Három esztendőn át készült, januárban lépett hatályba, de már most több ponton módosítják az újrakodifikált áfatörvényt. A Pénzügyminisztérium pénteken kora délután nyújtotta be az Országgyűléshez az idei első adócsomagot, amelyben az áfatörvényen kívül az adózás rendjéről szóló törvényen is korrekciókat hajtanak végre.
Az újrakodifikált áfatörvényt Csobánczy Péter, a forgalmi adók, vám és jövedéki adó főosztály vezetője írta. Csobánczy az akkori pénzügyminiszter, Draskovics Tibor hívására érkezett 2004 őszén a tárcához és látott hozzá az áfatörvény átírásának. Az ihlette a jogszabály újrakodifikálását, hogy a másfél évtizedes áfatörvényt toldozgatták-foldozgatták, emellett pedig megérett arra is, hogy alaposan hozzáigazítsák az EU-joghoz.
A munka nem sikerült hibátlanul, a törvény november közepi kihirdetése, de főleg a január 1-jei hatálybalépés után vállalkozások, könyvelők több fórumon is a törvény anomáliára hívták fel a figyelmet. A több sebből vérző áfajogszabályt ezért most, két hónappal életbe lépése után módosítani kell.
Értelmezési vitákat generált a fordított áfafizetésnek az a része, amely az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozott. A törvény mostani módosítása orvosolni kívánja a pontatlanságból fakadó problémákat azzal, hogy szűkíti azoknak a szolgáltatásoknak a körét, amelyekre fordított áfafizetést kell alkalmazni. Így a fordított áfafizetés "csak az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatásokra terjedne ki", mégpedig május 1-jétől. További feltétel, hogy ezen szolgáltatások építési hatósági engedélyköteles tevékenységhez kell hogy kapcsolódjanak.
Korrigálják az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos áfaszabályokat is. A főszabály az, hogy az ingatlan bérbeadása adómentes, ekkor pedig az áfalevonási jog nem illeti meg az adóalanyt, de lehetősége van az adózónak arra, hogy áfafizetést válasszon, ekkor azonban már jár az áfalevonási jog. Bárhogy is dönt az adózó, a tulajdonába tartozó összes ingatlan bérbeadására öt éven át egységesen érvényben marad választása, tehát nem teheti meg azt, hogy egy termőföldet áfával növelten adjon bérbe, míg egy lakást áfa nélkül.
Az önkormányzatok számára előnyösebb, ha nem lakóingatlant áfakötelesen adnak bérbe, ám a szociális bérlakást áfa nélkül. Ezt a hatályos szabályozás nem engedi, ám a módosítással lehetővé teszik. Vagyis megengedik, hogy ha áfafizetési kötelezettséget választ az adózó ingatlan bérbeadására, akkor választása ne terjedjen ki lakóingatlan bérbeadására. Ezt már a törvény kihirdetését követő nap lehet alkalmazni. De aki eddig már választását jelezte, az a törvény kihirdetését követő 30 napon belül még mondhatja azt, hogy lakóingatlanra mégsem kéri az áfaköteles bérbeadást.
11 paragrafus az áfatörvényt módosítja, ezen kívül még 5 olyan paragrafusból áll a most benyújtott mini-adócsomag (a hatályba léptető, záró és átmeneti rendelkezéseket leszámítva), amely az adózás rendjéről szóló törvényt korrigálja. Közülük a legnagyobb érdeklődésre a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabályozást érinti.
Erről nemrégen írtunk, nevezetesen arról, hogy könnyen a közbeszerzések csúszásához vezet az az új előírás, hogy március 1-jétől csak úgy lehet közbeszerzésben érintett vállalkozások között a szerződéssel összefüggésben pénzt kifizetni egy alacsony határ felett, ha igazolást kér és mutat be az alvállalkozó. A sokrétű problémát most részben kigyomlálják azzal, hogy kimondják: az a nullás igazolás, amelyet át kell adni az alvállalkozónak az őt megbízó cégnek, általánosan érvényes lesz, tehát nem kell minden megbízóra külön-külön kérni.
Változtatják az adómentes termékimport érintő passzusokat, az adóraktározással összefüggő szabályokat, valamint bővítik azokat az eseteket is, amikor mentesülni lehet az áfalevonási tilalom alól. Egyszerűsítik a számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat.
Figyelni kell azonban arra, hogy az APEH felé benyújtandó igazolás iránti kérelemben minden egyes megbízó nevét, adóazonosító számát fel kell tüntetni. A kapott igazolást csak ekkor viheti az alvállalkozó és adhatja át minden megbízó részére, kérve jussát. Ha olyanhoz is viszi az általánosan felhasználhatónak tekintett igazolást, akinek az adatait nem tüntette fel a kérelmében, akkor az alvállalkozó mulasztási bírsággal sújtható, mert jogtalanul járt el. (Arról, hogy általánosan használható az igazolás, a PM - a tárca honlapján a Közlemények menüponton belül olvasható - és az APEH a napokban egyébként két közleményt is nyilvánosságra hozott.) Tudni kell még, hogy a törvény kihirdetését követően már életbe lép ez a könnyítés.
A jelek szerint nem kell sokat aludni a törvény kihirdetéséig. A parlament honlapján látható bizottsági menetrend szerint az ebben az esetben meghatározó költségvetési és pénzügyi bizottság hétfőn már a mini-törvénycsomaghoz benyújtott módosító javaslatokról is tárgyal, kedden pedig már a kapcsolódó módosításokon is túllesznek a képviselők, ezért rohamtempóban akár már a rá következő héten az Országgyűlés szavazhat is a törvényről.