Akár négy évvel ezelőtt, az idén is költekezéssel kezdte a kormány az évet. Az államháztartás egész évre tervezett hiányának 51 százalékát sikerült összehozni 3 hónap alatt - négy éve a leköszönő Orbán-kormány 48 százalékot produkált. Az államadósság is ugrásszerűen megnőtt. Nemcsak a teljes kormányzati ciklusban, hanem az utóbbi hónapokban is sokkal gyorsabb az eladósodás, mint négy éve. Az Index által megkérdezett szakértő szerint az év végére a hiány a tervezett 4,7 helyett 8-9 százalékos lehet, de azonnali reformokkal még így is lenne esély 2010-ben bevezetni az eurót.
Az államadósság március végén már 14 ezer milliárd forint fölött volt, az államháztartás hiánya az első negyedévben a tervezettnél 100 milliárd forinttal nagyobb lett, a nettó áfabevételek elmaradnak a várttól, a költségvetési költekezést nem sikerült visszafogni - mutatók egész sora, amelyek alapján egyetlen pénzügyi kormányzatnak sem lenne oka a büszkélkedésre. A helyzet nemcsak a jegybankelnök, hanem független elemzők szerint is kritikussá válhat, a hitelminősítők a múlt év végén és ez év elején sorozatban minősítették le hazánkat. Bár négy éve az Orbán-kormány is bátran költekezett az első negyedévben, az államháztartás egésze sokkal rosszabb helyzetben van, mint akkor volt, derül ki az Index által összegyűjtött adatokból.
Az első negyedéves adatok alapján a bevételek túl-, a kiadások alultervezése jellemezte a 2002-es és a 2006-os költségvetést egyaránt. A mostani kormány azonban mindkét mutatónál elődjénél rosszabb teljesítményt produkált. A központi költségvetés bevételei az éves előirányzatnak csak 23,1 százalékán teljesültek most (az időarányosnak megfelelő 25 százalék helyett), míg a kiadások már 27,5 százaléknál tartanak.
Négy éve még csak két tized százalékponttal maradtak el az időarányostól a bevételek (a teljesülés 24,8 százalékos volt), míg kiadások 26,3 százalékon álltak. Az eltérések miatt a költségvetés hiánya idén 682,7 milliárdos, ami az éves előirányzat 44,6 százaléka, míg négy éve még csak 186,9 milliárd forintnyi, az éves terv 38,4 százalékára rugó deficit jött össze a büdzsében három hónap alatt.
A bevételi oldalon 2002-ben négy olyan sor volt, ahol még az előirányzat húsz százaléka sem jött össze három hónap alatt, további három tétel akadt, ahol 20-21 százalék teljesült. Idén öt 20 százalék alatti és további négy 20-21 százalékos tételt találtunk a bevételi oldalon.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A 2002-esnél sokkal rosszabbul alakulnak az áfabevételek: akkor 24,5 százalékos volt, most csak 20,7 százalékos a teljesítés. Összegszerűen is csak 56 milliárd forinttal volt több az állam nettó áfabevétele most, mint négy éve, holott az előirányzat 1282,5 milliárdról 1791 milliárdra emelkedett. Az illetékbevételeknek az idén 20,4 százaléka, négy évvel ezelőtt 21,5 százaléka folyt be, az szja-bevételek 2002-ben 28,1 százalékon, most csak 24,6 százalékon teljesültek. Javulás csak a társasági adóban (18,3 százalék helyett 19,3 százalék), valamint néhány kisebb tételben volt.
A kiadási oldalon látható, hogy tovább nőtt a költségvetési szervek költekező kedve: négy éve 31,2 százalék, az idei első negyedévben 34,3 százalék volt ez a mutató. Jelentősen csökkentek viszont a kormányzati rendkívüli kiadások: a leköszönő Orbán-kabinet 51,9 milliárdot szánt erre a célra, abból 41,8 milliárdot el is költött három hónap alatt; a 2006-os büdzsében 36,4 milliárd szerepel, ebből 8,2 milliárdot költöttek.
Az államháztartás hiányát nemcsak a költségvetés duzzasztotta fel, a tb-alapok is növelték a deficitet. A társadalombiztosítás mostani 126,1 milliárdos első negyedéves hiánya mintegy kétszerese a 2002-es 63,2 milliárdnak. Az előirányzat a legutóbbi választás évében -17,2 milliárd forint volt, az idén -31,8 milliárd, így míg négy éve 3,6-szoros, most csaknem négyszeres a deficit túlteljesülése. Az elkülönített állami pénzalapok viszont a négy évvel ezelőttinél jobban kezdték az évet.
Nemcsak az államháztartás egyenlege, hanem az államadósság alakulása is kedvezőtlen képet fest a pénzügyi kormányzatról. A 2001-es év végi adatok szerint akkor 7720 milliárd forint volt a bruttó államadósság, amit a választások évének első három hónapjában további 367,7 milliárddal fejeltek meg (4,8 százalékos növekedés), így az adósság március végén 8087,6 milliárd forintra emelkedett.
A múlt év végén 12 744,2 milliárdos adósságot görgetett maga előtt a költségvetés (ami 5024,2 milliárdos, 65 százalékos növekedést jelent négy év alatt). A 2005-ös évzáró összeget ráadásul az első három hónapban további 1358,8 milliárd forinttal fejelték meg (ez 10,7 százalékos növekedés), így az adósság 14 102,9 milliárd forint, ami csaknem 75 százalékkal több, mint egy éve volt. Három hónap alatt tehát ezermilliárddal gyorsabban adósodtunk el, mint négy éve.
A költségvetési törvényben meghatározott, a kormány eddigi nyilatkozatai alapján továbbra is teljesíthetőnek mondott 2006-os költségvetési hiánycél 4,7 százalék, ezzel szemben reálisan 8-9 százalék közötti deficittel lehet számolni. Azaz folytatódik az előző évek hagyománya: ambiciózus hiánycél, elmaradó megvalósítás - mondta az Indexnek Barabás Gyula, a választások után alternatív hiánycsökkentő programmal előrukkolni kívánó CEMI (Central European Management Intelligence) külső költségvetési szakértője.
A 4,7 százalékos hiánycélhoz hozzáadandó legnagyobb tétel a nyugdíjreformhoz kapcsolódik, amelynek kiadásnövelő hatásait átmenetileg, 2007-ig uniós engedéllyel vonhatjuk le: az idén a GDP 1,4 százalékának megfelelő összeget "tüntethetünk el", ha ezt hozzáadjuk a tervezett hiányhoz, máris 6,1 százaléknál tartunk. (A nyugdíjkiadások speciális elszámolásának köszönhetően 2008-ban 3 helyett 3,6 százalékos összesített hiánnyal teljesíthetjük a konvergenciafeltételek közül a hiányra vonatkozó előírást, így az összeadás az idén is indokolt lehet.)
Nagyságrendileg a következő tétel a társadalombiztosítási alapok tervezeten felüli hiányából származik: itt a GDP 0,7 százalékával, mintegy 160 milliárd forint terven felüli túlköltéssel lehet számolni. Az összeg nagyobb része a nyugdíjkasszát terheli: miközben a költségvetésben mindössze 4,5 százalékos növekedéssel számoltak, a már végrehajtott 4,3 százalékos nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj idei évre eső része, illetve az özvegyi nyugdíj emelése összességében legalább hétszázalékos kiadásnövekedést jelent, a tervezethez képest ez 90 milliárdos mínuszt eredményez. A gyógyszerkasszánál még szembetűnőbb a költségvetési alultervezés: miközben a gyógyszerek ára és forgalma is egyre nő, így a kiadások az elmúlt években rendre 15-20 százalékkal emelkedtek. Az idei büdzsé még nominálisan is kisebb előirányzattal számol, mint a tavalyi, azaz az inflációt sem követi le. Barabás Gyula szerint a deficit mintegy 70 milliárd forint lehet.
A központi költségvetés intézményei az idén elvileg GDP-arányosan 0,7 százalékkal kevesebbet költhetnének, mint tavaly: az azonban nem derült ki, a kormány milyen intézkedések révén tervezné elérni a lefaragást. Barabás Gyula szerint a negyedéves adatok csak megerősítik, hogy a büdzsé e pontján is jelentős kockázattal kell számolni. Ez a mostani pálya alapján az év végére a GDP 0,5 százalékával emelheti a hiányt.
Választási év lévén az eddigi tapasztalatok alapján biztosra vehető, hogy a helyhatósági voksolás előtt a beruházásokban különösen aktív önkormányzatok a tervezett 0,2 helyett 0,5 százalékkal emelik a hiányt, azaz a tervezetten felül 0,3 százalékot kell még rászámolnunk. További 0,15 százalékos eltérést eredményez az év végére Barabás Gyula szerint, hogy a kamatkiadások a tervezett 815 milliárd forint felett lesznek, várhatóan 30-40 milliárd forinttal.
Mindezen felül akár további egy százalékkal növelheti a hiányt, ha nem sikerül megfelelő konstrukciót találni azokra a sztrádaépítési PPP programokra, melyek egyszer már elbuktak az Eurostat szűrőjén.
Átfogó adóreform, kiadáscsökkentés az állami szektorban, a foglalkoztatást elősegítő intézkedések és az egészségügy pazarlásainak megszüntetése - a CEMI szakértői szerint a jelenlegi aggasztó helyzet ellenére megfelelő intézkedésekkel teljesíthető 2008-as 3, illetve 3,6 százalékos, az euró 2010-es bevezetésének egyik feltételéül szolgáló hiánycél. Barabás Gyula a csak a választások után nyilvánosságra hozandó programból részleteket egyelőre nem kívánt elárulni, de azt jelezte: az áfa csökkentése például nem illett bele az általuk kívánatosnak tartott reformlépésekbe. Az ő adóreformjuk a négyszázalékos hiányleszorítás mintegy negyedét biztosítaná (75 százalékban a kiadások csökkentésén van a hangsúly), elsősorban olyan lépésekkel, amelyek az adófizetők számát növelnék: ma 4,3 millióan vallanak be személyi jövedelemet, de a 44 százalékuk csak a minimálbér után (nem) fizet adót. Ennek köszönhetően az a helyzet, hogy a magánszektorban minimálbér felett bejelentett 1,7 millió emberre hárul az állam eltartásának döntő része, ami pedig már nyilván csak a nemzetközi összevetésben kiugróan magas adó- és járulékterhekkel lehetséges. Ma 100 forint nettó bérhez további 160 forintot kell befizetni különböző címeken az államkasszába. Ez a tétel 60 forintra lenne leszorítható. Ugyanakkor a nem a foglalkoztatást terhelő adók esetében emelés lehet kívánatos.