Az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok csúcsvezetőinek zsebében szeretett volna turkálni az Index az év elején. A tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől és az akkor még létező Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól kértünk adatokat nagyjából ötven állami cég vezetőinek jövedelméről, prémiumáról, esetleg extra végkielégítéséről. Csak a GKM-hez tartozó hét cég adatait kaptuk meg – valamint néhány kulturális társaságét –, ezért a TASZ-szal közösen pert indítottunk az MNV ellen. Az első tárgyalási nap hétfőn volt, határozathozatal szeptemberben lesz.
Mennyi a havi bruttó jövedelme (alapbér, tiszteletdíj, teljesítményfüggő vagy attól független prémiumok, egyéb béren kívüli juttatások) az állami tulajdonú gazdasági társaságok igazgatósági elnökének, vezérigazgatójának (vagy elnök-vezérigazgatójának), ahol van, ügyvezetőjének? Milyen javadalmazásban részesülnek a felügyelőbizottsági elnökök? A vezető beosztású tisztségviselők közül vannak-e olyanok, akiknek a szerződésében felmentés esetére a munka törvénykönyvében meghatározottnál nagyobb végkielégítés szerepel? Egyebek között ezekre a kérdésekre kértünk választ még januárban az állami cégtulajdonost képviselő MNV-től és GKM-től.
Összesen több mint ötven cég vezetőiről kértünk adatokat. A listában szerepelt hét, zömében közlekedési társaság, ezek akkor még a liberálisok által felügyelt gazdasági és közlekedési tárcához tartoztak: a Nemzeti Infrasruktúrafejlesztő Zrt., az Állami Autópálya-kezelő Zrt., a MÁV, a Magyar Közút Kht., a HungaroControl Zrt., az Energiaközpont Kht. és a Magyar Fejlesztési Bank.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ez év január elsejei megalakulása előtt számos más állami vállalat is a szakminisztériumok felügyelete alá tartozott, így például a kulturális területen működők az oktatási és kulturális, a sportszférában lévők a sportot felügyelő korábbi önkormányzati és területfejlesztési tárcához. A helyzet ez év elején annyit változott, hogy az akkori GKM kivételével minden minisztériumtól az MNV-hez került át ezeknek a cégeknek a "felügyelete" (valamint értelemszerűen ez a KVI, az ÁPV és a Nemzeti Földalapkezelő összevonásával létrehozott társaság vitte tovább a korábban az ÁPV portfóliójában lévő gazdasági társaságokat is).
Ez azt jelentette, hogy további több mint negyven állami cég vezető beosztású dolgozóinak fizetéséről az MNV-től kellett tájékoztatást kérnünk. Ebben a listában vannak egyebek mellett maga az MNV Zrt., a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., az MVM, az erőművek, a Volán-társaságok, a Hitelgarancia Zrt., az Eximbank, a Kopint-Datorg, a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Magyar Turizmus Zrt., a Sportfolió Kht. és a Hungaroring Zrt. is. Igaz, az Oktatási és Kultúrális Minisztérium jogi főosztálya – megjegyezve, hogy már nem ők gyakorolják a tulajdonosi jogokat – küldött egy listát hét, korábban hozzájuk tartozó társaság előző évi fizetéseinek adatairól.
A vagyonkezelő társaság ugyanakkor lényegében megtagadta a választ. A fizetésekről, prémiumokról és esetleges végkielégítési feltételekről e-mailben feltett kérdésünkre február 1-jén ezt válaszolták: "Társaságunk az adatvédelmi biztoshoz fordul állásfoglalásért azt illetően, hogy az általunk szolgáltatandó adatok tekintetében eleget tegyünk törvényi kötelezettségünknek, de ugyanakkor a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényt se sértsük meg".
Egy két héttel későbbi levélben Száraz Gábor szóvivő ehhez még hozzátette, hogy "az MNV Zrt. a tőle telhető legnagyobb körültekintéssel kíván eljárni az adatszolgáltatást illetően, így meg kell várnunk az ombudsmani állásfoglalást", amelyről azt közölte: "foglalkoznak a keresetünkkel és türelmünket kérik".
Február végén hivatalos adatkérő levelet is megfogalmaztunk az MNV vezérigazgatójának, Tátrai Miklósnak, azonban az abban megadott határidőig sem kaptunk érdemi választ a kérdéseinkre. Ezért a TASZ-szal – a szervezetet képviselő Schiffer András ügyvéddel – közösen a Fővárosi Bírósághoz fordultunk, ahol hétfőn tartották az első tárgyalást, amelyen az MNV ügyvédje egyebek mellett azt állította, nincsenek a birtokukban az állami cégek vezető beosztású dolgozóinak bérezésére, premizálására vonatkozó adatok.
A következő tárgyalási nap – amikor már határozathozatal is várható – szeptember 9-én lesz, addigra pontosítanunk kell a listát, hogy abban csak olyan cégek legyenek, amelyekben az MNV a közvetlen tulajdonosi jogok gyakorlója. Ugyanis például a Paksi Atomerőműben a Magyar Villamos Művek képviseli az államot; igaz, az MVM-ben viszont már a vagyonkezelő az állami tulajdon gyakorlója.
A korábban a gazdasági tárcától megkapott csonka lista alapján egyébként a legjobban fizetett állami cégvezér Erős János. Az MFB első embere havi bruttó 3 434 585 forintot keresett az idén februári adatok szerint. Ehhez jött az évi több mint 40 millió forintos alapbérének akár 80 százalékát elérő "éves alapbérre számított prémiumkiírás". Ez azonban a GKM akkori tájékoztatása szerint "teljes mértékben teljesítményfüggő, kifizetésére a prémiumkiírásban rögzített gazdálkodási, illetve szakmai feladatok teljesítésének értékelése alapján kerülhet sor", nemcsak Erős, hanem a többi cégvezető esetében is.
Az állami tulajdonú fejlesztési bank vezetőjétől alig maradt el Heinczinger István MÁV-vezér, aki a GKM-lista szerint havi 3 200 000 forintos alapbére és éves keresetének szintén 80 százalékára rúgó maximális prémiumkerete volt (ez a prémiumérték az általános, ettől csak két cégnél tértek el, azt külön megemlítjük). Meghaladta a kétmillió forintot az alapbére Reményik Kálmánnak, a NIF első emberének, ő havi 2 666 250 forintért irányítja a hazai út- és vasútfejlesztéseket, valamint Nagy Attilának, az ÁAK vezérigazgatójának, aki havonta 2 052 000 forintot kapott az év eleji adatok szerint (ráadásul az ő prémiuma a teljes éves keresetét is elérheti).
Nagytól a havi fix terén alig maradt el 1,9 millió forintjával a Magyar Közút Kht. akkori vezetője, László Sándor, a HungaroControl vezérigazgatója, Kiss László havonta 1 688 000 forintért dolgozott. A GKM-es listában az utolsó helyen Molnár László, az Energiaközpont Kht. igazgatója állt havi 950 000 forinttal, és éves bére 50 százalékát elérő prémiumplafonnal. A GKM-es cégekben az igazgatósági elnökök havonta 320 000 és 740 000 forint közötti bruttót kaptak – a két kht.-nál nincs igazgatóság –, a legtöbbet az ÁAK-nál, a legkevesebbet a HungaroControlnál.
Az OKM-nél lévő cégek korántsem fizettek ennyire bőkezűen, legalábbis a minisztériumtól kapott tavaly szeptemberi adatok szerint. Egyedül a Művészetek Palotáját havi 935 000 forintért irányító – emellett gépkocsihasználatot, mobiltelefont és étkezési hozzájárulást kapó – Kiss Imre bére versenyképes a GKM-s listán sereghajtó Molnár Lászlóéval. Érdekes módon nála kevesebbet kapott bruttóban a Nemzeti Színházat akkor vezető Jordán Tamás: havi bruttó 720 800 forint bért és havi 200 000 forint költségátalányt.
Ugyanakkor a Neumann Kht. élén Kitzinger Dávid 519 400 forintért dolgozott – plusz két forrásból évi 82 500 forintnyi egyéb juttatást kapott –, a Nemzeti Filmszínház Kht.-t vezető Bakos Istvánné kereken havi félmillió bruttóval és a Kitzingrrével megegyező egyéb juttatással rendelkezett. A Budai Várgondnokságot havi 460 ezerért vezette tavaly szeptemberben Szamkó Katalin, míg a Multinova Kft. élén Visnyei Csaba havi 350 000 forint bruttót kapott.
Visnyeinek és Kitzingernek ráadásul prémium sem járt, a többiek féléves, Kiss Imre 8 hónapos prémiumra voltak jogosultak. Az OKM a társaságok felügyelőbizottsági elnöki tiszteletdíjait is közölte, ezek havi 50 és 80 ezer forint között változtak, a legtöbbet a Multinovánál, a legkevesebbet a Nemzeti Filmszínháznál kapta az fb. elnöke.