Index Vakbarát Hírportál

Uniós jogot sért a magyar áfaszabályozás

2005. október 6., csütörtök 15:54

Csütörtökön az Európai Bíróság két áfaszabályozási ügyben is megállapította: az uniós direktívát sértő módon korlátozták az állami támogatásokban részesülő cégek áfavisszaigénylési lehetőségét. A bíróság szerint az EU szabályozása "világos és egyértelmű", nem lehetett félreérteni, ezért az ítéletet visszamenőlegesen kell alkalmazni. A döntéssel gyakorlatilag kimondták: a magyar áfaarányosítási előírások is sérti a közösségi jogot - mondta el az Indexnek Oszkó Péter, a Deloitte adótanácsadó partnere. A pénzügyminisztérium szerint semmi gond, hazánk nem áll a bíróság előtt, és nem számítanak arra, hogy bárki visszamenőlegesen követelné a neki járó pénzt.

Mintha nem is ugyanarról az ítéletről lenne szó - az embernek ez az érzése, amikor a pénzügyminisztérium és az adószakértő értelmezi az Európai Bíróság csütörtöki, spanyol és francia áfaszabályozással kapcsolatos ítéletét. Oszkó Péter szerint ezzel a bírósági döntéssel hamarosan pont kerülhet a magyarországi áfaarányosítási ügy végére, és a cégeknek 2004. május 1-jég visszamenőlegesen is jár az áfavisszatérítés lehetősége. A pénzügyminisztérium ugyanakkor nem készül arra, hogy az egyébként 2006. január 1-jétől megszüntetni tervezett áfaarányosítási szabályozókat visszamenőleges hatállyal módosítsa.

Állami támogatás mínusz áfa

A spanyol áfaszabály, amit az Európai Bíróság által most az uniós joggal ellenkezőnek tartott, azt tartalmazza, hogy az a vállalkozás, amely állami támogatásban részesült, nem jogosult az egyébként levonható áfa teljes összegének visszaigénylésére. A le nem vonható áfa aránya megegyezik az állami támogatás összbevételekhez viszonyított arányával, ezért is nevezték az ügyet áfaarányosítási ügynek. Ez az áfaszabályozás lényegében azt mondja ki Spanyolországban is, hazánkban is, hogy a támogatást tárgyi adómentes bevételnek kell tekinteni - mondta az Indexnek Oszkó Péter, a Deloitte adótanácsadó partnere. Hasonló, bár csak a tárgyi eszközökre szóló arányosítási kötelezettség van Franciaországban is.

Az Európai Bíróság mindkét ügyben ugyanazt a döntést hozta: csak akkor lehet az áfalevonás jogát korlátozna, ha ezt a vonatkozó uniós direktíva egyértelműen elrendeli. Ha nincs ilyen kimondott szabály, akkor a tagállamok nem vezethetnek be ilyen korlátozást. Az indoklásban a bíróság azt is kimondta: a tagállamok akkor sem jogosultak a direktívától való eltérésre, ha azt rossznak ítélik, és úgy gondolják, az általuk alkalmazott megoldás kevésbé versenycsorbító hatályú. A bíróság kimondta azt is, hogy az EU áfalevonási szabályozása "világos és egyértelmű", azt nem lehetett félreérteni. Oszkó Péter aláhúzta: ezen az okfejtésen elindulva a bíróság leszögezte: a döntést visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni, vagyis érvényteleníteni kell az uniós jogot sértő törvényt - elvileg Magyarországon is. A visszamenőleges hatály 2004. május 1-jéig, hazánk EU-csatlakozásáig szól, vagyis mintegy másfél évről van szó.

Ránk is vonatkozik

A bíróság döntése ugyanis az ügyben nem érintett európai uniós tagállamokra, így Magyarországra is vonatkozik - mondta Oszkó Péter. Az Európai Bíróság ugyanis egyértelművé tette, hogy az uniós direktívát az unió minden országában alkalmazni kell, és az annak esetleges ellentmondó jogszabályokat semmisnek kell tekinteni.

Ez azonban a gyakorlatban korántsem jelenti azt, hogy az ügyben érintett vállalkozások azonnal hozzájuthatnak a pénzükhöz, holott tízmilliárdos nagyságrendű összegről van szó. A szakértő szerint, mivel a kormány csak január elsejétől és nem visszamenőleges hatállyal tervezi megszünteti az áfaarányosítási szabályokat, a vállalkozásoknak idén még lehetnek jogvitáik az adóhivatallal. Ebben az esetben magyar bírósághoz kell fordulniuk, és ott jelezniük, hogy az Európai Bíróság már értelmezte a helyzetet, és határozott ilyen ügyben. A magyar bíróság ekkor megteheti, hogy az európai döntés nyomán hoz ítéletet, vagy újból kikéri az Európai Bíróság állásfoglalását, amely vagy visszautal a mostani állásfoglalásra, vagy hoz egy azzal megegyező tartalmút.

A PM nem enged

A hosszas procedúrára azért is fel kell készülniük az ügyben érintett vállalkozásoknak, mert úgy tűnik, az ügyben a pénzügyminisztérium - ahogyan Oszkó Péter a lehetséges forgatókönyvek egyikeként felvázolta - "a homokba dugja a fejét". A tárca sajtóosztályán kérdésünkre közölték: a PM szerint nincs áfaarányosítási ügy, hiszen "nem vagyunk ott a bíróságon" , és mire egyáltalán bírósági szakaszba kerülne egy ügy, addigra (a január elsejétől hatályba lépő törvénymódosítás miatt) már nem lesz ilyen ügy Magyarországon. A PM szerint nem kell azzal sem foglalkozni, hogy a bírósági ítélet szerint az áfaarányosítási szabályokat visszamenőlegesen kell érvényteleníteni, mondván, amíg nincs ilyen eljárás, addig nincs értelme arról beszélni, visszamenőlegesen kell-e alkalmazni a bírósági rendelkezés nyomán az uniós direktívát vagy sem. Azt többször megerősítették: a törvénytervezet szerint az áfaarányosítás 2006. január elsején szűnik meg, és nem visszamenő hatállyal.

Ha tehát egy cég jogot szeretne formálni a tavaly május óta vissza nem igényelhető áfájára, akkor gyorsan lépnie kell. Azt, hogy a vállalkozásoknak érdemes is lépniük, érzékelteti: Oszkó Péter szerint éves szinten tízmilliárdot jócskán meghaladó összegről van szó.

Rovatok