Hároméves munka eredménye az újrakodifikált áfatörvény, ami januártól léphet életbe. Mindenkire kiterjesztik a csoportos adóalanyiság választási lehetőségét. Az ingatlanok eladásánál és bérbe adásánál választhatunk, áfával vagy anélkül akarjuk-e lebonyolítani az üzletet. A visszaigénylést könnyítik. Lesz egyetemleges felelősség is.
A jövő évi adócsomagon kívül egy másik nagy jelentőségű törvényjavaslatot is elkészített a Pénzügyminisztérium. A szaktárca a toldozott-foltozott jelenlegi áfatörvényt teljes egészében átírta, és egy újrakodifikált áfatörvényt tervezett. A dokumentumot megszerezte az Index.
Még három évvel ezelőtt, az akkori pénzügyminiszter, Draskovics Tibor felkérésére látott hozzá a munkához Csobánczy Péter, a forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály vezetője. Az elkészített jogszabálytervezet jelenleg államigazgatási egyeztetésen van, és az adócsomaggal egy időben, szeptember végén kerülhet az Országgyűlés elé, majd 2008 januárjától léphet hatályba.
A közel másfél évtizeddel ezelőtt született áfatörvény teljesen új formába öntését két tényező motiválta. Egyrészt ez idő alatt ezerszer is módosították, ami nagyban rontotta az áttekinthetőséget, nehézzé vált az értelmezése, ez a jogkövetést is nehezítette. Másrészt Magyarország uniós csatlakozása miatt a közösségi áfairányelvet is át kellett ültetni a hazai jogszabályokba, ám szakértők szerint a mostani áfatörvény néhány pontja még mindig ellentétes az uniós joggal. Idén év elején az uniós áfaszabályozás is megújult, így hát az uniós jogharmonizáció is indokolja az újrakodifikálást.
A lapunk birtokába került dokumentum tanúsága szerint a PM is azt várja ettől a lépéstől, hogy kiküszöböli a jogharmonizációs hiányosságokat és könnyebben lesz követhető, ezért a jogkövetés erősebb lesz, és könnyebb lesz az ellenőrzés is.
Fontos tudni, hogy az áfakulcsok nem változnak, azaz marad az 5 százalékos kedvezményes és a 20 százalékos normál kulcs, tehát nem kell készülni sem adóemelésre, sem -csökkentésre. (Ennek nyilvánvaló oka, hogy a konvergenciaprogram köti a PM kezét bevételi szempontból.) Sőt, nem sorolnak át bizonyos termékeket egyik kulcs alól a másik alá sem. Ez azonban lényeges információtartalommal bír. Elmagyarázzuk, miért.
Lehetőség lenne bizonyos élőmunka-igényes szolgáltatásokra és az áramra kedvezményes - praktikusan a mostani helyzetet alapul véve 5 százalékos - áfakulcsot alkalmazni. Tavaly az EU a többi tagországhoz hasonlóan nekünk is megengedte, hogy egészen 2010-ig a lakásfelújításra, a házi gondozói szolgáltatásra, kisebb javítási szolgáltatásokra - egyebek mellett kerékpárok, cipők, ruházati termékek, bőráruk javítására - kedvezményes kulcsot használjunk. Magyarán: ezeknél a mostaninál kisebb adót lehetne felszámítani. Az más kérdés, hogy az említett tevékenységet végzők sokszor áfa nélkül, feketén dolgoznak, ezért szakemberek szerint hiába vinnék le 5 százalékra a kulcsot, sokan akkor is inkább megkerülnék a szabályokat. Az unió arra is áldását adta, hogy ha egy tagország úgy gondolja, nyugodtan sorolja át az elektromos energiát (áramot) a kedvezményes körbe korlátlan ideig.
Ezt a két lehetőséget hazánk a jelek szerint nem akarja kihasználni. Ez annyiban érthető, hogy az áram áfájának csökkentése több tízmilliárd forintot venne ki a költségvetésből, ami a vállalt államháztartásihiány-csökkentéssel nem összeegyeztethető. Annyiban kellemetlen helyzetbe navigálhatja magát hazánk, hogy az EU illetékesei szúrós szemmel nézhetnek ránk, mondván, ha egy tálcán kínált lehetőséggel másfél éve nem élünk, akkor nyilván nem is akarjuk kihasználni. Ezért megfordulhat fejükben, hogy visszavonják a lehetőséget.
A magánszemélyeket közvetlenül csak minimálisan érinti a most újrakodifikált áfatörvény, nem úgy a vállalkozásokat. A cégek, szervezetek életét számos ponton befolyásolja a jogszabályjavaslat. Az üzleti élet szereplőire nézve több pozitív szabályt tartalmaz, növeli azok likviditását, verseny- és fizetőképességüket, áll a dokumentumban.
Kedvezően változnak a csoportos adóalanyiságra vonatkozó passzusok. A csoportos adóalanyiság lényege, hogy a gazdasági, szervezeti, pénzügyi kapcsolatok révén egymással szorosan összefűződő társaságok ugyan jogilag különállóknak számítanak, ám áfatörvény szempontjából egyetlen adóalanynak minősülnek, ami könnyebbé teszi a résztvevők életét. Eddig is ez volt a szabály Magyarországon, ám azzal szemben az EU számos kifogást fogalmazott meg. Ezeket javítják ki most.
A fennálló szabály csak a bankoknak, biztosítóknak, pénzügyi szolgáltató cégeknek engedte meg, hogy éljenek a csoportos adóalanyiság nyújtotta előnyökkel. A jövőben nem lesz iparági kötöttség, azaz bármely adóalany választhatja a csoportos adóalanyiságot, ami üdvözlendő, kommentálta az elképzelést az Indexnek Pénzely Márta, a Deloitte szenior menedzsere. Csak annak a feltételnek kell megfelelniük a cégeknek, hogy Magyarországon gazdasági céllal telepedtek le, és egymásnak kapcsolt vállalkozásai. (Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a társaságok, ahol egyik a másikban többségi befolyással rendelkezik, vagy egy harmadik cég bír ilyennel a másik kettőben.)
A nagy könnyebbséget az jelenti, hogy eddig hiába alkottak egy csoportot adott cégek ilyen értelemben, mindnek külön be kellett adnia áfabevallást. A lapunkhoz került anyag szerint januártól egy adóalanynak minősülnek áfaszempontból, tehát az összesnek csak egyetlen bevallást kell készítenie. Persze a csoporttagok egyetemlegesen felelnek a felmerülő áfafizetési kötelezettségért.
Tovább él az, hogy az egymás közötti forgalomban nem kell áfát fizetniük. Az adóhatóság engedélye kell ahhoz, hogy a csoportos adóalanyiság létrejöjjön.
Bár még júniusban úgy volt, a behajthatatlan követelések után megfizetett áfát visszakérhetik a pórul járt adózók, ebből mégsem lesz semmi. Az volt az elképzelés nyár elején, hogy ha a vevő eladja az árut, és be is fizeti az értékesítés utáni áfát, de vevője nem fizet neki, a befizetett áfát visszakérhetné az adóhatóságtól. Az indok az lett volna, hogy ne az eladó cég viselje a terhet, a kockázatot még akkor is, ha pénzéhez nem jut hozzá, mert a vevővel szemben fennálló követelése behajthatatlan. Adótanácsadók már a terv nyilvánosságra kerülésekor figyelmeztettek, hogy az ügyeskedők kijátszanák ezt a szabályt, ami jelentős bevételtől fosztaná meg az államkasszát.
Ezt belátta a PM, hiszen elvetette, hogy visszakérhető legyen a behajthatatlan követelésekre jutó áfa. Azzal számolnak, hogy ha mégis megengednék, az nyomban 5-10 milliárd forintos bevételkieséshez vezetne, és a csalók további milliárdokkal rövidítenék meg a büdzsét.
Alapvetően az uniós jognak megfelelés motiválja az ingatlanokra vonatkozó áfaszabályok módosítását. Eddig a lakóingatlanok kivételezett helyzetben voltak a többi ingatlanfajtához (telek, egyéb építmény stb.) képest. Amíg utóbbiaknál minden értékesítésnél áfát kellett felszámítani, lakásoknál csak az első eladás volt áfaköteles, és a további adásvételek áfamentesek. Ez a különbség szűnik meg, vagyis a lakóingatlanok a többi ingatlanféleséghez hasonló elbírálás alá esnek.
Januártól az lesz a főszabály, hogy az eladó bármilyen ingatlan eladásánál választhat: áfával akarja-e eladni, vagy sem. A választási lehetőség felkínálása kedvezőnek ítélhető. Ha áfával értékesíti, az ingatlannal összefüggő beszerzések - úgymint az ingatlanépítéshez felhasznált termékek, a felhasznált szolgáltatás, a karbantartás, a javítás stb. - áfáját levonhatja. Ha nem áfával növelten ad túl az ingatlanon, nyilvánvalóan levonási jog sem illeti meg.
A vevő áfaalanyisága alapján dönt majd egyik vagy másik lehetőség mellett az eladó - magyarázta Pénzely Márta. Ha a vevő áfaalany, áfával növelten adja el az értékesítő az ingatlant, és él az áfalevonási jogával, ha nem áfaalany, értelemszerűen áfa nélküli adásvétel éri meg az eladónak.
Nem ennyire egyszerű a helyzet, hiszen a főszabály alól van kivétel. Az uniós irányelvhez igazodva ez úgy szól: építési telkek önálló értékesítése, valamint olyan ingatlanok (lakás, más épület, építmény és ezekhez tartozó földrészlet) értékesítése, ahol nincs még meg a használatba vételi engedély, vagy megvan bár, de azt maximum 2 éve adták ki, az ilyen értékesítésnél nincs választási lehetőség, mindig fel kell számítani az áfát - és természetesen érvényesíthető a levonási jog. Ehhez jön még, hogy ha magánszemély adja el az ebben a pontban említett ingatlant, akkor a jövőben áfaalannyá válik, vagyis az adóhatóságnál regisztráltatnia kell magát.
Ezzel a két ponttal a törvényalkotó meg akarja különböztetni a jövedelemszerzés céljából történő ingatlanszerzést, illetve -eladást attól, amikor a magánszemély valóban azért vásárol ingatlant, mert abban lakni kíván, saját maga akarja használni - magyarázza a Deloitte szenior menedzsere.
Az ingatlan-bérbeadásra is ugyanaz az előírás vonatkozik majd, mint az ingatlanértékesítésre, vagyis választási lehetőséget kap a bérbe adó. (Kivétel: a parkolásra és vendéglátásra használt ingatlan bérbe adásakor, valamint "az ingatlannal tartósan összekötött gépek, egyéb berendezések bérbeadásakor" kötelező áfát felszámítani.)
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bár van választási lehetőség értékesítésnél és bérbeadásnál is, de ha az adózó egyszer valamelyik fajta megoldás mellett letette voksát, azt nem változtathatja meg a későbbiekben, azaz ha egy ingatlant áfával értékesített, akkor minden további ingatlaneladásánál is áfával növelten köteles eladni azt.
Lényeges könnyítés következik be az áfavisszaigénylés terén. A változtatás lényege, hogy ezentúl már nem kötik bevételi határhoz a visszaigénylési jog megnyílását. A még fennálló rendelkezés úgy szól, hogy el kell érni legalább 4 millió forintos áfaköteles bevételt. De az is elegendő, hogy ha beruházást hajt végre (tárgyi eszközt szerez be), akkor a levonható áfa legalább 200 ezer forinttal haladja meg a befizetendő áfa összegét. Jövőre tehát már nem lesznek ilyen megkötések.
Ami változatlan formában él tovább: a visszaigényelhető adókülönbözetet értelemszerűen mérsékli a meg nem fizetett beszerzésekre jutó áfa. Vagyis hiába több például 300 ezer forinttal a visszaigényelhető adó a befizetendőnél, ha a vállalkozás 600 ezer forinttal tartozik beszállítójának, amiből az áfa 100 ezer forint, akkor csak 200 ezer forintnyi áfát igényelhet vissza.
A visszaigénylésre azonban nem nyílik bármikor mód. Ez attól függ, hogy havi, negyedéves, vagy éves áfabevallóról van szó. A havi bevalló vállalkozás akkor kérheti vissza adott hónapban a neki járó áfát, ha a fenti módon számolt visszaigényelhető adó összege abban a hónapban eléri az 1 millió forintot. A negyedéves bevallók esetében 250 ezer forint a limit, az éves bevallóknál pedig 50 ezer forint. Ha nem jön össze ennyi visszaigényelhető summa adott bevallási időszakban (havi bevallónál adott hónapban, negyedévesnél adott negyedévben, évesnél abban az évben), akkor a következő bevallási időszakra átviheti az adózó, vagyis göngyölítheti az összegeket.
Még egy rendelkezéssel megörvendeztetik a vállalkozásokat. Eddig ha egy belföldi cég külföldön nyújtott szolgáltatást (tanácsadás, számítástechnikai, mérnöki, marketingszolgáltatások, stb.), akkor az ellenértéket nem vehette figyelembe a már említett, most fennálló 4 millió forintos bevételi határnál. Mivel - mint írtuk - ezt a bevételi limitet eltörlik, a külföldi tevékenység nem jelent majd hátrányt ezentúl.
Egy uniós joggal ütköző szabályból fakadó hibát orvosol az újrakodifikált áfatörvény. A mai napig érvényben levő passzus nem engedte visszaigényelni az adóalanyként történő bejelentkezést megelőző beszerzések áfáját. Közérthetőbben: ha egy vállalkozás megalakult és mondjuk rá két hétre kért csak adószámot, a két hét alatt pedig vett árut, akkor az áru ellenértékének áfatartalmát nem igényelhette vissza a magyar jogszabály szerint. Ezt kritizálták adótanácsadók, mondván, sérti a közösségi jogot. Az EU kötelezettségszegési eljárást is indított hazánkkal szemben emiatt. Ezt most végre korrigálja a szaktárca, mivel az adóalanyként történő bejelentkezést megelőzően végrehajtott beszerzések áfáját le lehet majd vonni.
Az évente több tízmilliárd forintos kárt okozó áfacsalások visszaszorításáért hoz két fontosabb intézkedést a PM. Az egyik a fordított adózás kiterjesztése. Még tavaly év elején vezették be ezt az adóbefizetési módot az áfacsalásokkal nagymértékben fertőzött hulladékkereskedelemre.
A fordított adózás úgy történik, hogy az áfát nem az eladó fizeti meg, hanem a vevő, ami az áfacsalást gátolja meg. A fiktív adóalanyok által elkövetett csalás ugyanis úgy zajlik a mostani adóbefizetési rendben, hogy a fiktív adó az áru értékesítésekor felszámítja az adót a vevőnek, de nem fizeti be a költségvetésbe, míg a vevő a bizonylat birtokában visszaigényli az áfát. Ezt húzza keresztül az, hogy az áfát ugyanaz az adózó fizeti meg és vonja le. A csalások visszaszorulásával elért megtakarítás pedig a tárca kalkulációi szerint részben ellensúlyozza az egyszeri bevételkiesést a költségvetés szempontjából.
Januártól ingatlan átadásakor, ingatlan értékesítésekor, ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtásakor, valamint ezekkel kapcsolatos munkaerő-kölcsönzés és -kirendelés esetén már a fordított adózás lesz érvényben.
A másik eszköz az egyetemes kötelezettség előírása az adó megfizetéséért. A csalók másik kedvenc terepe a láncértékesítés, vagyis olyan tranzakciók, amikor az adózók lényegében csak továbbszámlázzák az ügyleteket, sok cég alkotja az értékesítési láncot. A törvénykerülők azt csinálják, hogy egy fiktív cégek iktatnak be a láncba, amelyik csak papíron fizeti meg az adót, partnere pedig visszaigényli azt.
Jövőre már az értékesíti láncban levő kapcsolt vállalkozások egyetemlegesen felelnek azért, hogy rendben menjen minden áfa szempontból, vagyis ha az APEH rájön, hogy valamelyikük nem rótta le az adót, akkor azt az adóhatóság a többitől követelheti. (Láncolatról ebben az esetben akkor beszélhetünk, ha az árut többször számlázzák át egymáson, de csak egyszer szállítják el: a láncolat első tagjától az utolsóig.)
A szabállyal kapcsolatban fenntartásait fogalmazza meg Pénzely Márta. Sokszor nagyon nehéz feltárnia egy cégnek, hogy mondjuk az általa megvett árut őelőtte hányan adták-vették, és még az ugyanazon anyacéghez tartozó cégeknek sincs pontos nyilvántartásuk saját „rokonaikról”, vagyis arról, hogy mely társaságok minősülnek az ő kapcsolt vállalkozásuknak. Ennek kiderítése esetenként komoly erőfeszítésekkel járhat és lehet, hogy adatvédelmi vagy más akadályok miatt nem is sikerül – érvel.
Bővülhet az alanyi adómentesek köre, mivel a jelenlegihez képest két ponton is a kedvükben jár az új áfatörvény. Most az lehet alanyi adómentes, akinek a megelőző évben maximum 4 millió forintos bevétele származott áruk eladásából, szolgáltatások nyújtásából és ugyanez érvényes az aktuális évi várható bevételére is. 2008-tól 5 millióra emelik a határt. Ráadásul a küszöbérték kapcsán a bevételbe - a jelenlegivel szemben - már nem kell majd beleszámítani a speciális, minden körülmények között adóalanyiságot keletkeztető, adóköteles ingatlan-értékesítés ellenértékét.
(Cikkünket az anyag folyamatos feldolgozásával párhuzamosan bővítjük.)