatlanadó (mert vagy új jön vagy a mai ingatlanadó marad), akkor az inkább a mai helyett a számított érték alapú legyen.
Az SZDSZ azonban a mai voksoláson - talán azért, mert a szocialisták tegnap este a magas szintű koalíciós egyeztetésen is elutasították a liberálisok személyi jövedelemadó-táblát és a 2008-as költségvetést átíró javaslatait - megleckéztette a nagyobbik koalíciós pártot. Nemmel szavaztak ugyanis az adócsomag ezen pontjának felpuhítására, és így tett szinte kivétel nélkül az ellenzék is. Vagyis: a Fidesz, az MDF és a KDNP is segítette az SZDSZ-t, hogy az megtorpedózza a szocialisták akaratát és így két év múlva kizárólag számított érték alapú ingatlanadót fognak kivetni az önkormányzatok.
Amikor a szóban forgó módosító indítványról megjelent a parlamenti kivetítőn a voksolás eredménye, a szocialisták padsoraiból néhányan gúnyos megjegyzésekkel kísérve megtapsolták a szabad demokraták barátságtalan akcióját.
Akkor még nem sejthették, hogy nemcsak a koalíciós társ pártolt el mellőlük, de a kormány magas pozícióban levő szocialista tagjai - illetve más közjogi posztot betöltő szocialisták - is. A szavazásról fenn tartott statisztikákból kiderül ugyanis, hogy többek között Gyurcsány Ferenc kormányfő, Veres János pénzügyminiszter, Kiss Péter kancelláriaminiszter és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is a szocialista frakció többségével szembement és az SZDSZ-szel és az ellenzékkel együtt szavazott. Ha nem így tettek volna, akkor az MSZP kívánalma teljesült volna.
Mondhatják persze azt, hogy - Szili kivételével - a kabinet tagjaként ők amellett az előírás mellett tették le voksukat, amit a kormány beterjesztett, vagyis hogy 2009-től csak számított érték alapú ingatlanadó legyen. De mostani tettükkel meg is intették a képviselőcsoport tagjait.
Az adócsomaghoz benyújtott módosító javaslatokról tartott mintegy egy órás szavazás záró akkordja még egy meglepetést, a szabad demokraták és az ellenzéki honatyák újabb összefogását hozta a szocialistákkal szemben. Hiába vonták vissza ugyanis szinte az utolsó pillanatban kormánypárti kezdeményezésre azt a módosítót, ami mentesítette volna a bankokat a céltartalékaik egy részének megadóztatása alól.
Biztosat csak egy hét múlva, az adócsomagról tartandó zárószavazás után lehet mondani. Elvileg akkor már csak egy szavazást tartanak, egyben a most beszavazott módosítókkal korrigált adócsomagról. Ám a múltbeli tapasztaltok alapján könnyen elképzelhető, hogy vitás kérdésekben - koherenciazavarra hivatkozva - visszacsempésznek valamit akár a kormány, akár a koalíciós pártok kezdeményezésére.
Az ingatlanadó ügyében az egyetlen lehetséges eszközt, a koherenciazavarra való hivatkozást nem igazán játszhatná meg az MSZP, mivel nincs olyan szakasza az adócsomagnak, amellyel egy másik ellentétben lenne ebben az esetben. Ám január végéig állítólag a nagyobb ívű adóátalakításról megállapodhatnak a koalíciós pártok, és akkor ismét elővehetik a most vitát kirobbantó ügyet.
Visszavont módosítóról nem lehet szavazni - egy esetet kivéve. Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnök ugyanis sajátjaként újra előterjesztette és külön szavazásra kikérte az indítványt, így voksoltak róla a képviselők. Az MSZP akarta egyedül megadóztatni a bankok céltartalékát (a megadóztatás ellen egyébként még a jegybank is tiltakozott, csakúgy, mint a Bankszövetség), az SZDSZ és az ellenzéki pártok politikusai végül is megkegyelmeztek a bankoknak.
Itt is ugyanaz volt a helyzet, mint az ingatlanadónál: Gyurcsány és a kormány tagjai a szocialista frakció akaratára fittyet hányva átszavaztak. Tették ezt azért nagy valószínűséggel, mivel pár napja ők ígéretet tettek a bankok céltartalékának megadóztatását nehezményező jegybanknak, Bankszövetségnek és az egyes hitelintézeteknek, hogy mégsem terheli majd elvonás a céltartalékok egy részét. Erről azonban hallani sem akart a szocialista frakciócsoport, ezért visszavonatta a céltartalékadótól mentesítő javaslatot. Tervüket azonban keresztülhúzta - a fent említett módon - Kuncze.
Ehhez képest az SZDSZ este közleményt adott ki, amelyben kifogásolják, hogy a szocialista képviselők "kihátráltak a kormányprogram és koalíciós szerződés fontos elemeinek végrehajtása mögül". A kisebbik kormányzó pártnak az a baja, hogy az MSZP-s kéviselők nemmel szavaztak három adónem összevonására. A kormány hiába támogatta a javaslatot, azt csak 28 képviselő szavazta meg, a Fidesz és az MSZP frakciója is ellene szavazott.
Vagyis nem lesz semmi a "kisadók összevonásából", így jövőre is fennmarad az innovációs járulék, a szakképzési járulék és a rehabilitációs hozzájárulás a mai szabályok mellett. Pedig ezt is a kormány terjesztette be a koalíciós megállapodának megfelelően, ám az egyeztetések közben a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletei elutasították az adóegyszerűsítésnek ezt a formáját. Mivel a kabinet elképzelése volt, ezért most Gyurcsány, Veres és a többi kormánytag ragaszkodtak hozzá, de ez kevésnek bizonyult.
Az SZDSZ sajnálkozó közleményében Gyurcsány Ferencet, mint az MSZP elnökét arra kéri, hogy járjon el annak érdekében, hogy a szocialisták támogassák a reformtörekvéseket.
Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese az Inforádiónak azt mondta, hogy azért nem támogatták a kormány javaslatát, mert az Országos Érdekegyeztető Tanács sem értett vele egyet. Kovács szerint kár olyan ügyet támogatni, amit azok sem akarnak, akiken segíteni szerettek volna vele.
Ezt a három pontot leszámítva a papírforma szerint fogadták el az adócsomaghoz beérkezett módosító javaslatokat. Így a fajsúlyosabb indítványok közül zöld utat adtak annak, amelyik a 10 százalékos társasági adókulcsot a mai 5 helyett jövőre már 50 millió forintos adóalapig engedi alkalmazni. Persze meg kell még felelni számos feltételnek is, köztük annak is, hogy az így elért adóösszeget beruházásra, hiteltörlesztésre, munkanélküli, pályakezdő vagy megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatására lehet csak fordítani. Ez volt egyébként az egyetlen olyan javaslat, amelyet a képviselők egyhangúan fogadtak el, vagyis a Fidesz és a másik két ellenzéki frakció is jó ötletnek tartotta az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormánnyal köttetett kompromisszumot.
Jövőre a hidegétkezési utalványok adómentes határa havi 5-ről 6 ezerre, a melegétkezésié pedig 10-ről 12 ezerre emelkedik. Az iskolakezdési támogatást a havi minimálbérhez kötik, annak 30 százalékáig lesz adómentes. Vagyis így a mai 20 helyett 2008-ban közel 21 ezer forintot lehet így adó- és járulékmentesen a cég alkalmazottjának vagy hozzátartozójának adni. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás adómentes határa pedig a minimálbér 20 százalékáról 30-ra növekszik.
Nem valósul meg a társadalombiztosítási járulékok egyszámlára történő utalása. A kormány ezt eredetileg tervezte, ám a tiltakozás miatt elállt az elképzeléstől és a koalíció sem forszírozta az ügyet.
Elfogadták az a módosító javaslatot is, hogy jövőre kétszer, egyenletesebb ütemben emelkedjen a cigarettán kívüli, fogyasztási dohányok jövedéki adója. Az is átment, hogy annak a teleknek a megszerzése, öröklése, ajándékozása lesz illetékmentes, amelynél a ráépített lakás a maximális beépíthető terület 10 százalékát eléri. A kormány eredetileg sokkal szigorúbb lett volna, a kabinet az 50 százalékos szint eléréséhez kötötte volna az illetékmentességet. És még támogattak olyan javaslatokat is, amelyekről nemrég írtunk.