Rohamtempóban tárgyalja az Országgyűlés a pénteken benyújtott mini-adócsomagot. Nem aprózzák el a képviselők: ma csak úgy mellékesen két fajsúlyos módosítást nyújtottak be a pakkhoz. Szomorú látlelet adótörvény-hozásunkról.
Az Országgyűlésben ma történtek újabb bizonyítékul szolgálnak arra, hogy mennyire gyenge színvonalú, nem átgondolt az adótörvények hozatala hazánkban.
Mint beszámoltunk róla, pénteken a Pénzügyminisztérium egy mini-adócsomagot nyújtott be a parlamenthez. A csomag keretében több ponton korrigálják a három éven át írt, de csak két hónapot megélt újrakodifikált áfatörvényt és változtatják a közbeszerzésekkel kapcsolatos, az adózás rendjét érintő, március 1-jétől hatályba lépett, sokrétű szabályt. Utóbbi előírások nagy vitát váltottak ki a vállalkozások körében és adózási szakértők, könyvelők között is. A mini-adócsomag tanúsága szerint a PM a problémát csak részben kívánja orvosolni: azt mondanák ki, hogy a közbeszerzésben - akár egy lánc sokadik tagjaként - részt vevő vállalkozások a szükséges nullás igazolásukat általánosan használhatják. (A nullás igazolás azt bizonyítja, hogy a cégnek nincs tartozása sem az APEH felé, sem pedig a vámhatóság felé.)
A parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának ülésén ma bizottsági módosítóként, valójában azonban a kormány kezdeményezésére nyújtottak be egy javaslatot, így egy újabb lényeges ponton átírják a szombattól már hatályos szabályt. Azt mondják, hogy ez az egész, a közbeszerzésekre vonatkozó előíráscsoport mégis inkább csak szeptember 1-jén lépjen hatályba, de úgy, hogy a március 1-jét követően indult közbeszerzési ügyekre kell majd alkalmazni. (A módosítással a jelenleg már élő, tehát március 1-jétől hatályos szabály a csúsztatás kihirdetését követő napon hatályát veszti).
Fontos tudni, hogy a most benyújtott mini-adócsomagot rohamtempóban tárgyalja a Ház, és minden bizonnyal jövő hétfőn már a zárószavazást is megtartják a parlamentben. Ezt követően öt napon belül kihirdetik a törvényt.
Ez tehát a következőt jelenti. Úgy 10-15 napig hatályban van, illetve lesz a számos plusz adminisztrációval járó szabály, aztán gyorsan már érvényét is veszti, hogy aztán szeptember 1-jén ismét életbe lépjen. De most, 10-15 napig a közbeszerzésben ilyen-olyan módon, akár alvállalkozók alvállalkozójaként szerepet vállaló cégeknek be kell tartaniuk a jogszabályt.
Jól jelzi a - pénzügyi - kormányzat kapkodását, hogy nagy cégek tőlünk értesültek arról, hogy hamarosan hatályon kívül akarják helyezni a közbeszerzésekkel összefüggő adószabályt. Ezt a szándékot kabinet még informálisan sem jelezte vállalkozási szervezeteknek.
Ez pedig azzal jár, hogy át kell nézniük minden szerződésüket, a már régóta futó kontraktusokat is és tájékoztatniuk kell partnereiket, hogy a partner közbeszerzés megvalósításában működik közre. Ezeknek a szerződéseknek a minősítését nagyban megnehezíti, hogy pontosan nincs meghatározva, milyen feltételek alapján minősül egy szerződés a közbeszerzés "közvetlen megvalósítása érdekében kötött" kontraktusnak. Márpedig muszáj lesz ezt megcsinálni, hiszen ennek hiányában mulasztási bírságot róhat ki a megbízóra az APEH.
Sőt, ha ezalatt a 10-15 nap alatt lenne esedékes egy összeg kifizetése az alvállalkozó részére, akkor az alvállalkozónak kérnie kell az adóhatóságtól egy igazolást. Ennek hiányában a megbízó nem teljesítheti a kifizetést, különben egyetemleges felelősség terheli, vagyis ő is felel az alvállalkozója köztartozásáért.
Az eljárás dióhéjban tehát úgy néz ki: a kormányzat egy nagy vitát kiváltó, március 1-jétől élő adószabályt február 29-én már javítani kívánta, március 3-án további korrekciókat akar rajta végrehajtani és március közepe tájékán átmenetileg visszavonja, életbe lépését szeptemberre halasztva.
De ne gondoljuk, hogy ennyiben ki is merül az adótörvény-gyártási ámokfutás. A bizottsági ülésen ma elhangzottak szerint reggel egy ötpárti egyeztetést tartottak és egyebek mellett arra jutottak, hogy az ingatlanadó szabályait lényegében felpuhítják.
Tavaly ősszel a kormány, pontosabban a nagyobbik kormánypárt, az MSZP egy politikailag kellemetlen helyzetbe lavírozta magát azzal, hogy - ellenzéki és koalíciós közjáték végeredményeként - a parlament többsége egy olyan szabályt fogadott el, amely 2009-től az érték alapú ingatlanadóként elhíresült adózási módot vezet be. Novemberben ettől - az adószakértők szerint egyébként indokolt lépéstől - a szocialisták vissza akartak táncolni úgy, hogy meghagyták volna a mai kétfajta, jóval kisebb terhet jelentő adóalap-megállapítási módot is és harmadikként vezették volna be a szóban forgó új számítási módot.
Az elmondottak alapján azonban ellenzéki támogatással-egyetértéssel most ismét nekifutnak a képviselők és fel akarják puhítani a szabályt. Megismétlik a tavalyi akciót és háromféle adóalap-számítási módot kínálnának fel az önkormányzatoknak jövőre, voltaképpen azonban kiírtva az érték alapú ingatlanadóként elhíresült adóztatást. Ez a szándék, aminek írásos nyomai is vannak, hiszen az erről szóló módosító indítványt ma bizottsági javaslatként, kormánypárti és ellenzéki képviselők zömének támogatásával, két ellenzéki honatya tartózkodásával benyújtották.
Hétfőn, a zárószavazás után lehet azonban csak biztosat mondani ebben az ügyben, legalábbis a tavaly őszi hercehurcát alapul véve indokolt az óvatosság.