Ha kedvezményes áfakulcs lép érvénybe a magánlakások felújítására és a házi gondozói szolgáltatásra, 15 milliárd csúszik ki az állam zsebéből.
Az Európai Bizottság tegnapelőtt bólintott rá a tagországok kérelmeire, s ennek nyomán Magyarország kedvezményes áfakulcsot alkalmazhat a magánlakások felújítására, a házi gondozói szolgáltatásra, kisebb javítási szolgáltatásokra (kerékpár-, cipő-, ruha- és háztartási fehérnemű-javítás, -igazítás). Így ha akarja, a kormányzat az őszi parlamenti ülésszakon az Országgyűlés elé terjesztheti az áfatörvény ezt tartalmazó módosítását; rendes ügymenetet feltételezve pedig akár novembertől már a normál adómértéknél kisebb kulcsot kellene felszámítani a szóban forgó tevékenységek után.
Hogy valóban így cselekszik-e a kabinet, és ha igen, akkor az 5 százalékos körbe sorolja-e az említett szolgáltatásokat, vagy ismét háromkulcsossá teszi az áfarendszert, még nem tudni. A lap ezt firtató kérdésére a Pénzügyminisztérium mára ígért választ. (Ezektől elkülönítve kell kezelni az unió engedélyét nem, de az EU-nak történő bejelentést igénylő szociális lakásépítés ügyét, amelynél korábban a kabinet szintén kifejezte szándékát a kisebb áfa alkalmazására: itt még a fogalommeghatározás is várat magára.)
A lépés büdzsére gyakorolt hatását nehéz megbecsülni. Veres János szakminiszter korábban arról számolt be, hogy a tárca számításai szerint az első két szolgáltatás 5 százalékos kulcs hatálya alá helyezése éves szinten 15 milliárd forint bevételkieséssel járhat.
Vélhetően a kisebb javítási szolgáltatások esetében sem lenne néhány milliárd forintnál nagyobb hatású az intézkedés. Ám van esélye olyan kimenetelnek is, amelyben a tehercsökkenés "kifehérítést" von maga után, s összességében jól is járhat az államháztartás. Szakértők szerint néhány kérdést ugyanakkor még tisztázni kell. Így például meg kell határozni, mi minősül magánlakásnak. Azt is szabályozni kell, ha üzleti célból újítja fel az illető a lakást, majd bérbe adja, ennél a felújításnál is a kedvezményes kulcsot kell-e alkalmazni.